Megjött az ősz, és vele együtt a poloskainvázió is, amely pár éve ugyan még ismeretlen volt, de most már kénytelenek vagyunk ugyanúgy számolni vele, mint azzal, hogy nyaranta a szúnyogok gyötörnek minket. Itthon közel 900 poloskafaj él, és egyre több az idegenhonos, invazív faj közöttük. Van, amelyik csak minket bosszant, de vannak, amelyek komoly veszélyt jelentenek a mezőgazdaságra is.
A most a nagyvárosokban is nagy számban felbukkanó ázsiai márványpoloska akkor keltett igazán nagy feltűnést, amikor több tízmillió dolláros kárt okozott az amerikai mezőgazdaságnak – idézi vissza a rovar terjedésének kezdetét Korányi Dávid tájökológus. Ez a rovar „előszeretettel táplálkozik olyan kultúrnövényekkel, mint amivel mi is: szereti az almát, a barackot, a szóját, de akár 100 különböző növénnyel is táplálkozhat. A szúrása pedig elszínezi az alma húsát, eladhatatlanná válnak azok a gyümölcsök például, amelyekből szívogat. És ez már Magyarországon is probléma” – figyelmeztet az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa.
Az őszi poloskainvázió nálunk is többnyire az ázsiai márványpoloskához köthető, amely Ázsiából az Amerikai Egyesült Államokon keresztül került hozzánk. Itthon 2013-ban bukkantak rá először – magyarázza Korányi Dávid. A melegebb klímának és a hosszabb nyaraknak köszönhetően ennek a poloskának évente egy helyett akár két generációja is kifejlődhet. „Míg a szürkés ázsiai márványpoloskát behurcolták, addig afrikai eredetű rokona, a zöld vándorpoloska terjedésében feltehetően a változó éghajlat is szerepet játszhat” – mondja.
Felmerül a kérdés, hogy hogyan lehet védekezni a poloskák ellen? A szakértő szerint
a lakásokba, házakba beköltözni vágyó poloskák ellen a leghatékonyabb a megelőzés.
„A nyílászárók hatékony védelme nagyon fontos, szereljünk fel fix, sűrű szövésű szúnyoghálót. Emellett összesöpörhetjük és kihajíthatjuk a poloskákat, de vannak olyanok is sokan, akik háztartási rovarölőkkel veszik fel a harcot ellenük” – sorolja. Attól azonban óva int mindenkit, hogy összenyomja, vagy megpróbálja felporszívózni a bogarakat. „Védekezésképpen büdös váladékot lövellnek ki a poloskák, amit csak szétterjesztünk a lakásban a porszívó által kifújt levegővel” – figyelmeztet.
A mezőgazdaságban a poloskák ipari irtása számos kockázatot rejt magában. „Az ellenük alkalmazott, úgynevezett széles hatásspektrumú szerek csak rövid ideig használnak, de közben jelentős veszélyt rejtenek a környezetre, a többi, akár hasznos rovarfajra is” – mutat rá.
Reménykeltőnek tartja azonban, hogy egyelőre az USA-ban, de már rendelkezésre állnak majd olyan csapdák, amelyek feromonok segítségével tömegesen, akár százával is fogják majd a poloskákat és azt is, hogy Európában megjelent már az ázsiai márványpoloska természetes ellensége, a szamurájdarázs is, bár Magyarországon még nem fedeztek fel egyedeket belőle.
És akkor eljött a klímaváltozás
A rovarinvázió nem egyszerűen azt jelenti, hogy az emberek a rovarok elszaporodását észlelik. "A másik jelenség, hogy idegen fajok jelennek meg" – mondja Garamszegi László Zsolt, ökológus-evolúcióbiológus, az Ökológiai és Botanikai Intézet vezetője, aki szerint mindkettővel számolni kell.
A klímaváltozás is mindkettőben szerepet játszik: „A melegebb éghajlat és a váltakozó csapadék miatt olyan körülmények alakulnak ki, amelyek kedveznek például a csípőszúnyogok túlélésének és/vagy szaporodásának. A hosszabb nyár miatt pedig kitolódik a szaporodási szezon, így tovább maradnak a szúnyogok aktívak. Ez a hatás akár az idegen fajok nélkül is érezhető. A kedvezőbb klíma és az alkalmas tenyészhelyek kialakulása miatt bizonyos szúnyogfajok beköltöznek a városokba, emberközelibb élőhelyekre és tudnak petét rakni például vázákba, vagy akár kint hagyott gyerekjátékokban lévő, kis vízbe is” – magyarázza a kutató, hogyan hat a megváltozott éghajlat a rovarokra – és hogy miért zümmöghet a fülünkbe még most, október elején is egy-egy példány.
Az azonban, hogy az emberek ingerküszöbét mi éri el, nem mindig arányos a probléma nagyságával – emeli ki.
Valószínűleg a honfoglalás idejében is sok szúnyog volt a Kárpát-medencében, de nem hiszem, hogy akkora hájp volt körülötte, mint ma.
