Jelentős hatása van az árrés csökkentésének abban, hogy lassult az infláció – írja a Nemzetgazdasági Minisztérium, pedig a legtöbb élelmiszer még az előtt bekerült az adatbázisba, hogy az új árrésszabály életbe lépett volna.
Sokkal olcsóbb lett a benzin, a szolgáltatásoknál működik a bázishatás, a rezsit a sok vitára okot adó módszertannal sokkal olcsóbbra hozta ki a KSH, az élelmiszerek ára pedig stagnált, így jött ki az, hogy 4,7 százalékosra lassult az infláció.
Higiéniás termékekhez még csak-csak, fájdalomcsillapítókhoz és görcsoldókhoz viszont aligha jutnak hozzá a rászoruló magyar nők és lányok, pedig a menzesszel járó görcsök sokaknál okoznak extrém fájdalmat. A gyógyszerek jelentős drágulása miatt aligha jutnak enyhüléshez, akik egy csomag betétet sem tudnak megvásárolni.
Elvárja a kormány a telekommunikációs cégektől az árkorlátozást, ha pedig ezt nem teszik meg, akkor az idei díjemeléseket kötelező lesz visszacsinálni. Számoltunk egy sort, mit jelenthet ez az ügyfeleknek és mit a cégeknek.
Az elnök szerint a kormány beismerte, hogy tévedett, amikor 3,2 százalékos inflációval számolt idénre, miközben legalább 4,5 lesz. Örül a beígért kiegészítő emelésnek, de már áprilisban kérné, januárig visszamenőleg, hiszen az átlagnyugdíj most havonta 3047 forint mínuszban van.
Május végéig lehet bírni a kormányzati beavatkozást a kiskereskedelmi árrésbe – véli Heiszler Gabriella, a SPAR elnök-ügyvezető igazgatója.
Olcsóbb tejtermékek, zuhanó árak a laktózmenteseknél, drágább étolaj: körülnéztünk a boltokban az árréskorlátozás bevezetése után is. Az is kiderült, egy év alatt mennyit drágult a bevásárlásunk.
A lakosság majdnem fele a romló egészségügyet, közel 40 százalékuk pedig az ország gazdasági-politikai helyzetét jelölte meg, mint napjaink legaggasztóbb tényezőjét.
Nagy Márton borúsabb jóslata Varga Mihály múlt heti borongását követi.
Januárban az átlagkeresetek csak bő 10 százalékkal nőttek éves alapon, a medián (közepes) keresetek csak bő 9 százalékkal. A közepes havi kereset nettója 374 ezer forint volt. A reálkereset csak 4,6 százalékkal nőtt.
Tovább gyűrűzik az MNB-botrány; Varga Mihályék szerint már a legjobb esetben sem lehet elérni a kormány idei inflációs és GDP-célját, úgyhogy marad kampányígéretnek az ATM-telepítés; az amerikaiak újabb vámokat ígértek, és a háborús terveikkel ellentétben ezt nem a Signalon jelentették be. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Már a kormány is úgy látja, hogy a januári nyugdíjemelés túl kicsi volt, az infláció magasabb lesz a vártnál. A nyugdíjkorrekciót mégsem hajtják végre novemberig.
Sokkal nagyobb infláció, kisebb GDP-növekedés – teljesen át kellett írni a 2025-ös előrejelzéseket, annyira rosszul kezdődött az év. Még a választási osztogatás is olyan, hogy majd a következő kormány dolga lesz a költségvetésből kieső pénzt visszatenni. És mindez még sokkal rosszabb is lehet, ha Donald Trump teljesen elszabadul.
Vámháborút szít, szövetségeseket fenyít, és úgy akarja gyengíteni a dollárt, hogy az közben erős is maradjon – hivatalba lépése után szinte azonnal agresszív és követhetetlen gazdasági döntéseket hozott Donald Trump. A bizonytalanságok miatt nő az amerikai recesszió esélye, az elnök hívei szerint viszont mindez nem kapkodás, hanem egy átgondolt mesterterv része, amellyel Trump újraírná a játékszabályokat, és amelynek központi eleme a zsarolás.
Átlagosan közel 40 ezer forinttal emelkednek a nyugdíjak két részletben novemberben és decemberben.
Köze sincs a valósághoz annak, amilyen inflációt a kormány tervezett 2025-re, ez pedig lehetővé tesz egy kis osztogatást a nyugdíjasoknak majd novemberben. A Bankmonitor számolta ki, mennyi pluszpénzt kaphatnak az idősek, és hogyan nőhet a nyugdíj.
A német befektetők mind nyíltabban értésre adják: elégedetlenek, mert szerintük a kormány rossz irányba viszi a gazdaságot. A francia cégek pedig titokban félnek, hogy a bizonytalanság helyébe idővel az önkény lép – írja helyzetképében a francia lap.
Márciusban már kisebb lesz az infláció, mint a februári 5,6 százalékos csúcs, de csak lassan mérséklődik, 2026 elején csökkenhet 4 százalékra, 2026 végén közelítheti meg a 3 százalékot. A jegybank monetáris politikája az elnökváltással szinte egy jottányit sem változott.
A februári uniós átlag több mint duplája a hazai érték.
Ahogy várható volt, a jegybank Varga Mihály elnöksége alatt is tartja a 6,5 százalékos alapkamatot. A döntés utáni tájékoztatót személyesen Varga tartja – amikor legutóbb jegybankelnök ilyen tájékoztatót tartott, árfolyamválság alakult ki. Ettől most nem kell tartani, de kérdés, mit szól Varga a legújabb kormányzati intézkedésekhez (készpénzesítés, árréssapka, szja-mentesség, áfa-visszatérítés).
