Der Standard: Belebukik-e Orbán a gazdasági bajokba?
Egyre fokozódik a miniszterelnökre nehezedő nyomás, amit többnyire saját gazdaságpolitikai húzásainak köszönhet.
Egyre fokozódik a miniszterelnökre nehezedő nyomás, amit többnyire saját gazdaságpolitikai húzásainak köszönhet.
Idén legjobb esetben 0,8 százalékponttal mérséklik az inflációt a kormányzati árkorlátozások, de minél többet hosszabbítgat a kormány, a hatás annál csekélyebb lehet. Cserébe a korlátozások kivezetése után magasabb lesz a pénzromlás. És hiába várt árversenyt Nagy Márton, a drogériákra kiszabott korlátozás hidegen hagyta a háztartási cikkeket is árusító egyéb üzleteket.
Ma egy éve szűnt meg a kötelező akciózás, a kormány azonban nem tudta elengedni, továbbra is hatósági eszközökkel próbálja alacsonyabban tartani az árakat. De sikerült?
3-4 százalékkal is megemelheti a sertés- és baromfihúsok árát az EU által a kínai lizingyártók ellen ideiglenesen bevezetett védővám, amit jövő héten akár már véglegesíthetnek is.
Sok jót nem vár már a jegybank az idei évtől, amit Orbán Viktor tavaly azzal harangozott be, hogy repülőrajtot vesz a gazdaságunk. Mondjuk már maga a miniszterelnök se vár tőle semmi ilyesmit. Az ország távol-keleti akkugyárai sem remekelnek, a dél-koreai SK On-ról is rossz hírek jöttek, a kínai CATL pedig nekiállt felülvizsgálni a debreceni gyára második ütemének építését. Bemutatták a készpénztörvényt, Lázár János a plázastop szigorításáról egyeztetett, csak pont a kereskedőkkel nem, Tiborcz István meg megvette a fővárosi Marriott Hotelt. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
A többség szemében értékőrző megtakarítás, de hosszú távon jó befektetés is lehet az arany. Nem csak fizikai rudakat vehetünk, a részvénypiacon is kihasználhatjuk a nemesfém drágulását.
A vállalkozások szentimentje valamelyest javult, és pozitív, hogy az áremelési hajlandóság csökkent. A lakosság viszont pesszimistább lett, az inflációs várakozások romlottak és fenyegetőbbnek érzik a munkanélküliséget.
Idén nem, jövőre viszont már visszaállhat a magyar gazdaság a növekedési pályára Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint, aki úgy látja, hogy az árrésstopok hosszú távon magasabb árakhoz vezethetnek, a vámháborúból viszont az EU, és így Magyarország is nyertesként kerülhet ki.
Egy visszérkenőcs és egy vényköteles készítmény árát is csökkenti a Berlin-Chemie.
Az MNB jelentősen rontotta az idei évre vonatkozó prognózisait. A GDP mindössze 0,8 százalékkal nőhet. Az infláció idén 4 százalék fölött ragad, csak 2027 elején mérséklődhet 3 százalékra.
A kormány kapott pár kokit és sallert Brüsszelből a kvótaadó, a kiskereskedelmi különadó és az árréstop miatt. Az infláció még mindig magas, tavaly már a magyar háztartások fogyasztása volt a leggyengébb az egész EU-ban, törvénybe írták a nyugdíjasok élelmiszer-utalványát. Az idei költségvetés kuka, a kormány behúzott 1,4 ezer milliárd forint dolláradósságot, közben pár tízmilliárd forintért csuklóztatja a fővárost. Lázár János tárcája durván szigorítaná a plázastopot, Orbán Ráhel elköltözteti a bababoltját. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Az Egyesült Királyságban nagyot drágultak a csokoládék, és mivel a háttérben a kakaóbab termesztése körüli problémák állnak, a világon máshol élő csokirajongókra is hasonló sors vár.
Csak Romániában és Észtországban volt magasabb az infláció májusban, mint a magyarországi 4,5 százalék. Az uniós átlag 2,2 százalék volt.
Közeledik a választás, itt az idő, hogy a kormány valahogy jónak mutassa a gazdaság helyzetét. De van ennek bármi értelme? Tényleg ennyire rövid a választók memóriája? A mostani kormányzati ciklusban túl vagyunk egy brutális infláción, a GDP-nk beragadt a 2022-es szintre – el tudnák felejteni ezt a szavazók, ha mostantól jövő áprilisig gyorsan javulna a helyzet?
Az árcsökkentésre kijelölt 25 gyógyszer túlnyomó többségében nem az extrém drágulás a közös, hanem az, hogy a statisztikusok hónapról hónapra figyelik az árát.
Idén alig fog nőni a magyar gazdaság, 2026-ban is a kormányzati terv alatti lehet a növekedés, az infláció még jövőre is beragad egy kényelmetlenül magas szinten – számol a K&H.
Az infláció gyorsul, a közlekedés lassul, elkészült egy mindenkit meglepő törvényjavaslat, amely kiütheti a plázákat, a kormány pedig megemelte a hiánycélt. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Az Egyensúly Intézet arra számít, hogy a kormány a választások előtt osztogatni fog, ami fűti majd az inflációt, az jövőre is még 4,6 százalék lehet. A béremelkedés üteme lassul, a közepes reálbér idén és jövőre 2,5 százalék körül nőhet.
Az érdekvédők azt kérték, hozzák előre nyárra a nyugdíjkorrekciót, hiszen már most magasabb az infláció, mint amivel számoltak az idei nyugdíjemeléskor.
Április elején kezdődött utoljára 3-assal az euró árfolyama, akkor sem tartott sokáig.