82,05 milliárd forint értékben folyósítottak lakáscélú jelzáloghitelt a magyar bankok 2024. januárban, ami duplázódás az egy évvel ezelőtti értékhez képest. A Bankmonitor szakértői szerint ebben már érezhető a kamatplafon tavaly októberi bevezetésének hatása is, ugyanis a lakáshitelek átlagos átfutási ideje 1,5-3 hónap.
A két éve indult fordulat 2023-ban leginkább korrekciót hozott a lakáspiacon, amiből már most látszanak a kilábalás jelei. Az OTP csoport évindító ingatlanpiaci sajtóeseményén a szakértők arról is beszéltek, hogy a javuló gazdasági, hitelezési környezetnek és a régi-új állami támogatásoknak köszönhetően a szektor már idén is növekedési pályára léphet, azonban az általános piaci fellendülésre valószínűleg 2025-ig várni kell.
Nem áll meg az élet a háború alatt sem.
A helyi nagy ingatlanfejlesztő cégek drámai veszteségekről számoltak be a tavalyi év eredményeit összegezve. Korábban az alacsony kamatok és a magas kereslet hajtotta felfelé az építőipart, de a trend az ellenkezőjére fordult, és ennek az egész ingatlanszektor itta meg a levét.
Nemrég még 8 millió forint volt az ingatlanfedezet nélkül felvehető személyi kölcsönök maximális összege, és nem is úgy tűnt, hogy a bankok ennél többet szándékoznának adni. Ehhez képest most akár 15 millió forinthoz is hozzá lehet így jutni, akár órákon belül. Ezzel felmerül a kérdés, hogy amennyiben ekkora összegre van szükségünk, akkor a személyi kölcsön vagy a szabad célú jelzáloghitel lesz-e a jobb megoldás. Összeszedtük az érveket pro és kontra.
A lakások a dél-koreai főváros legnépszerűbb negyedében, Gangnamban találhatóak.
Az adásvételeknek kevesebb mint tizedében cserél gazdát felújítandó ingatlan, pedig olcsóbbak és sok helyen támogatást is lehet szerezni a rendbetételükre.
Országosan közel 10 százalékkal esett vissza az épített lakások száma 2023-ban, több megyében alig épültek új lakások. A kilátások sem jók, a megépítendő lakóépületek száma a pandémia idején sem mutatott ennyire siralmas képet. Hiába a kormányzati szándék, nem látszik, hogy vidéken jobban pörögnének az építkezések.
Januárban ismét nőttek a bérleti díjak, az egy évvel korábbiakhoz képest országosan 13 százalékkal, a fővárosban 12 százalékkal. Budapesten az átlagos bérleti díj 250 ezer forint, és két vármegyeszékhelyen is 200 ezer forint fölé lendült az átlagos díj.
Országosan a jó állapotú ingatlanokat vásárolták inkább az ügyfelek az év első hónapjában.
Szépen be lehetne vásárolni a magyar ingatlanpiacon a lottónyereményekből, de a csúcs még egy lottómilliárdosnak is elérhetetlen.
Vidéken minimális a csökkenés, Budapesten számottevő a növekedés janurában decemberhez képest. Éves szinten viszont mindenütt drágultak a lakások. Példátlan módon már kilenc fővárosi kerületben és két vármegyeszékhelyen is átlépte az egymillió forintos lélektani határt a lakások négyzetméterára.
Negyedszer halasztották el a kormánypártok, így idén februártól sem lépett életbe a társasházi közös képviselők kötelező regisztrációja, ami mérsékelhetné a lakóközösségek kiszolgáltatottságát. Civil kurázsi nélkül a szolgáltató cégek diktálják a költségeket és az ingatlanvagyonok sorsát is.
Országos átlagban 20 százalékkal nőtt a kereslet az egy évvel korábbihoz képest januárban. Csongrád-Csanád megyében több mint 50 százalékos a növekedés.
A vidéki nagyvárosokban negyedével, de országosan is 8 százalékkal több drága ingatlant kerestek az év eleje óta, a vevőjelöltek egy jókora része az EU-n kívülről érkezik a vendégbefektetői vízumért.
Hosszas huzavona után hétfőn elrendelték az Evergrande felszámolását. A világ egyik legnagyobb ingatlanfejlesztőjéből a világ legeladósodottabb cégévé vált kínai óriás széthordását azonban számtalan jogi buktató nehezíti, az elemzők hosszan elhúzódó ügyre számítanak. A befektetők a pénzük, a kínai lakásvásárlók pedig az otthonuk miatt aggódhatnak. Több mint 300 milliárd dollár a tét - és bizonyos fokig a kínai, így végső soron a teljes világgazdaság jövője is.
Az I. a XII. és V. kerület mellett immár ott van az egymilliósok klubjában a II.. a VI. és a XIII. kerület is. A pesti négyzetmétert a XII. kerületben mérik a legdrágábban, és a XX. kerületben a legolcsóbban.
A legújabb demográfiai adatok is alátámasztják: nem várható, hogy a kormány akár a csok plusszal is eléri népesedéspolitikai céljait. A hitelkonstrukció a rászorulók támogatására is alkalmatlan, viszont a kabinet sokat spórol vele.
Minden közel harmadik ingatlannak csökkentették az árát idén a hirdetők, és átlagosan 10 százalékkal. Nem mindegy azonban, hol nézzük, van – és nem is kevés hely –, ahol inkább többet kérnek az ingatlanokért, mint tavaly.
Január 29-ig kaptak haladékot, hogy meggyőzzék hitelezőiket, képesek lesznek kezelni 300 milliárdos adósságállományukat. Nem sikerült.
