Réz Anna: Jövőre várva
A jelenünk a miénk? A jövőnk a miénk lesz? Mennyire szükségszerű az, amiben élünk, és milyen jövőt képzelünk el a koronavírus-járvány utáni időkre? Vélemény.
A jelenünk a miénk? A jövőnk a miénk lesz? Mennyire szükségszerű az, amiben élünk, és milyen jövőt képzelünk el a koronavírus-járvány utáni időkre? Vélemény.
Az idei év történései után felesleges ajándékok helyett valóban érdemes inkább családunk és barátaink öngondoskodását támogatni. De miért fontos, hogy idejében elkezdjük bebiztosítani a jövőnket? Hogyan álljunk neki? Mik azok a szempontok, amik alapján kiválaszthatjuk a számunkra legmegfelelőbb öngondoskodási eszközt? Interjúnk Nagy Csabával, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) elnökével.
Még az év elején se gondolta volna senki, milyen jelentős előrelépést hoz a járvány az orvos-beteg kapcsolatban. Mi várható még? – erről is kérdeztük Meskó Bertalan orvosijövő-kutatót, a The Medical Futurist Institute vezetőjét.
Hogyan formálják át mindennapi életünket az egymásra ható új technológiák? Mi lesz a forradalmi fejlesztések hatása? Hogyan alakul majd a közlekedés, a vásárlás, az oktatás vagy a szórakozás jövője? Hogyan fest majd egyebek közt az egészségügy, az élettartam a nem is olyan távoli jövőben? Egyáltalán: mikor jön el az, amit jövőnek nevezünk? Ezeket a kérdéseket tárgyalja a HVG Könyvek által gondozott A jövő gyorsabban itt lesz, mint gondolnánk című könyv, melynek több részletét bemutatjuk a következő hetekben.
Hogyan formálják át mindennapi életünket az egymásra ható új technológiák? Mi lesz a forradalmi fejlesztések hatása? Hogyan alakul majd a közlekedés, a vásárlás, az oktatás vagy a szórakozás jövője? Hogyan fest majd egyebek közt az egészségügy, az élettartam a nem is olyan távoli jövőben? Egyáltalán: mikor jön el az, amit jövőnek nevezünk? Ezeket a kérdéseket tárgyalja a HVG Könyvek által gondozott A jövő gyorsabban itt lesz, mint gondolnánk című könyv, melynek több részletét bemutatjuk a következő hetekben.
Az alábbiakban egy átlagos magyar család lehetséges egy napját mutatjuk be, a közeli jövőben, a 2025-öt követő években. Már hazánkban is elérhető – bár csak korlátozott földrajzi lefedettséggel – az 5G szélessávú mobilinternet, amely az elképesztő letöltési sebesség mellett új technológiák hétköznapi elterjedését hozhatja magával. Lássuk, hogyan is nézne ki az 5G-alapú jövőnk!
Gyorsételek, klímaváltozás, egyenlőtlenségek – egy új kutatás kongatja meg a vészharangot a gyerekek jövője miatt.
Az Akadémia szorosabb kapcsolatot akar kialakítani a felsőoktatási intézményekkel és az ipari kutatóhelyekkel, szeretne beleszólni a tudománypolitikai testületek munkájába is.
Újabb nagyvárosokkal frissítették a Föld 2050 nevű weboldalt, ami segít elképzelni, milyen lehet az élet a jövőben, például Marokkóban.
Kell-e tartanunk az előttünk álló bizonytalan, robotikai forradalom küszöbén álló jövőtől? Egyáltalán tudhatunk-e bármit is arról, hogy mi vár ránk a következő években, évtizedekben? Jövőkutató szakértők vázolták fel a lehetséges forgatókönyveket, ott voltunk mi is.
Tudja, hogy néznek ki belülről a világ legfényűzőbb szocialista palotái? És hogy már a hatvanas években arról álmodoztak, hogyan lehetne 100 százalékban újrahasznosítani egy város hulladékát? A Budapesti Építészeti Filmnapok vetítésein a mindennapjainkat érintő, a társadalmunkat jelentősen befolyásoló problémák és megoldások kerülnek napirendre. Ezeket a filmeket ajánljuk.
Mutatunk néhány igencsak szürreális fotót, amelyek azt vázolják, hogy hat évtized múlva körülbelül milyen lehet az élet Oroszországban.
Nehezen találtunk nyilatkozni hajlandó fundamentás üzletkötőt. A legtöbben azzal hárították el érdeklődésünket, hogy információkért forduljunk a központhoz (megtettük, egyelőre eredménytelenül) mert ők nem mondhatnak semmit. Végül akadt egy nyilatkozó.
A technológiai átrendeződés megtanít bennünket valami másra, újra, eddig nem ismertre és annak működtetéséhez, előállításához bizonyára új emberi munkaerő is szükséges lesz. Tamás Pál szociológus hozzászólása a robotokról és új technológiákról szóló cikkeinkhez.
Az embernek van morálja, etikája, vannak értékei, elvei – a gép „zengő érc és pengő cimbalom” csupán. De nem a pillanatnyi helyzet a döntő, hanem a potenciál és a dinamizmus. Reagálás Kozák Ákos robotizációról szóló cikkére.
A robot a privát szférában egyelőre kis hasznos kütyüként van elkönyvelve. Munkahelyen való térhódítása azonban új és problémáktól sem mentes horizontot nyit. Reagálás Bojár Gábor vitaindítójára.
Gátlástalan gazemberek kezében a nagyon erős eszközök életveszélyesek lehetnek, mindannyiunkra. Újabb reagálás Bojár Gábor vitaindítójára.
Az informatikai forradalom korában Magyarországot műszaki-matematikai oktatási kultúrája emelheti fel. És ebben minden romlás ellenére még mindig maradt előnyünk. Vitaindító vélemény.
Hogyan változtatja meg az informatikai forradalom a technológiai haladást? Negyedik ipari forradalom vagy annál is több? Erről is szó lesz a szombaton kezdődő, Beszélgetések a jövőről című vitasorozatban.
A Bonni Egyetem kutatói olyan rendszert fejlesztettek, ami először megfigyeli az emberek által végzett tevékenységet, majd egy következő akalommal megjósolja, mi lesz a következő lépésük.