„Miféle szankciók? A múlt héten is jártak nálam a külföldi barátaim, s látták, ugyanúgy ott vannak a boltokban a francia sajtok, az olasz borok és a brit csokoládék, mint a szankciók előtt. Persze annyi különbség van, hogy a külföldi áruk jó része Fehéroroszországon keresztül érkezik, ám még azt sem lehet mondani, hogy ez komoly áremelkedést okozna” – mesélte a HVG-nek egy tősgyökeres moszkvai. Szerinte a büntetőintézkedések, illetve az azokra adott orosz válaszlépések – például az EU-ból érkezett élelmiszeripari cikkek importtilalma – egyes szektorokban, például a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban, még használtak is: a konkurencia meggyengülése miatt nőtt az orosz termékek iránti kereslet.

A felszín

A legfontosabb gazdasági adatok is azt mutatják, hogy a leginkább az energiaipart, a pénzügyi szektort, valamint a hadiipart érintő szankciók ellenére Oroszország megőrizte stabilitását. A valutatartalékok, amelyek jelentősen megcsappantak a büntetőintézkedésektől még független, 2013-2014-es válság idején, újra nőnek, s 350 milliárd dollárról őszre 500 milliárd közelébe emelkedtek. A munkanélküliségi mutatók is javulnak, jelenleg az orosz állampolgárok 4,7 százalékának nincs állása, ami a legjobb eredmény a Szovjetunió 1991-es szétesése óta. Az inflációs adatok is jobbak, 2015 márciusában – akkor már a szankciók első hulláma, valamint a legfőbb exportcikknek számító olajár összeomlása miatt – 17 százalékra emelkedett a pénzromlás éves üteme, mára ez három százalék közelébe esett.

AFP

A jó eredmények – a természeti kincsek mellett – jelentős részt Elvira Nabiullina központi banki elnöknek és Anton Sziluanov pénzügyminiszternek köszönhetőek, a kettős nem engedi elszaladni a költekezést, és igyekszik felkészülni egy esetleges újabb oroszországi, vagy nemzetközi válság hatásaira. „Nem a gazdasági növekedés a cél, hanem a fiskális konszolidáció, hogy egy újabb krízis se döntse be az országot” – mondta Vlagyimir Milov gazdasági elemző. Sziluanov is hasonlóan nyilatkozott. „Nem pazaroljuk el az erőforrásainkat. Tökéletesen értjük, hogy mennyire bonyolult a helyzet, s a stabilitás érdekében fel kell halmoznunk az eszközöket” – mondta az állami televíziónak adott nyilatkozatában.   

És a mély

Ám miközben a jelenlegi helyzetben teljesen logikus választás a szigorú pénzpolitika, hosszabb távon mindenképpen megsínyli az ország a szankciókat. A gazdasági növekedés ugyanis valóban minimális, 2014-2016 között csökkent a gazdaság, azóta éves szinten két százalék körül alakul a bővülés. „Miközben a szankciók nem destabilizálták a gazdaságot, akadályozzák a növekedést és fékezik a szükséges strukturális reformok végrehajtását” – vélekedett Alekszandr Abramov, a moszkvai Gazdasági Főiskola oktatója. Miközben Oroszország tartalékalapokba menti az olajjövedelmek egy részét, részben a kölcsönös bizalmatlanság miatt megállt a privatizáció, így a korábban Oroszországban aktív külföldi cégek egyre kevesebb korszerű technológiát visznek be az országba. Elemzések szerint a most érvényben lévő szankciók hosszabb távon évente 0,2-0,5 százalékponttal csökkentik majd a gazdasági növekedés ütemét.  

Nyugdíjasok morgolódása, adóemelés  

A növekedés lelassulása miatt az életszínvonal is stagnál, s ennek negatív hatásai már most érezhetőek: a felmérések szerint az emberek kezdenek elégedetlenkedni, a Levada Központ moszkvai közvélemény-kutató intézet adatai szerint miközben csökken Vlagyimir Putyin orosz államfő népszerűsége, fél év alatt 30 százalékról 43 százalékra emelkedett azok aránya, akik aggódnak a büntetőintézkedések hatása miatt. Az aggodalmakat részben éppen azok az intézkedések váltják ki, amelyek a stabilitást hivatottak szavatolni: például a nyugdíjkorhatár felemelése, vagy a költségvetési egyensúly megőrzését célzó adóemelések.  

A helyzetet rontja, hogy a legutóbbi szankciók, illetve törvényi szigorítások a putyini elitet is közvetlenül érintik. Az csak a jéghegy csúcsa, hogy a Chelsea-tulajdonos Roman Abramovics nem tudta elintézni brit üzleti vízumának meghosszabbítását, a közben izraeli állampolgárságot szerzett.

Roman Abramovics

AFP / Carl Court

Abramovics mellett orosz dollármilliomosok százai-ezrei szorulnak ki Nagy-Britanniából, ahol a tartózkodási engedély kiadásának megszigorítása mellett egy olyan szabály is életbe lépett, amely szerint komoly pénzbüntetés jár azoknak a külföldi ingatlantulajdonosoknak, akik nem tudják hitelt érdemlően bizonyítani, törvényes forrásból származó pénzből vásároltak be a szigetországban. Becslések szerint a Putyin közvetlen környezetében lévő orosz oligarchák több mint egymilliárd fontért vettek nagy-britanniai ingatlanokat, ám ebben az összegben még nincsenek benne a különféle offshore-paradicsomok közbeiktatásával szerzett lakások, házak és egyéb javak.

Feketelista, feketeleves  

Az üzleti tevékenység is megnehezült, a legutóbbi amerikai szankciós lista – amely az orosz milliárdosokat, illetve a politikai elitet sújtja – közzététele után egyre inkább rejtőzködniük kell az igazi tulajdonosoknak: az egyik leggazdagabb és Putyin közvetlen környezetéhez tartozó orosz üzletember, Oleg Gyeripaszka is lemondott alumíniumipari holdingja, a Ruszal igazgatói címéről, hogy mentse vállalatát. Ugyancsak lemondott az En+ csoport éléről, és még el is adta részvényeinek jó részét.