A kereskedők szerint nem indokolt az árrésstop kiterjesztése. Korlátozza a vállalatok fejlesztési lehetőségeit, hosszú távon ellehetetleníti a működésüket, miközben döntően olyan termékcsoportokat érint, ahol kicsi az árrugalmasság.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint áprilisban havi alapon 0,2 százalékkal nőtt az átlagos árszínvonal, a tavalyi év azonos hónapjához képest az inflációs ráta 4,2 százalékra süllyedt. Az áremelkedés ütemének lassulása a piaci konszenzushoz képest gyengébb lett.
Mutatjuk az elmúlt egy hónap legnagyobb árváltozásait, és azt is megnéztük, hogyan alakultak az árak, mióta a kormány nekiállt erőszakkal letörni az inflációt.
Még mindig nem sikerült levinni a célként kitűzött 4 százalék alá az inflációt, de már jobb a helyzet, mint egy hónapja volt.
A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa arra kéri Orbán Viktort, hogy még májusban döntsön a nyugdíjak visszamenőleges, 1,3 százalékos emeléséről, amelyet a 13. havi nyugdíjra is kiterjesztenének.
Politikailag jól eladható ötlet, hogy ingyenes alapszámlát kínálnak a bankok, ez azonban nem fogja letörni az inflációt. Aki ezt a szolgáltatást választja, annak ügyelnie kell a szűkre szabott felhasználói keretekre.
Az árstop teljes kivezetése óta 10 százalékot drágultak az élelmiszerek, az infláción pedig legfeljebb szépségtapasz lehet bármilyen kormányzati intézkedés. Ha ugyan.
Áprilisban még lassul a pénzromlás, utána az infláció várhatóan 4 százalék körül fog ingadozni. A vámháborús környezetben sok a bizonytalanság, jósolni is nehéz, marad a jegybanki szigor, beleértve a 6,5 százalékos alapkamatot.
Az alapkamat marad 6,5 százalékon, ahogy Varga Mihály meghirdette: továbbra is szigorú, óvatos és türelmes monetáris politikára van szükség.
Az árrésstopot csak 17-én vezették be, így az alig befolyásolta az inflációs adatot – a kiskereskedelmi forgalom volumenének változását pedig a KSH az inflációt figyelembe véve számítja. Emellett 2024-gyel ellentétben idén húsvét sem volt márciusban.
Átlagosan 19 százalékos inflációt érzékeltek a fiatalok idén februárban, de a mediánérték is 16 százalékot tett ki a K&H ifjúsági index legfrissebb eredményei szerint. Ez azt jelenti, hogy a 19-29 évesek a hivatalos inflációhoz képest négyszeres drágulást tapasztalnak a mindennapokban, és a többségük a jövőt illetően sem túl optimista.
Az infláció elindult lefelé, így már nincs szükség az árrésstopra az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint.
Az intézkedés kivezetése viszont majdnem mindenki szerint növelni fogja az árakat.
A szegények és a nyugdíjasok pénze kiemelkedően gyors ütemben romlott az inflációs válságban. A szegényebbek kosarában ugyanis nagy az élelmiszerek súlya, sőt egyre nagyobb, az évezredben még sose volt ekkora. A gazdagok kosarában sokkal kisebb az élelmiszerek súlya, de náluk is nő – cserébe annyira kevés a rezsi, hogy náluk már alig látszik.
Az átlagkeresetek emelkedése 10 százalék alá lassult februárban, a reálkereset csak 3,5 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A nettó átlagkereset 455 ezer forint volt, a közepes nettó 371 ezer forint.
„Nehéz döntések a magyarországi családok számára, mivel a megélhetés költsége az egekbe szökött” címmel jelent meg egy riportfilm a kínai, de angol nyelven sugárzó CGTN-en.
Egyszer még külön neve lesz a gazdaságtörténeti könyvekben annak, amit Donald Trump e pár nap alatt művelt a vámháborúval; Magyarországon eközben sorra adják meg magukat a cégek az árszabályozással fenyegető Nagy Mártonnak, és azt is még csak számolgatják, hogy a száj- és körömfájásjárvány mekkora károkat okoz. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója egy olyan hétről, amelyet nagyon sokáig fogunk még emlegetni.
Még a tavaly tavaszi inflációkövető áremelések miatt volt jóval magasabb a telekomszolgáltatások ára most január-februárban, mint egy évvel korábban. A tényleges januári áremelést nagyrészt az őszi akciók vége és új csomagok bevezetése okozta. Ha változik a csomagkínálat, akkor a KSH a minőségváltozást is figyelembe veszi.
Hiába értékelte át gazdasági prognózisát a kormány, az még mindig túl bizakodó.
Vizsgálatot kezdeményez a kormány annak kiderítése érdekében, hogy mesterségesen vagy természetes úton jött-e létre a ragadós száj- és körömfájást okozó vírus – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón. A tájékoztatót Vitályos Eszter kormányszóvivővel és Koncz Zsófiával, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkárával közösen tartotta.
