Ezekre a termékekre vezetheti be az árrésstopot a kormány
A kiszivárgott listán rajta van a far-hát, a zsír és a párizsi is.
A kiszivárgott listán rajta van a far-hát, a zsír és a párizsi is.
Az év első két hónapja alapján az infláció idén a vártnál jóval nagyobb lehet, éves átlagban 5,6 százalék a friss prognózis. A magas infláció miatt sok háztartás vásárlóereje csökkenhet, ráadásul a még magasabb érzékelt infláció erősíti az „óvatossági motívumot”. Márpedig a kormány a háztartások fogyasztásának erősödésétől várta a gazdasági felpattanást.
Részletesen, 140 áru- és szolgáltatáscsoportra bontva mutatjuk, hogyan jött ki az 5,6 százalékosra nőtt februári infláció.
Egyúttal követeli Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter távozását.
Legfeljebb 10 százalék maradhat a kereskedőnél 30 alapvető élelmiszer esetén. Ez ugyan nem konkrét árstop, de a korábbihoz képest bő háromszor annyi termékre érvényes.
Másfél évvel ezelőtti rossz emlékeket idéz az, ahogy az élelmiszerek ára elszáll, a szolgáltató szektorban pedig nagyon nagy év eleji áremeléseket látunk – így jött ki az, hogy a januári meglepően magas adat után februárban még tovább gyorsult az infláció a KSH friss adata szerint.
A fogyasztók mellett a kormányt is bosszantja a tejtermékek drágulása, de hagyja, hogy Mészáros Lőrinc sorra vásárolja fel a gazdaságokat.
Jelentősen megnőtt az idei télen a földgázfogyasztás Magyarországon: a december és február közötti három hónapban félmilliárd köbméterrel több gázt égettünk el, mint egy évvel korábban – írja a G7.hu.
Két éve még csak 2 millió forint volt az átlagos kölcsönösszeg. Az emelkedés egyik oka, hogy minden sokkal drágább lett, ugyanakkor ma már inkább nagyobb kiadásokat finanszíroz a lakosság személyi hitelből.
Ha a boltok nem csökkentenek önként árat, akkor a kormány kész „minden eszközt” bevetni. Egy hetük van előállni az árcsökkentési terveikkel.
Mivel az infláció 3,7 százalék volt tavaly, legfeljebb ennyivel emelhetnek.
Február váratlanul magas inflációs adattal lökte be az ajtót, ennek megfelelően a kormányzati szereplők is egyre hangosabban fenyegetőznek a hatósági árak újbóli bevezetésével. Na de vajon arra képesek voltak, hogy pusztán ezzel megállítsák a drágulást?
Nagy pénzszórásra készül a kormány a választás előtt – így futottak rá nem csak 2026-ra, hanem már 2022-re is. Akkor mindent arra az egy lapra tettek fel: hiába okoz az osztogatás egy ideig nagy inflációt, majd kezelik ezt, ha nyugodt lesz a nemzetközi helyzet. Nem jött össze.
Az átlag- és a mediánnyugdíj is nagyobb mértékben nőtt januárban, mint a hivatalos 3,2 százalékos nyugdíjemelés. De még így sem kapnak túl magas juttatást az idősek.
Az ipar termelői árai több mint 9 százalékkal voltak magasabbak januárban, mint egy évvel korábban. A KSH szerint a gyenge forint és a költségek növekedése áll az áremelkedés mögött.
Tényleg a jegybank által is sokat kritizált profitinfláció működik.
Tavaly október óta nem volt ilyen erős az árfolyam.
A jegybank korábban februárra várta az infláció lassulását, most már csak az első negyedévre. A pocsék januári adat miatt az egész éves előrejelzés fölfelé tolódik. Főleg a szolgáltatások januári áremelkedése volt meglepő. A lakosság inflációs várakozásai 2022-t idézik. A Monetáris Tanács szerint szigorúságra van szükség, ezért marad a 6,5 százalékos alapkamat.
Az Európa-bajnok infláció mellett nem meglepő módon 6,5 százalék marad az alapkamat. Egy hónap múlva már a Varga Mihály vezette Monetáris Tanács dönthet róla.
A gazdasági növekedés az idén is alacsonyabb lehet, mint ahogy azt a kormány várja, miközben az infláció biztos, hogy nagyobb lesz a prognózisában szereplőnél – derül ki a Költségvetési Tanács friss jelentéséből.