Nagy a kereslet, szűk a kínálat, drágulnak a lakások, amihez egyre nagyobb hitelt kell felvenni. Egy budapesti új lakás négyzetméteréért átlagosan 1,68 millió forintot kell már kicsengetni.
A KSH adatai alapján 2024-ben 12,8 százalékkal emelkedtek a lakásárak, ennek ellenére jobb helyzetben lehetnek a lakásvásárlást tervezők, mint 2022-ben, vagy épp 2023-ban. Ez merész kijelentésnek tűnhet, de máris jön a magyarázat.
Alaposan visszaesett az eladó lakóingatlanok iránti érdeklődés, ez fékezheti a drágulást.
A miniszter vitatja, hogy a korlátozás elértéktelenítené az ingatlanokat, de azt elismeri, hogy az árakat csökkentené. Azt viszont biztos, hogy maradna a helyiek elővásárlási joga, a feltételhez kötés és a betelepülési adó bevezetése.
Minden kerület megdrágult, a legdurvábban éves összevetésben a II., ahol 56 százalékos volt az áremelkedés.
23 százalékkal nőtt a beadott ingatlanszerzési kérelmek száma, többségük kínai állampolgárokhoz fűződik.
Március második felére le is fékezett a kereslet az ingatlanpiacon.
A bérleti díjak emelkedésében is dobogósok vagyunk az Eurostat szerint.
A megrendelők tanultak 2008-ból, de még nem biztos, hogy a mélyponton vagyunk, és fellendülés legkorábban a második fél évtől jöhet.
38 ezer forint volt az idei lakásbiztosítási kampány során az átlagos biztosítási díj.
Emelkednek az ingatlanárak, így a vásárlók már 25 millió forint fölötti kölcsönöket vesznek fel.
Egy 60 négyzetméteres budapesti lakás árából messzebb egy 112 négyzetméteres ház is kijön.
Továbbra is pörög az lakáspiac, ahol egyre többen licitálnak. Ezzel inkább Budapesten élnek a vevők, vidéken inkább az alku jellemző.
Pedig a lakásdrágulás sem állt meg.
A lakáspiac 2025-ben új kihívások elé állítja a vásárlókat. Az ingatlanárak emelkedése és a növekvő kereslet hatására az alku lehetősége egyre inkább beszűkül, különösen a fővárosban és a nagyobb vidéki városokban. A Duna House legfrissebb jelentése szerint a vevőknek egyre kevesebb mozgásterük marad az árak letörésére, ami gyorsabb döntéshozatalt és átgondoltabb finanszírozási stratégiát igényel. Milyen hatásai vannak ennek, és hogyan lehet kivédeni a hátrányokat?
Átlagfizetéssel és 50 négyzetméteres ingatlan árával számolva. Persze közben a kiadásainkkal is számolni kell, és ha valaki a nettó átlagkereset 30 százalékát tudja félretenni, akkor 20-30 évig kell spórolnia.
Az állampapír-kifizetések és a kormányzati intézkedések nyomán felpörgött az ingatlanpiac, ugranak az árak, ám aligha épül több új lakás.
Minden várakozást meghaladó növekedést tapasztalt tavaly a hazai ingatlanpiacon az OTP Bank illetékes alága. A cég vezető szakértői szerint kedvező az aktivitás növekedése, azt ők is belátják, hogy az áremelkedéssel a vagyonosabbak járnak jól.
Megemelik a lakásfejlesztési tőkeprogram keretét, ami így már 300 milliárdos lesz.
A kormány Új Gazdasági Akciótervének 21 pontja közül 10 kapcsolódik az ingatlanszektorhoz, amely ágazat (az építőipart is beleértve) a GDP maximum 15 százalékát teszi ki. A szektor kis súlya eleve kétségessé teszi, hogy a program teljes GDP-re gyakorolt hatása elégséges lehet-e a 3,5 százalékos növekedés arányos részének eléréséhez – olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss kutatásában.
