Februárban lettem 26 éves. Egészséges fiatal nő vagyok, mégis 12 éves korom óta minden hónapban egy lórúgásnyi fájdalomcsillapítóra és görcsoldóra van szükségem ahhoz, hogy túléljem a menstruációm első napjait. Ha nem teszem, a fájdalomtól napokig megmozdulni sem tudok, hányok, de kamaszként arra is volt példa, hogy a mosdó felé tartva éjszakánként elájultam.

A nőgyógyászom szerint semmiféle betegségem nincs, soha nem is volt, pusztán a szervezetem így reagál a menzeszem első néhány napjára. Ahhoz, hogy ezt túléljem, hónapok vagy talán évek alatt kikísérletezett gyógyszer-kombinációra van szükségem. Amellett, hogy ez fizikailag – és sokszor mentálisan is – megterhelő, a havi kiadásaimban is jelentős összeget jelent.

A kifejezetten menstruációs fájdalomra ajánlott, jelenleg 2779 forintos áron elérhető 6× darabos rózsaszín ibuprofen és sárga drotaverin számomra semmit sem ér, külön kell megvásárolnom egy fájdalomcsillapító ultra forte és egy görcsoldó forte változatát. A legutóbbi alkalommal, márciusban például valamivel több mint 9200 forintot hagytam ott a patikában két doboz gyógyszerért. Igaz, azt hozzá kell tenni, hogy mindig mindenből a legnagyobb kiszerelést vásárlom, azonban ebbe az árba még így is csak egy 30 darabos fájdalomcsillapító (5399 forint) és egy 24 darabos görcsoldó (3879 forint) fért bele.

Jobb napokon ezekből körülbelül 4 óránként (éjszaka is) veszek be egy-egy szemet, rosszabbakon egy fájdalomcsillapítót és két görcsoldót küldök le, és jelzem a kollégáimnak, hogy ha lehet, 1-2 napig otthonról dolgoznék.

Ez azt jelenti, hogy a napi gyógyszeradagom még akkor is több ezer forintos költséget jelent, ha a szervezetem épp kevésbé dolgozik ellenem. A 3879 forintért megvásárolt görcsoldó tablettáknak darabja ugyanis majdnem 162 forint, míg az 5399 forintos fájdalomcsillapítóból egy tabletta 180 forint.

Mivel én ezekből 4 óránként legalább egy-egy szemet veszek be, ami mindkét gyógyszerből napi hat darabot jelent, ez a görcsoldó esetében napi 969 forintos költség, a fájdalomcsillapító esetében pedig 1080 forint. A menstruációm első napján tehát legalább 2050 forintba kerül a túlélésem, ha pedig a második napra sem enyhül a fájdalom, újabb 1500-2050 forint adódik hozzá a kiadásaimhoz attól függően, hogy milyen időközönként kell bevennem gyógyszereket.

Shutterstock

A görcsök enyhítésére tehát legalább havi 2-5 ezer forint közötti összeget költök, éves szinten pedig legalább 25-50 ezer forintot. Ehhez adódnak hozzá azoknak a higiéniai termékeknek az árai, amiket értelemszerűen muszáj megvásárolnom. Tamponokra, betétekre több millió nőhöz hasonlóan újabb súlyos összegeket hagyok a drogériákban még akkor is, ha egyébként mindenből igyekszem a legolcsóbbat megvenni. Egy 2023. márciusi kalkuláció alapján a higiéniai termékek összköltsége évi 24, illetve 18 ezer forint, de ez nagyon óvatos becslésnek tűnik, különösen, ha figyelembe vesszük az inflációt, amely a KSH adatai alapján a testápolási, egészségügyi cikkeknél 2024. februárban 6,5, majd 2025. februárban újabb 2,9 százalékos inflációt mértek az előző év azonos időszakához képest.

Én viszont szerencsés vagyok, mert még ha fogcsikorgatva fizetem is ki a több ezer forintos gyógyszereket, legalább meg tudom tenni, hogy enyhítsem a fájdalmam, míg több tízezer magyar lánynak és nőnek arra sincs lehetősége, hogy a 27 százalékos áfával megterhelt tampont és betétet megvegye – közülük az extrém görcsöktől szenvedőknek nemigen van reménye az enyhülésre.

Elszálltak a gyógyszerárak

Arra vonatkozóan, hogy egy adott típusú gyógyszer – ebben az esetben tehát a fájdalomcsillapítók és görcsoldók – ára mennyivel emelkedett az elmúlt években, nem állnak rendelkezésre információk. A KSH adattáblájában csak általános gyógyszerárak szerepelnek, amelyek az elmúlt két évben nőttek kiugróan. Az előző év azonos időszakához képest

• 2021. februárban 2,5 százalékkal,
• 2022. februárban 3,0 százalékkal,
• 2023. februárban 7,6 százalékkal,
• 2024. februárban újabb 7,2 százalékkal,
• 2025. februárban pedig 3,2 százalékkal

drágultak a gyógyerek és gyógyáruk. Vagyis 2020. februárhoz képest idén több mint negyedével kell többet fizetni.

