Az elmúlt öt év volt a Föld legmelegebb fél évtizede az időjárási feljegyzések kezdete óta – derült ki a Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerdán kiadott klímajelentéséből, amely pontokba szedve mutatja be, mi minden változott rossz irányba.
Bemutatták a világ energiatermelésének alakulását vizsgáló jelentést és nincs túl sok okunk a derűlátásra, már csak azért sem, mivel pont a legnagyobb szénenergia-termelő országok nem tesznek vállalást ennek csökkentésére.
Gyorsan gyengül a trópusi erdők szén-dioxid-elnyelő képessége – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport mintegy 300 ezer fa harminc éven át történő figyelemmel kísérése nyomán.
Kevesebb tömény szeszt, ugyanakkor több bort ittak az oroszok, sokkal kevesebben haltak meg alkoholmérgezésben. Az ok abban keresendő, hogy Oroszországban az átlagosnál nyolc fokkal melegebb volt a tél.
Az EU feladta a harcot, bukásra kárhoztatjuk magunkat – Greta Thunbergtől a Greenpeace-ig zöld aktivisták ehhez hasonló kritikával illetik az Európai Bizottság március 4-én bemutatott uniós klímatörvény-tervezetét, amely nem határozott meg 2030-as kibocsátási célokat. A bizottságnak emellett szembe kell néznie a progresszív tagállamok kritikájával is, tucatnyi ország vezetői sürgetnek magasabb kibocsátás-csökkentési célokat, és azok mielőbbi elfogadását – a bizottság őszi terveivel szemben – legkésőbb júniusban szükségesnek tartják. De jöhet kritika a lemaradó országoktól is, amelyeknek a klímatörvény a későbbiekben alighanem legtöbb politikai vitát kiváltó pontja fáj majd, mely szerint a bizottság felhatalmazást kapna, hogy kötelezően követendő ajánlásokat szabjon a később meghatározott célok teljesítésében elmaradó tagállamok számára. A kétsebességes Európa szelleme a klímavédelemben is egyre láthatóbb. Elemzés.
Egy orosz jégtörőnek sikerült elszállítania az ellátmányt és a friss személyzetet minden idők legjelentősebb sarkkutató expedíciójához, mely a német Polarstern (Sarkcsillag) kutatóhajón, az Északi-sarktól több mint 150 kilométerre vizsgálja a klímaváltozást – közölte az Alfred Wegener Kutatóintézet.
Az ausztrál nyarak már kétszer olyan hosszúak, mint a telek a klímaváltozás okozta hőmérséklet-emelkedés nyomán – derült ki a meteorológiai adatok legfrissebb elemzéséből.
Az emberi tevékenység volt a legjelentősebb befolyásoló tényezője az ázsiai porviharnak kétezer évvel ezelőtt is – állapították meg kínai kutatók, akik a Nature Communications című folyóiratban publikálták eredményeiket.
Egy újabb tömeges korallfehéredés kockázatára figyelmeztetnek az ausztrál Nagy-korallzátony felügyeletéért felelős hatóság szakemberei, miután a zátony több régiójában is a hőstressz jeleit észlelték a virágállatokon.
A szokatlanul meleg óceánvíz miatt csaknem félmillió étikagyló "főtt meg élve" Új-Zéland partjainál. A kutatók szerint a jelenség a klímaváltozással állhat összefüggésben.