Nehéz reálisan átlátni a helyzetet, mert nincsenek hosszú távú, 20-30 év távlatába is visszamenő adataink és vizsgálataink itthon ahhoz, hogy egyértelmű következtetéseket és tendenciákat vonjunk le. Bizonyos szúnyogfajoknál lehetnek megfigyelések bizonyos tendenciákra, melyek a klímaváltozás hatásáról szóló elméleteket támogatják. De ezekből nem tudunk olyan általánosításokat tenni, hogy olyan drasztikusan növekedett volna a szúnyogok száma minden fajnál” – mondja Garamszegi László.
Ráadásul a klímaváltozás mellett, az ember egyéb, környezetet érintő tevékenysége sem elhanyagolható. A szakértő szerint a nemzetközi szállítással, például hajón, repülőn behurcolják a rovarok tojásait, és ha a felmelegedés miatt már ideális életkörülmények alakulnak ki az elszaporodásukra, akkor a behurcolt esetekből stabil populációk alakulnak ki. Magyarországon 50 csípőszúnyogfaj van a hazai faunában, ezek közül körülbelül 10 az, amelyik rendszeresen csípi az embert. Emellett az elmúlt 5-10 évben 3 invazív jelent meg. „Egy idegen faj esetében potenciális veszély egyrészt az, hogy hordoznak valamilyen betegséget, kórokozót, de azzal, hogy egy új területen jelennek meg, az ottani, már kialakult, stabil ökoszisztémába, a táplálékláncba is belépnek új szereplőként, és kiszoríthatnak például őshonos fajokat” – hívja fel a figyelmet a szakértő.
Jobb félni, mint megijedni
Ahhoz, hogy a kutatók felmérjék, mennyire aggasztó a rovarok terjedése, nincs elegendő forrásuk, ezért egyre elterjedtebb itthon is a citizen science, amikor a lakosok segítségét kérik abban, hogy dokumentálják, tehát mondjuk a mobiljukkal fotózzák le és küldjék be, ha egy bizonyos faj egyedét fedezik fel.
A Sokk a rovar is így, a lakosság bevonásával készíti az ország poloskatérképét. Szeptemberi közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy az invazív, címeres poloskák mostanra sok helyet teljesen ellepnek. Egyre kedvezőbbek ugyanis itt az életfeltételeik, ősszel pedig telelő menedékhelyet keresnek, ezért megszállhatják a lakásokat, házakat is. Ráadásul mivel új keletű rovarról szó, egyelőre a kutatók, biológusok sem tudnak még sokat róluk, így különösen fontos az ilyen, közösségi részvételen alapuló információgyűjtés.
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézete nyáron szintén országos felhívást intézett a lakosokhoz, hogy minél több információt szerezzenek a legismertebb invazív faj, az ázsiai tigrisszúnyogok hollétéről. Ezeket könnyű megkülönböztetni a „sima” szúnyogoktól: fekete alapon hófehér pikkelyekből álló foltok, csíkok szegélyezik a testüket, lábaikon fehér gyűrűk találhatóak, hátukon egyetlen hosszanti fehér csík húzódik.
Hogy miért elengedhetetlen, hogy nyomon kövessük ezeket a rovarokat? A szúnyogok fontos átvivő (vektor) szerepet játszanak sok állati és emberi kórokozó terjesztésében, ezért járványtani veszélyt jelenthetnek – az ázsiai tigrisszúnyog 22 féle vírust terjeszthet. És nem is csak az invazív fajokra jellemző ez: az itthon őshonos fajok is alkalmasak világszerte terjedőben lévő kórokozók, így például a Nyugat-nílusi láz kórokozóinak átvitelére.
A szúnyogokra és az általuk hordozott kórokozókra azonban a koronavírus-járvány miatt nem hárul kellő figyelem jelenleg, pedig pár éve a Nyugat-nílusi láz emberéléteket is követelt – Magyarországon is. „A félelem és a pánik helyett előrejelzésre és ökológiai diagnózisra van szükség. Ennek kellene rutinnak lennie, és akkor időben tudunk lépni, és nem a klinikai diagnózisra és kezelésre összpontosítani, amikor már kitört egy járvány” – véli.
Fotózzon szúnyogot!Elérhető a Mosquito Alert applikáció: töltse le és ha lát egy szúnyogot, fotózza le az appal, és küldje be néhány adattal kiegészítve. Ezután tudósok azonosítják be a szúnyogot (például eldöntik, invazív faj-e), és értesítik az eredményről. De ami a legfontosabb, hogy térképen és adatbázisban folyamatosan nyomonkövethetővé teszik, hányféle új (adott esetben betegségeket terjesztő) szúnyog jelent már meg és hol Európában.A projekt mögött 27 országból 46 intézet áll, és az applikáció már 18 európai országban – köztük Magyarországon is – elérhető. Európában már több dengue-lázas illetve még több, 168 nyugat-nílusi lázas esetet regisztráltak, elsősorban mediterrán országokban.A projektben részt vevő magyar kutatókat a Másfélfok kérdezte az alkalmazásról és annak hátteréről..
Zhvg
A világ egyik legsürgetőbb problémája a környezet védelme, a klímaválság, a fenntarthatóság. Ezekre nekünk különös figyelmet kell fordítanunk, ezért kiemelt helyen is kell kezelnünk. Innen új alrovatunk címe is: Zhvg.
