A német befektetők mind nyíltabban értésre adják: elégedetlenek, mert szerintük a kormány rossz irányba viszi a gazdaságot. A francia cégek pedig titokban félnek, hogy a bizonytalanság helyébe idővel az önkény lép – írja helyzetképében a francia lap.
Márciusban már kisebb lesz az infláció, mint a februári 5,6 százalékos csúcs, de csak lassan mérséklődik, 2026 elején csökkenhet 4 százalékra, 2026 végén közelítheti meg a 3 százalékot. A jegybank monetáris politikája az elnökváltással szinte egy jottányit sem változott.
A februári uniós átlag több mint duplája a hazai érték.
Ahogy várható volt, a jegybank Varga Mihály elnöksége alatt is tartja a 6,5 százalékos alapkamatot. A döntés utáni tájékoztatót személyesen Varga tartja – amikor legutóbb jegybankelnök ilyen tájékoztatót tartott, árfolyamválság alakult ki. Ettől most nem kell tartani, de kérdés, mit szól Varga a legújabb kormányzati intézkedésekhez (készpénzesítés, árréssapka, szja-mentesség, áfa-visszatérítés).
A tavalyi évet 71,9 milliárdos nyereséggel zárta a CIB Csoport, de a jövőre nézve visszafogottak a vállalat kilátásai.
A jegybank a monetáris politikában Varga Mihály alatt sem térhet le a Matolcsy György idején taposott útról. A kommunikációban várhatóak változások. Rögtön kérdés, hogy a korábban kritikusan elemző jegybank mit és hogyan mond a romló gazdasági kilátásokról; az Orbán-kormány költségvetési lazításairól; a minimum kérdéses, illetve inflációnövelő intézkedéseiről, mint az árréssapka, a nyugdíjasok áfa-visszatérítése és a gyerekes nők adó-visszatérítése.
A török elnök még ha akarta volna, sem tudta volna ennél jobban kiütni a tőzsdét és a lírát. Azzal, hogy támadást indított legnagyobb politikai ellenfele ellen, lényegében a saját munkáját teszi tönkre, hiszen az elmúlt két évben valamennyire sikerült helyrerázni a török gazdaságot és növelni a befektetők bizalmát. Éppen ezért sokan felteszik a kérdést, hogy akkor miért tette. Az szinte biztos, hogy Trump nélkül mindez nem történt volna meg.
Januárban és februárban is a hivatalos várakozás közel kétszerese volt az infláció, ami azt is jelenti, hogy a nyugdíjasok ismét a költségvetés nettó befizetői lettek, hiába sző meséket az ellenkezőjéről a kormány.
De most egy kis csúszással jelent meg a rendelet, és csak jövő szombattól hatályos.
A 3,5 százalék fölötti gazdasági növekedés ugyan nem fenyeget, de akkor meg prémiumot kapnának.
Elindult hétfőn a kormány legújabb gazdaságpolitikai innovációja, az árréssapka, amelytől az árak visszafogását várják a döntéshozók, bár azt maga Nagy Márton is elismerte, az intézkedés aligha fogja érdemben csökkenteni az inflációt. És nem is ez a legnagyobb baj vele: végigvettük a fogyasztói bizalomtól a forintárfolyamig miért többet árt, mint használ az árrésstop.
Tovább nőtt és ismét EU-rekorder a magyar infláció; erre válaszul a kormány meghirdette, mekkora lehet a maximális bolti árrés; az EU és az USA is egymásnak ugrott a vámháborúban. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Az újra 5 százalék fölé emelkedett infláció miatt az inflációkövető állampapírok tulajdonosai közül most sokan elgondolkozhatnak azon, érdemes-e mégis inkább megtartani a PMÁP-jukat. A Bank360.hu elemzésében végigszámolta a lehetőségeket 5 százalék felett ragadó inflációra is.
Eközben 2023-ban az élelmiszerboltok 15,6 százalékos átlagos árréssel dolgoztak.
Ez nem árstop, hanem valami enyhébb, valami más, de nem zárja ki, hogy radikálisabb intézkedések is jöjjenek hamarosan. Az árrésstop politikai termék, méghozzá a demagóg fajtából. Inflációról, gazdaságpolitikáról Németh Dáviddal és Kovács Gáborral a HVG közéleti műsorában.
Míg Magyarországon 5,6 százalék volt az infláció februárban, addig Romániában csak 5 százalék. Az élelmiszerek és a szolgáltatások drágulása is jóval gyorsabb volt Magyarországon, mint Romániában.
Az internetes keresések is alátámasztják, hogy az inflációs válság hosszú árnyékot vet: 2022 óta a korábbi évekhez képest sokkal nagyobb az érdeklődés az infláció iránt. Akkor is, amikor az infláció éppen egyáltalán nem magas.
Az árrés nem egyenlő a nyereséggel, a boltok abból fedezik a költségeiket, beleértve a kormányzati különadót. Az olcsóbb, saját márkás termékeken nincs nagy árrés, a hamarosan érkező 10 százalékos sapka a drágább, márkás termékeket érinti majd elsősorban – amelyeket nyilván azok vásárolnak, akik megengedhetik maguknak. Nagy Márton miniszter szerint az árréssapka 2 százalékponttal szépíti majd az élelmiszer-inflációs statisztikát.
A nemzetgazdasági miniszter már 9-10 százalékos élelmiszer-inflációval számol márciusra, ezt akarják 2 százalékponttal mérsékelni az árréssapkával. Az intézkedés ráadásul már nem csak a legnagyobb láncokat szorongatja, de így is csak a most februári, 2023 óta nem látott inflációs mértéket tudják majd tartani, ha sikerül.
Miközben a kormány az élelmiszerárak elszállása ellen harcolna, a jegybank azt mutatta be, hogy csúnyán drágultak az év eleje óta a lakbérek, a magánegészségügy, de már a használt autók is.
