2025 januárjáig már több mint 1 milliárd palack érkezett vissza a REpontokra. Ez akkora mennyiség, hogy ha ezeket az italcsomagolásokat egymás mellé tennénk, 5-ször is körbeérnék a földet az Egyenlítő mentén, de akár 20 ezer focipályát is be lehetne velük borítani. Ez a hatalmas mennyiség jól mutatja a hazai lakosság növekvő fogékonyságát és nyitottságát a környezetünk megóvása céljából bevezetett új megoldásokra egy fenntarthatóbb jövő érdekében.
Az IKEA már nemcsak olyan áruház, amely ágyat akar eladni, hanem amelyik minden mást, amitől jó lesz az alvás – erről beszélt a HVG-nek a svéd óriáscég régiós vezérigazgatója. David McCabe-et arról is kérdeztük, tervezik-e új áruház nyitását, és azt is megtudtuk, hogyan teljesített az IKEA, hány adag ikonikus húsgolyó és hány komplett konyha fogyott tavaly a meglévőkben.
Euró tízmillókból épült fel Magyarország első lárvafarmja, ahol légylárvák milliárdjainak segítségével állítanak elő prémium minőségű fehérjét szerves melléktermékekből. Ki fogja felvásárolni tonnaszám a lárvákat? Mitől fenntarthatóbb a rovarfehérje a hagyományosnál? Mit keres egy híresen rovarfób ország exállamfője a lárvagyár átadóján? Egyáltalán, hogyan hizlalják a takarmánylárvát? Ez a gyáravatás más volt, mint a többi.
A szélerőművek alkotóelemeinek java részét már eddig is újrahasznosították, ám a turbinalapátok kemencében vagy elásva végezték. Egyre több társaság állítja, hogy megtalálta a megoldást, és a lapátok gazdasági értelemben is körforgásossá válhatnak.
Már egy ideje működnek a REpont-automaták, kitapasztaltuk és megtanultuk a rendszert, és mostanra világossá vált, hogy használatuk azt a szemléletváltást is elhozta a lakosság körében, amit létrehozói vártak tőle. Hiszen amellett, hogy a visszajáró 50 forintoknak mindenki örül, egyre többen ismerik fel azt is, mennyire sokat tudnak tenni a visszaváltással a környezetvédelemért. Egy REpont-automatánál beszélgettünk az odaérkezőkkel arról, hogy mik a tapasztalataik a rendszerrel kapcsolatban.
A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) munkacsoport-találkozót szervezett a körforgásos gazdaságról és a vállalatok ehhez kapcsolódó ESG-beszámolási kötelezettségeiről. Kiderült: az egyes iparágak között nagy eltérések lehetnek a felkészültség terén, az MNB-nek pedig egységes kérdéssort kellett készítenie a bankok számára, hogy a kölcsönhöz folyamodó ügyfelek azonos elbírálást kapjanak mindenhol.
A kávé az egyik legkevésbé fenntartható módon előállítható élelmiszer, a termelésének és fogyasztásának néhány eleme azonban zöldebbé tehető. Erre tett kísérletet a Zaccmentő projekt, amely a kávézacc begyűjtésére keres megvalósítható megoldást. De nem kelti-e ezzel azt az illúziót, hogy a jelenlegi életmódunk a hozzá kapcsolódó élvezeti elemekkel fenntartható?
Az építési projekteket holisztikus, fenntarthatósági megközelítéssel lebonyolító hazai építésziroda, az Equinox International nyerte a magyarországi holland nagykövetség Tulipán-díját csütörtökön. Különdíjat is kiosztottak, amit egy forradalminak ígérkező alapanyagból, a kenderbetonból családi házakat építő Café Plusz Kft. nyert el.
Papíron jól festenek a hulladékgazdálkodás Mohu által közzétett számai, de valójában óriási a visszaesés a múlt évhez képest. A kormány kisebb újrahasznosítást vállalna az EU felé. A januárban induló kötelező visszaváltási rendszerről pedig alig tudnak valamit a cégek.
