Révész Sándor: Pró-Én és Kontra-Én
Az embert bármennyire alakítja, nem determinálja a múltja. Vélemény.
Az embert bármennyire alakítja, nem determinálja a múltja. Vélemény.
72 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy 2016-ban egy alföldi megyeszékhelyen végre felhúzzák a városból elhurcolt zsidók emlékfalát. Ma ezen kívül egy bútoráruházba falazott régi zsinagóga, borostyánnal benőtt sírkövek, belvárosi házak a hátrahagyott nyomai az egykoron a polgári réteget jelentő zsidóságnak. A holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából a saját szülővárosomba tértem vissza, mert Békéscsaba történelmében ott sűrűsödik a huszadik századi vidéki ember minden elfojtott traumája.
1942 márciusában csaknem ezer fiatal, szlovákiai zsidó lány – köztük sok tizenéves – szállt vonatra Poprádon. A lányok és családjuk úgy tudta, hogy néhány hónapig egy gyárban dolgoznak majd – ehelyett egyenesen Auschwitzba szállították őket. Részlet Heather Dune Macadam 999 fogoly című könyvéből.
Európa-szerte vetítik az On the Spot első egész estés dokumentumfilmjét, amely egy Auschwitzban született magyar nő és a lánya kapcsolatáról szól. Bár kettejük története a haláltáborral kezdődik, univerzális kérdéseket feszeget a Born in Auschwitz: hogyan adjuk önkéntelenül is tovább a traumáinkat a gyerekeinknek, és miként dolgozhatjuk fel az efféle családi örökséget? A film kapcsán, melyet hamarosan bemutatnak a Spektrumon, a dokumentumfilm készítőivel, Cseke Eszterrel és S. Takács Andrással beszélgettünk.
Ellepték a télisportok kedvelői az egykori koncentrációs tábort.
Soros Györgyöt természetesen lehet bírálni, de nem úgy, ahogy azt a NER vezető kultúrfunkcionáriusa tette. Demeter Szilárd őrült beszéde azonban nem önmagában álló eset - a NER évek óta tartó identitáspolitikai ámokfutásának újabb fejezete, igaz: szintlépéssel. Vélemény.
A PIM elé több cipőt is elhelyeztek, míg a múzeum táblája alá az a felirat került: tűrhetetlen.
Az utóbbi időben veszített befolyásából Demeter Szilárd, ezért is próbálhatott még Orbán Viktornál is nagyobbat sorosozni, de elmérte szavai súlyát. A hatalmas botrány miatt cikkének visszavonására kényszerült, de egyelőre a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója maradt.
Azok a ronda alakok, akik közé a világ minden kincséért sem akarnánk tartozni, meggyilkolnak minket azzal, hogy kizárnának saját undok társaságukból, és ez pont olyan, mint zsidónak lenni a gázkamrában. Ha jól értjük, ezt akarta mondani a PIM főigazgatója, vagy még ezt sem. Vélemény.
A Facebook-oldalát is törölte a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója.
Vámos Miklós is nehezen talált szavakat Demeter Szilárd eszmefuttatására, miszerint Európa Soros György gázkamrája, a holokauszttúlélő Soros pedig "a liberális Führer".
Az iszlámot gyalázó tartalmak betiltását kérte Imran Khan pakisztáni miniszterelnök a Facebook-vezérhez, Mark Zuckerberghez küldött levelében. A politikus szerint az egész világon terjedő iszlamofóbia erősíti a muszlim szélsőségeseket és újabb erőszakos cselekedetekre sarkallja őket.
Fordulat állt be a Facebook egyik legvitatottabb ügyében: mostantól tiltják a holokauszttagadókat.
Jacqueline van Maarsen 91 évesen vett részt a ceremónián.
Szintén majdnem kétharmaduk ugyanakkor kötelezővé tenné a holokauszt oktatását az iskolákban.
Saját bevallásuk szerint edukációs céllal készítik felvételeiket azok a TikTok-felhasználók, akik a náci munkatáborban meghurcolt, meggyilkolt fiataloknak állítják be magukat.
Első művével, A helytartóval egyből berobbant a közéletbe a napokban, 89 évesen elhunyt Rolf Hochhuth német drámaíró, aki élete végéig az erkölcs és az igazság szószólója maradt. Lényegében neki köszönhető az is, hogy végül kiderülhetett, mit tudott annak idején a pápa a holokausztról.
Óvatos és diplomatikus volt, egyebek között németbarátsága gátolta meg abban, hogy szót emeljen a holokauszt miatt. XII. Pius máig vitatott megítélését tovább árnyalhatja, hogy kutathatók lettek a vatikáni titkos archívumban az ő uralkodása idején keletkezett dokumentumok.
Azt mondja, az élet teli van csodával. Vele a legelső akkor történt, amikor megszületett: egy koncentrációs táborban, a béke első napján. Vadas Vera, a Zsidó Művészeti Napok igazgatója azt vallja, mutassunk meg mindent, ami a zsidó kultúrával széppé tehető. De tudja azt is, hogy az élethez szerencse is kell.
A kibeszélés megszabadít a traumától, de nem a társadalom kollektív emlékezetének hiányából fakadó traumától. A társadalom többségi közössége pedig nem beszélte ki betegsége okát. És ezért nem kaphat feloldást. Sem gyógyulást.