Ez akár évi több száz forintos drágulást jelenthet a fájdalomcsillapítók és görcsoldók esetében is, amiknek az ára már évekkel ezelőtt meghaladta azt a 3000-3800 forintos küszöböt, amiről Gábor Tamás gyógyszerész, piaci elemző februárban a Népszavának azt mondta, ez az az összeg, amit az emberek még zokszó nélkül kifizetnek a gyógyszerekért. Az ennél drágább, elsősorban recept nélkül kapható készítmények közül már csak azokat kérik, amelyek nélkülözhetetlenek.

Mivel pedig recept nélkül kapható készítményekről van szó, állami támogatás (például közgyógyellátás) sem érhető el ezekre a szerekre. Eleve csökken is azoknak a száma, akik tartós betegség vagy egyéb jogcímek alapján jogosultak az állami közgyógyellátásra: a KSH 2019-es adatai alapján Magyarországon 283 ezer állampolgár számára állta a gyógyszerek térítési díját vagy annak legalább egy részét az állam, addig a legfrissebb, jelenleg elérhető 2023-as adatok szerint a jogosultak száma 4 év alatt közel 20 ezerrel csökkent. Ebben az évben már csak 262 ezren voltak benne a közgyógyellátási rendszerben.

Ha betétre nem jut, gyógyszerre sem 

A Központi Statisztikai Hivatal 2023-as adatai szerint ugyanakkor Magyarországon a jövedelmi szegénység aránya ebben az évben 14,7 százalék volt, míg a súlyos anyagi és szociális deprivációban élőké 9,3 százalék. Ők azok (körülbelül 892 ezer – 1 millió 410 ezer ember), akik szinte biztos, hogy nem tudnak nélkülözhető gyógyszerekre költeni. (Más kérdés, hogy a szegénységgel kapcsolatos KSH-adatokban kutatók nemrég súlyos gyanút felvető furcsaságokat találtak. A KSH tagadja az adatok szándékos torzítását.)

Bár pontos adatok erről nem állnak rendelkezésre, becslések szerint Magyarországon minden 10. nőt érint a menstruációs szegénység, vagyis a nők minimum 10 százalékának nélkülöznie kell azokat a higiéniai eszközöket és körülményeket – tampont, betétet, tiszta fehérneműt, folyóvizet -, amik a menstruáció időszakában komfortot és biztonságot nyújtanak számukra. Más felmérések szerint minden ötödik iskolás lányt érint Magyarországon ez a probléma. A menstruációs szegénységben különösen veszélyeztetett csoportnak számítanak a mélyszegénységben élők és a hajléktalanok.

Erre világított rá egyebek között a Magyar Vöröskereszt 2019-es felmérése is, amely során 4350 hetedikes diáklányt kérdeztek meg arról, hogy mióta menstruálnak, hiányoztak-e már az iskolából azért, mert nincs hozzáférésük megfelelő higiéniai termékekhez. A válaszok alapján a kamaszlányok ilyen és ehhez hasonló okok miatt tanévenként akár 50 napra is kimaradhatnak az oktatásból. Mivel pedig a menstruáció sok helyen még mindig tabu, nincsenek felnőttek, akikkel erről beszélhetnének. A hiányzásaik egy része így előfordulhat, hogy igazolatlan marad, de az sem ritka, hogy a háziorvostól kérnek igazolást, vagy hazudnak arról, hogy valamilyen enyhébb betegség miatt kell otthon maradniuk.

Shutterstock

Emiatt indította el hat évvel ezelőtt a #Lánybólnővé kampányát a Magyar Vöröskereszt, amelynek részeként az ország több száz iskolájába juttatnak el higiéniai csomagokat. Váradi Mariann, a Magyar Vöröskereszt véradásszervezésért felelős országos szakmai vezetője ugyanakkor ezzel kapcsolatban a HVG-nek korában azt mondta; az adományunk kizárólag az intim betétre, edukációs füzetre, esetenként kézfertőtlenítőre terjed ki.

Gyógyszert semmilyen formában nem adunk, és magam sem ismerek olyan programot, amely a fájdalomcsillapítást vagy a gyógyszerekhez való kedvezményes hozzáférést támogatná

– közölte. Ez azt jelenti, hogy még ha intim higiéniai termékekhez valamilyen úton-módon hozzá is jutnak a rászorulók – a Budapest Bike Maffia például március 8-án, nőnapon az Éljenek a Csajok! nőnapi akciója során 400 csomagnyi tisztálkodószert és pipereterméket gyűjtött hajléktalan nők számára –, a menstruációs fájdalom enyhítésére semmilyen eszköz nem áll rendelkezésükre. Pedig ha a 700-1200 forint/csomag átlagáron mozgó egészségügyi betétet nem tudják megvásárolni, akkor az egyre drágább fájdalomcsillapító szereket és az egyéb alternatívákat, például melegítő párnákat sem.

Pedig a Women’s Health Concern brit civil szervezet szerint a nők mintegy 80 százaléka tapasztal élete során menstruációs fájdalmakat, 5-10 százalékuk esetében pedig a görcsök olyan erősek, hogy negatív hatással vannak a mindennapi életükre és munkavégzésükre.

–

Nyitókép: NAFP / SABINE GREPPO