Pályázaton keresik a legjobb megoldást a nagy tömegű zacc visszagyűjtésére.
A legtöbb üveg-, fém- és műanyag palackos és dobozos, 1 deci és 3 liter közötti űrtartalmú italcsomagolást vissza kell majd váltani.
Nem mindig teljesen világos, hogy egy-egy vállalatnak, vállalkozásnak mi is a kötelezettsége a kiterjesztett gyártói felelősség rendszerében (EPR), ráadásul a Mol-leányvállalat Mohu internetes rendszere sem működik gördülékenyen.
Drasztikusan növeli a cégek költségeit és vele az inflációt, kurtán-furcsán ítélték oda a koncessziót, feltűnően kedvező lépéseket tesz az érdekében a kormányzat, sokan kételkednek a sikerében – sorakoznak a kérdések a most szombaton induló új hulladékrendszerrel kapcsolatban, amelyet 35 évre kapott meg a Mol Nyrt. Mit vesz majd észre ebből egy mezei állampolgár, és egy hulladékát felelősen kezelni kívánó vállalkozás? Tényleg azért drágultak a sokszorosukra a környezetvédelmi termékdíjak, és módosították úgy a jogszabályokat, hogy kedvezzenek a kormány kedvenc olajcégének? Mire készül hulladékfronton a Mol? Nagyok az ambíciók, de nem örülhet mindenki felhőtlenül.
A legtöbben új vásárlásakor szabadulnak meg a régiektől, és túl sokan gondolják azt, hogy jó ötlet a kuka mellé kitenni a feleslegessé vált darabokat, a legtöbbször ágyakat és kanapékat. Ennélfogva nem véletlen, hogy a bútorok nagy része égetőben vagy lerakókban végzi, derül ki az Ikea kutatásából.
Kulcsszerepet kap a körforgásosság, külön felelősség kerül a gyártókra, és a lakosság is kiveheti a részét az új hulladékgazdálkodási rendszerben, amely július 1-jétől lép életbe Magyarországon. Erről beszélgettünk fenntarthatósági podcastunk legfrissebb adásában.
Valójában miért nem jó megoldás az újrahasznosítás, miközben azt tanuljuk, hogy minden itt kezdődik? Fenntarthatósági podcastunk legfrissebb adásában az ilyen, furcsa kérdésekre is válaszolunk – a körforgásosság szemléletét pedig Hollandián keresztül mutatjuk be.
Környezetvédelemre nevelnek ugyan a kültéri sportok felszereléseit gyártó vállalatok, de közben az ő működésük is környezetromboló. A saját kibocsátás-csökkentésen túl azonban ők kreatív, sokszor politikai aktivizmusra buzdító eszközökkel is élnek a klímavédelem érdekében, és lassan érkeznek azok a termékek is, melyek nemcsak csökkentett szénlábnyommal készülnek, de elmozdulást jelentenek a valódi megoldás, a körforgásos gazdaság felé.
Egészen újszerű módszerrel oldanák meg a szennyvízcsövek költséges javítását kutatók. Az öngyógyító beton amellett, hogy meghosszabbítaná a csövek élettartamát, a körforgásos gazdaságot is segítené.
Megújuló energiatermelés, újrahasznosítás, körforgásos gazdaság. A BMW autógyár szakemberei az alábbiakban megfogalmazzák, miért tartják szükségesnek, hogy cégük támogassa a TEDxBudapest Jövőteremtők című előadássorozatát. Cégük példájával elmagyarázzák, milyen lépéseket tehet egy autógyár a fenntarthatóságért.
A szektorban ez elmúlt időszakban sok változást történt, az ágazat gyorsan reagált a már folyamatban lévő trendekre, és a fejlődés érdekében naprakész megoldásokat kínál.
