Zhvg
A világ egyik legsürgetőbb problémája a környezet védelme, a klímaválság, a fenntarthatóság. Ezekre nekünk különös figyelmet kell fordítanunk, ezért kiemelt helyen is kell kezelnünk. Innen új alrovatunk címe is: Zhvg.
A globális felmelegedés míg egyes fajok szaporodására negatívan hat, másokra azonban pont ellenkezőleg. Emiatt felborul a természet egyensúlya, és ennek súlyos, beláthatatlan következményei lesznek. Egy új kutatás az Arab-tengerben is jelen lévő planktonfaj okozta problémákra hívja fel a figyelmet.
Az Arab-tengerben van egy kivételesen ellenálló organizmus, amiről 20 évvel ezelőtt még csak nem is hallottunk, mára azonban riasztó mértékben elszaporodott. Ez az organizmus a Noctiluca scintillans, egy fotoszintetizáló plankton, vagy más néven tengeri szikra. Az elterjedését és a jelenlétét már az űrből is látni lehet, ami viszont aggodalomra ad okot. A Noctilucát például nem eszik meg a nagyobb halak, így terjedése kedvezőtlenül hat a tengeri táplálékláncra. A helyi halászattól pedig 150 millió ember megélhetése függ.
A gond az, hogy a Himalája és a Tibeti-fennsík klímaváltozás miatt olvadó hósapkái fokozzák ezeknek a káros planktonoknak a rendkívüli szaporodását – írta a Science Daily. Az olvadó gleccserek, az enyhe téli monszunok és a planktontúlszaporodás közötti kapcsolatot a Columbia egyetem tudósai mutatták ki. Az átlagos téli monszunszél ugyanis hideg levegőt hoz le a Himalájából, amely lehűti az óceánok felszínét. A hideg levegő leereszkedésével a víztömeg tetejére egy tápanyagokban gazdag, frissebb vízréteg kerül, ami táplálja azokat a fitoplanktonokat, amelyeket elfogyasztanak a tengeri élőlények is. Mostanra azonban melegebb szél éri el a tenger partjait, aminek következtében nem „termékenyül meg” a víz felső rétege.
Míg a táplálékul szolgáló fitoplanktonok egyre jobban pusztulnak, mert szükségük van a napfényre és a tápanyagokra, addig a Noctiluca nem, mert túléli akkor is, ha csak a "régi" vízben lévő mikroorganizmusokat fogyasztja el. A túlszaporodása számos dologra kihat: Ománban például a tengervíz-sótalanító létesítményeket, az olajfinomítókat és a földgáz-erőműveket is leépítették, ami veszélyeztetheti az ország energiaellátását és ivóvizét. A szakértők pedig arra figyelmeztetnek, hogy az ebből adódó nyomás a tengeri táplálékláncon (például hogy egyre kevesebb lesz a kihalászható hal) és a gazdaság biztonságán illegális tevékenységeket eredményezhet Jemenben és Szomáliában is.
„Ez az egyik legdrámaibb változás, amelynek csak szemtanúi lehetünk a klímaváltozás miatt. Ott vannak Délkelet-Ázsiában, Thaiföld és Vietnám partjainál, a Seychelle-szigeteknél” – mondta az egyik kutató, aki már több mint 18 éve kutatja ezeknek az organizmusoknak a gyors szaporodását. Aggasztónak tartják, hogy bárhol, ahol megjelennek ezek a planktonok, ott romlik a vízminőség, és a halak pusztulásával is összefüggésben van a jelenlétük. További aggodalomra ad okot a tudósok szerint, hogy a vártnál jóval gyorsabban következnek be ezek a folyamatok, és hogy olyan országoknál, régióknál jelennek meg nagy számban ezek a kártékony planktonok, amelyeket már eddig is háborús konfliktusok és szegénység sújtott.
