Nem Lázár János hete volt a mostani; aki úgy gondolja, hogy Orbán Viktor direkt ad a Fidesz erős embereinek olyan munkákat, amikbe csak belebukni lehet, most igazolva érezheti magát. Miután az előző, hosszú hétvégén sorompóhiba miatt jókora káosz lett a balatoni vasútvonalakon, 300 pótlóbuszt állítottak tartalékba – a mostani hét úgy kezdődött, hogy azok közül több útnak is indult, de csak lassan tudtak menni, mert mikorra máskorra időzítsék az M7-es sávlezárását, ha nem mostanra? A pünkösdi hosszú hétvége késési kártérítésére 18 millió forint ment el, a Siemens pedig ellenőrzi országszerte a sorompókat. Közben a MÁV-csoport azzal büszkélkedik, hogy a jövő nyárig megígért ezer új buszból 131 már idén nyár közepén forgalomba állhat.

Klímás MÁV pótlóbuszok várakoznak vonatpótlásra a kelenföldi pályaudvar mellett

Cabrera Martin

De tett arról is Lázár, hogy észrevegyük, nem csak a közlekedés tartozik az ő hatáskörébe. És nem csak azzal, hogy egy évtizedek óta nem látott festményt sikerült beazonosítani az egyik, az ő otthonában készült videón. Elkészített ugyanis egy olyan törvényjavaslatot, amellyel a plázákat, sőt a kereskedelmi ingatlanok piacát is kiütheti. A terv arról szól, hogy ezek közül a közepesnél nagyobb méretűeket csak külön kormányzati engedéllyel lehetne megvenni vagy bérelni. Az érintettek sem értik, mi a szigorítás értelme, a minisztérium pedig nem egyeztetett senkivel.

Gyorsult az infláció: májusban 4,4 százalékkal voltak magasabbak az átlagos fogyasztói árak az egy évvel korábbinál, egy hónap alatt 0,2 százalékos volt az áremelkedés. Az élelmiszerárrések szabályozásának nem nagyon lett hatása, hiszen sok más termék ára emelkedhetett, így az élelmiszer-infláció 5,9 százalékos volt. A szolgáltató szektor árait viszont tényleg lenyomta az, hogy a telefoncégek, a bankok és a biztosítók „önkéntes” díjcsökkentést vállaltak, úgyhogy másfél év óta először nem ott mérték a legnagyobb inflációt, hanem a dohánytermékeknél és alkoholos italoknál.

Gyógyszerkiadás a Kapás utcai Korona Patikában

Túry Gergely

Nagy Márton most épp a gyógyszergyártóktól zsarolt ki önkéntes árcsökkentést. Amivel a bökkenő az, hogy a patikák nem kötelesek ezt az áraikban érvényesíteni, ráadásul épp a szóban forgó termékeken kénytelenek kompenzálni a hatósági áras, vényköteles termékeken elszenvedett veszteségüket. A drogériákban pedig most alkalmazkodnak az árrésszabályozáshoz, a DM csökkenti a bolti dolgozói óraszámát.

Miközben a parlamentben papíron az utolsó simításokat végzik a 2026-os költségvetésen – szerdán megszavazták azt a kevés módosítót, ami érkezett, jövő kedden fogadhatják el az egész törvényt –, a 2025-ös büdzsé legfontosabb számait épp most írják át. A kormány bejelentette, hogy az idei hiánycélt a GDP 3,7 százalékáról 4,1-re emeli fel, az Államadósság Kezelő Központ pedig azt közölte, hogy 838 helyett 1685 milliárd forint devizakötvényt bocsátanak ki idén.

A kérdésre, hogy erre az EU-pénzek elmaradása miatt van-e szükség, Hoffmann Mihály ÁKK-vezérigazgató azt válaszolta: „az elhangzottak így is értelmezhetők”. A bejelentéssel addig vártak, amíg lement a nagy nemzetközi hitelminősítők tavaszi értékelési köre – mindhárom úgy értékelt, hogy a kormány egyelőre fegyelmezettnek tűnik a költségvetési téren, de a kampány kockázatot jelent –, és amíg kiderült, hogy az EU felfüggeszti a túlzottdeficit-eljárást. Májusban egyébként csökkent az államháztartási hiány, 2800 milliárd forintra, de ennek az volt az oka, hogy az MVM most fizette be az osztalékát az államkasszába.

