A népszámlálási adatok szerint rendkívüli mértékben, 73 százalékkal nőtt a legalább 120 négyzetméteres lakások aránya az elmúlt húsz évben – írja a G7.
Közel 3 százalékkal csökkentek a lakásárak tavasszal az előző negyedévhez képest, de az egy évvel korábbiaknál még így is egy százalékkal magasabbak voltak.
A luxus és a turizmus fővárosában, Dubajban csak útlevél kell és pénz – mondják –, és külföldiként is néhány nap alatt lakáshoz juthatunk. Mivel sem ingatlanadó, sem jövedelemadó nincsen, kiadásból világelső hozamokat zsebelhetünk be, de maguknak az ingatlanoknak az ára is erősen növekszik. Ha pedig vásároltunk, tartózkodási engedély is járhat, amellyel az ottani szabályok szerinti adózóvá válhatunk. Nem csoda, hogy az utóbbi időben a magyar milliárdosok a legaktívabbak a dubaji piacon.
Országos szinten jelentősen lassult a lakbérek emelkedése, bár egy év alatt még mindig 12,4 százalékkal magasabbak a bérleti díjak. Budapesten összességében megállt a díjak emelkedése, sőt egyes kerületekben még csökkentek is.
Eladja a CEU Zrínyi utcai volt épületét a Belvárosi Önkormányzat. A 1,864 milliárd forintért kínált ingatlan megvásárlására egyetlen, a kerületben több vendéglátóipari egységgel rendelkező vállalkozóhoz köthető cég pályázott.
Húsz évvel ezelőtt albán tengerparti nyaralásra még alig-alig ment valaki, mára viszont rohamos tempóban épülnek a hatalmas tengerparti hotelek és társasházak. Nem csoda tehát, hogy sokak szerint most kell menni, sőt ingatlant vásárolni is még most érdemes, mert néhány év múlva már itt is elviselhetetlen tömeg és drágaság lesz. Most viszont még egy vidéki lakótelepi lakás árából az Adrián is vásárolhat.
Ha a fővárosban akar panelt venni, akkor ne reménykedjen túl nagy engedményben. Amennyiben viszont egy vidéki, felújítandó családi ház a cél, akkor ne habozzon alkudni!
A Balaton és a Velencei-tó ingatlanpiacát is padlóra küldte a válság. Kevés a vevő, akár 15-30 százalékos alkukat is el lehet érni.
A nyugat-európaiak döntő többsége a dunántúli kis falvakban vásárol, ahol finoman szólva sem tapossák egymás sarkát a vevők, míg a kínaiak, vietnámiak, izraeliek és oroszok szinte csak Budapestet célozzák. Arra kerestünk választ, hogy miből származnak ezek a különbségek.
Van amiben Magyarország az első: a kiadó albérletek nálunk drágultak a legtöbbet egy év alatt.
Nyolc hálószoba, tíz fürdőszoba, medence, és kikötőhely két jachtnak 3,8 milliárd forint értékben.
A városi csok kivezetése megváltoztatta a keresletet és a lakáshitel-igényléseket is.
A vonzó környezet mellett komoly befektetési érvek is szólnak amellett, hogy Floridát választják nemcsak a költözni, de a pénzüket fialtatni kívánó magyarok is.
Ezt jósolja többek közt Joe Biden amerikai elnök is, mondván, az 1,4 milliárd lakosú ország gondjai nemcsak otthon okozhatnak problémát, hanem az egész világgazdaságban is. Az USA kereskedelmi partnerei között Kína a harmadik helyre csúszott vissza.
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
Ha nem is a Colosseum szomszédságában, de Rómában valóban lehet szinte ugyanolyan áron ingatlant vásárolni, mint Budapesten, és például az üzlethelyiségek nagyobb és biztosabb hasznot hozhatnak. Más itáliai városokban is lehet a hazaiakhoz képest jó áron lakást venni, de nem árt helyi ingatlanosok segítségét kérni ehhez, mert különben sok nagyobb problémába is beleütközhetünk, mint amit egy kettévágott fürdőszoba okoz.
Egyre több magyar adja el hazai ingatlanát, és fektet be olyan helyeken, ahol nagyobb hozam származik a kiadásból, vagy biztonságosabbnak érzik a jogi és gazdasági környezetet. Noha első látásra Erdély megfelelne preferenciáiknak, mégis sokan inkább megválnak az ottani ingatlanjuktól. De miért?
Sarkát ettől még nem kell félteni: Rogán-Gaál Cecíliával közös cége szépen fizet.
A budapesti agglomeráció és az osztrák határhoz közeli helyek húzták a lakáspiacot, ott a legnagyobb az új lakások aránya. Jókora különbség látszik Kelet- és Nyugat-Magyarország között akkor is, ha azt nézzük, városokba vagy az agglomerációba költöznek-e szívesebben az emberek.
