Jó érzés fát ültetni, csak éppen édeskevés a klímaváltozás elleni harcban
Egy természet helyreállításával foglalkozó ökológus hívta fel a figyelmet arra, hogy egyáltalán nem szabadna azt hinnünk, hogy „kiültethetjük” magunkat a klímaváltozásból.
#klímaváltozás
Az olvadó hósapkák miatt szaporodik túl egy káros plankton az Arab-tengerben
A klímaváltozás miatt túlszaporodó planktonok számtalan problémát okoznak, és bár meglepőnek tűnhet, de a himalájai jég és hó olvadása is közrejátszik ebben.
Felfedezték azt a gént, amelynek a megváltoztatásával a növények ellenállóbbá válhatnak
Áttörést jelenthet az eredmény abban, hogy a klímaváltozás hatásaival szemben ellenállóbbá tegyük a növényeket.
Miért óriási még mindig a kibocsátás, ha a fél világ karanténban van?
Többet ártunk a környezetünknek azzal, hogy most otthon maradunk, mintha repülőre ülnénk. És az is rossz hír, hogy a légszennyezettség csökkenése fokozza a globális felmelegedést.
Van, ahova nem lenne szabad fákat ültetni
Közel sem csodaszer a faültetés: míg van, ahol a fák javítják a talaj vízellátottságát, máshol ellenkező hatást érnek el, és az elsivatagosodás veszélyét növelik. Ilyen Magyarországon a Duna-Tisza köze is. Továbbá vannak olyan fajok, amelyek többet árthatnak, mint használnak.
Az algák túlélését segíti egy most felfedezett előnyös tulajdonságuk
Felfedezték a kutatók, hogy az algák tudnak géneket lopni a baktériumoktól, ezáltal jobban tűrik a stresszes, változó környezetet.
Honnan jöhetnek még elő veszélyes vírusok? Mire számíthatunk a klímaváltozás korában?
A kutatók már évekkel ezelőtt figyelmeztettek, hogy elkerülhetetlen egy újabb veszélyes világjárvány kitörése. Most, hogy az új koronavírus rászabadult az emberiségre, érdemes lenne komolyabban venni azokat a tudományos előrejelzéseket, melyek szerint újabb és súlyosabb pandémiák leselkednek a világra.
Egy generáció alatt is változhatnak bizonyos halak génjei
Ez azért nagyon jó hír, mert bebizonyosodott, hogy jóval gyorsabban tudnak alkalmazkodni a környezeti változásokhoz, mint ahogy korábban gondoltuk.
Egyre több kárt okoz a lakásokban a szélsőséges időjárás
Duplájára emelkedtek az elmúlt két évben a szélsőséges időjárás okozta viharkárok a biztosító adatai szerint.
Itt az ideje átgondolni az "aki nem dolgozik, ne is egyék" elvet?
Megúszhattuk volna válság nélkül az átállást egy tudatosabb életmódre, állítja Köves Alexandra ökológiai közgazdász, most viszont a recesszió kényszerítheti ezt ki. Az biztos, hogy az értékek úgy értelmezést nyerhetnek, és ez sok mindent megváltoztathat.
A rovarok negyede eltűnt 1990 óta, és ez ránk nézve is tragikus következményekkel jár
Kétszer akkor a pusztulás mértéke, mint amit a korábbi kutatások mutattak: a létfontosságú élőlények csökkenése Európában különösen nagy és ez a kutatók szerint sokkoló következményekkel járhat.
Tévedés, hogy hátradőlhetünk, a járvány nem oldja meg a klímaváltozást
Nem elegendő a klímaváltozás megállításához az üvegházhatású gázok kibocsátásának a koronavírus-járvány miatt bekövetkező csökkenése – közölte Meteorológiai Világszervezet (WMO), arra sürgetve a kormányokat, hogy a járványból való kilábalás terveibe integrálják a klímaváltozási akcióterveket is.
2030-ra kétszer annyi ember fognak veszélyeztetni az áradások
Katasztrofális számokat jósolnak a kutatók: az évtized végére akár 147 millió embert is érinthetnek az áradások.
Ausztrál bozóttűz: kiszámolták, mennyi szén-dioxid került a levegőbe, az eredmény elkeserítő
Több mint egymilliárd állat pusztult el és óriási területek égtek le az Ausztráliában hónapokon át tomboló bozóttüzekben, melyek füstjét több ezer kilométerrel messzebb is érezni lehetett.
Ürge-Vorsatz Diána: A járvány hatása az éghajlatra nulla, elhanyagolható
Leállt a fél világ, Kína felett kitisztult az ég, globálisan jelentősen lecsökkent a károsanyag-kibocsátás: a Föld napján ünnepelhetnénk, de valójában mindez meg sem kottyan a klímaváltozásnak. Mostanra pedig az is világos, hogy a környezetünk tendenciózus pusztítása hozzájárult a koronavírus-járványhoz. Ha eddig kongatták, most már verik a kutatók a vészharangot: az epidémia lehet az egyik utolsó nagy lehetőségünk.
Pokoli meleg volt 2019-ben, soha nem mértek még ennél melegebbet Európában
Az Európai Unió Copernicus Klímaváltozási Szolgálata (C3S) a Föld napja alkalmából közölte a 2019-re vonatkozó meteorológiai adatokat. A helyzet nagyon elszomorító.
A koronavírus-válságnál is égetőbb vészhelyzetről ír az ENSZ-főtitkár
Antonio Guterres a Föld Napjának 50. évfordulóján osztotta meg hat pontból álló üzenetét, amelyben a kormányokat összefogásra és a gazdaság zöld újraindítására szólítja fel.
Hogyan tegyük klímabaráttá a COVID-válság utáni hazai gazdaságösztönzést?
Már most jól látszik, hogy a koronavírus-járvány a 2008-as gazdasági válságnál is súlyosabb visszaesést jelent majd az ország gazdasági teljesítményében. Várhatóan rengeteg pénzt fog költeni a kormány a gazdaság felélesztésére, azonban a gazdaság klímabaráttá alakítása szempontjából nem mindegy, hogyan teszi.
Egyetlen "szivacs" forradalmasíthatja az egész autóipart
Sokkal olcsóbbak lehetnek a hidrogénnel meghajtott autók, hála egy olyan eszköznek, amely segít egyszerűen tárolni az autó működéséhez szükséges gázt.