A hét képe: légi katasztrófa Indiában. Az Ahmadábádból Londonba tartó repülő lezuhanását egyetlen utas élte túl, az egyébként is rossz helyzetben lévő Boeing számára pedig sorsdöntő lehet, hogy az illetékesek mit állapítanak meg, pilótahiba vagy műszaki ok okozhatta-e a tragédiát.

Az Air India Boeing 787 Dreamliner repülőgépének farokrésze egy épületben Ahmedabad városának északi részén

Handout / CENTRAL INDUSTRIAL SECURITY FORCE (CISF) / AFP

Megrázzák és átalakítják a teljes magyar védelmi ipart: előzetes megállapodás született arról, hogy a 4iG Csoport védelmi és űripari cége tulajdonrészt szerez az állami hadiipari szereplőket tömörítő N7 holding nemzetközi vegyesvállalatában.

Túlnyomórészt olyan fontos és modern eszközöket gyártó vegyesvállalatokról van szó, amelyek felé már komoly megrendelési állománya van a honvédségnek, azaz exportképesek lehetnek. A vegyesvállalatokban sehol nincs többségi tulajdonrésze a magyar félnek, emellett az esedékes tranzakcióhoz is szükséges a külföldi vállalatok jóváhagyása.

Miközben a közéleti szereplők, az üzleti élet és a reklámszakma is mélyeket sóhajt, hogy még nem élesedik az átláthatóságinak nevezett törvény, a kormány agytrösztjéről, a Mathias Corvinus Collegium Alapítványról kiderült, hogy elhasalna az őszre elhalasztott törvénytervezeten. A beszámolójában ugyanis hosszasan sorolja a konzervatív-szuverenista külföldi szervezeteket, amelyektől támogatást kap. Az MCC brüsszeli intézete ráadásul titkolja is a pénzügyeit, ezért az EU vizsgálatot is indított az iroda ellen.

Szárnyal az MCC- A Mathias Corvinus Alapítvány konferenciáján

Reviczky Zsolt

És ha már a nagy magyar szuverenitás szóba jött: a kormányunk nem tudta megmenteni az orosz mezőgazdaságot Brüsszelben, az újabb uniós szankciók kapcsán csak a magyar kormány szavazott nemmel. Az orosz mezőgazdasági termékeket sújtó új vámokat korábban az Európai Parlamentben a Fidesz mellett a Tisza képviselő sem támogatták, úgyhogy valami folytonosság csak van a régi és az új magyar jobboldal között.

Le kellett zárni a hévízi tófürdő központi épületét, ugyanis a kormány tulajdonosként hagyta, hogy lepusztuljon. A helyiek már érzik a forgalom csökkenését, ami azért is különösen nagy baj, mert gyakorlatilag az egész település a szobakiadásból, vagy valamilyen más módon a turizmusból él.

És az önkormányzattól hiába kérnek segítséget, a tófürdő 2013 óta teljesen állami kézben van. A teljes fürdő felújításának költségét 15 milliárd forintra becsülték a korábbi számítások. Ha a kórházat is renoválnák, akkor már 30 milliárd forint körül lenne a végösszeg.

Izrael légitámadást indított péntek éjjel Irán ellen, ami miatt nem csak a politikusok, hanem a befektetők is nagyon feszültek lettek. Az olajárak azonnal kilőttek, a forint esett gyorsan egy nagyot, majd korrigált, és a gázárak is meglódultak.

Ha Irán beváltaná a fenyegetését, és tényleg lezárná a Hormuzi-szorost, azzal nemcsak a globális olajpiacot állítaná a feje tetejére, de elvágná a világtól az egyik legnagyobb LNG-exportőrt, Katart is. Az pedig újabb fenyegetést jelent az európai energiabiztonság számára is, hogy a megtorlás potenciális célpontjaivá léptek elő Izrael tengeri gázmezői.