#Krím


Harminc medvét kellene örökbe fogadni egy krími vadasparkból

Kétségbeesett felhívást tett a Krím félszigeten működő legnagyobb magánkézben lévő vadasparkja: a tulajdonos azt kéri, hogy a jószándékú emberek fogadjanak örökbe több mint harminc medvét, mert ha ez nem történik meg, akkor az állatokat el kell pusztítani. Az állatok etetésére szánt pénz azért fogyott el, mert az egészégügyi hatóságok szabálytalanságokat találtak és ezért bezáratták a parkot.


Grönland megvásárlása? Ma inkább a lízing és a hódítás a népszerű

Több mint száz éves gyakorlatot szeretett volna feléleszteni Donald Trump, amikor bejelentette, az USA szívesen megvásárolná Dániától Grönland szigetét. Az amerikai elnök meg is sértődött, amikor Koppenhága kikosarazta őt, s gyorsan utálatosnak nevezte Mette Frederiksen dán miniszterelnököt. Korábban gyakoribbak voltak az országos méretű földvásárlások, ma inkább a lízing a népszerű, de azért a hódítás sem ment ki a divatból.






Így erősödik az ukrán nemzettudat

Fájó év volt Ukrajna számára 2014: a Viktor Janukovics államfő bukását hozó kijevi forradalom után az 1991 óta független államtól Oroszország elcsatolta a Krímet, a kelet országrészben pedig hathatós támogatást nyújtott az orosz párti szakadároknak. A gyászos év ugyanakkor felgyorsította az ukrán nemzettudat erősödését, a politikai nemzet létrejöttét. Néha éppen a nemzeti kisebbségek kárára.


Putyin tizennegyedszer is pattogós és határozott volt

Oroszország létezése során mindig valamilyen külföldi korlátozás alatt élt. A mostani szankciók azzal magyarázhatóak, hogy nő Oroszország ereje és a nemzetközi politikai élet egyre inkább megkerülhetetlen szereplőjévé válik – mondta szokásos év végi sajtótájékoztatóján Vlagyimir Putyin orosz államfő. Putyin már 14-szer áll ki a maratoni beszélgetésre, az idén 1700 újságíró akkreditáltatta magát. Ismét kiderült, Moszkvában is éberek a sajtószabadság őrei: bár volt akkreditációja, nem mehetett be a terembe Roman Dobrohotov, az Insider nevű orosz oknyomozó portál főszerkesztője. A bűne az volt, hogy az a Bellingcat nemzetközi oknyomozó portállal együtt az Insider derítette ki a márciusi Szkripal-mérgezés orosz elkövetőinek pontos személyazonosságát.


Putyin erőt mutat, de egyre jobban fáj neki

Az Ukrajnához tartozó Krím 2014-es elfoglalása, majd az amerikai elnökválasztásba való állítólagos beavatkozás és a márciusi dél-angliai Szkripal-merénylet miatt a Nyugat sorra lépteti életbe az Oroszország elleni szankciókat. Bár a hétköznapokban – legalábbis a nagyvárosokban – alig lehet észrevenni a büntetőintézkedések hatását, hosszabb távon sokba kerülhetnek Vlagyimir Putyin országának.



Egy diák volt a kercsi gyilkos

A kercsi műszaki iskola egyik negyedikes diákja volt az, aki géppisztollyal és egy pokolgéppel támadt társaira és a tanárokra. Közben már tizennyolc halálos áldozatról beszélnek a rendőrök, s negyven körül van a súlyos sebesülést szenvedettek száma. Az elkövető később főbe lőtte magát.


Pokolgép ölhetett meg tíz embert egy krími iskolában

Pokolgép ölt meg tíz embert egy krími főiskola menzáján, nem gázrobbanás – jelentették az orosz médiumok a Nemzeti Terrorellenes Bizottság neve mellőzését kérő illetékesére hivatkozva. A hivatalos közleményekben csak annyi áll, hogy nem lehet kizárni a terrorakció lehetőségét.