„Nemzetközi tapasztalatok alapján szövegezték meg azt az orosz törvényt, amely alapján külföldi ügynökökként kell bejegyeztetniük magukat azoknak a civil szervezeteknek, amelyek külföldi pénzeket is kapnak. Ez a szabályozás a normális embereket semmiben sem akadályozza” – használta a magyarországihoz kísértetiesen hasonlító mondatokat a helyi jogvédő civilszervezetek többségét ellehetetlenítő szabályozás megvédésére Vlagyimir Putyin orosz államfő.

A „nem normális” emberekhez” köthető civilszervezetek mellett Bartalomaiosz konstaninápolyi ortodox pátriárka is megkapta a maga beosztását, aki – legalábbis Putyin szerint – anyagi megfontolásokból engedélyezte az eddig a moszkvai pátriárka alá tartozó ukrán ortodox egyház önállóvá válását.  Putyin szerint a Kijev által kezdeményezett egyházszakadás leginkább azért következett be, mert Ukrajna elnökválasztás előtt áll, s a jelenlegi Kijev kormányzat meg akarja osztani az országban élő ukránokat és oroszokat. „Nem tetszett nekik, hogy eddig az orosz egyház része volt az ukrán egyház, most Isztambul alá kerülnek” – mondta Putyin, ami nem feltétlenül fedi a valóságot. Az ukrán egyház önálló lett, s az ortodoxoknál nincs olyan egyházi vezető, aki a katolikusok pápájához hasonlóan az egész egyház feje lenne. A konstatninápolyi pátriárka – ma már csak egy kis egyház vezetője – csak a hagyományok alapján tekinthető elsőnek az egyenlők között. Putyin szerint egyébként az sem kizárt, hogy a vagyonosztozkodás végül vérontásba torkollik.

MTI / EPA / Jurij Kocsetkov

Putyin korábbi nyilatkozataihoz hasonlóan kizárt mindenféle területi kompromisszumot a 2014-ben Ukrajnától Oroszországhoz csatolt Krím ügyében, s közölte, az ott élők szabályos népszavazáson döntöttek az országváltás mellett. Az államfő megemlékezett a Brexitről is, és kétségbe vonta annak demokratikuságát, ha megismétlik az EU-ból való kilépés mellett döntő2016-os referendumot. „A brit miniszterelnök láthatóan küszködik, de mit is tehet? Teljesítenie kell az emberek népszavazáson hozott döntését. Vagy nem is volt népszavazás, ha nem tetszik az eredmény, akkor meg lehet ismételni. Ez lenne a demokrácia?” – elmélkedett Putyin.

Az orosz államfő szerint – akinek az egyik újságírónő megvallotta az iránta érzett plátói szerelmét is – azt hangsúlyozta, ha az USA kilép a közepes hatótávolságú atomrakétákat tiltó INF-szerződésből, és Európába telepít ilyen eszközöket, Oroszország sem ülhet öltbe tett kézzel. „Reagálni fogunk, de még ha Európa pattog is, mi nem előnyt, hanem egyensúlyt akarunk” – magyarázta, majd megismételte, hogy az Oroszországgal szembeni nyugati lépések mögött egyrészt „Oroszország-fóbia” áll, másrészt az, hogy a Nyugaton sokan meg akarják állítani Oroszország erősödését.

A gyakorlottan nyilatkozó Putyin a leggondosabban feltett kérdésekre is remek kitérő válaszokat tudott adni. A Novaja Gazeta nevű független lap tudósítója például azt kérdezte tőle, mi a véleménye arról, hogy a Putyinhoz közeli Jevgenyij Prigozsin vezetése alatt álló Wagner „zsoldosközvetítő” cég zavaros ügyei után nyomozó három orosz újságíró gyilkosság áldozatává vált a Közép-afrikai Köztársaságban. „Ez egy tragédia, de azokról az újságírókról sem szabad elfeledkezni, akik Kelet-Ukrajnában haltak meg. És az is fontos, hogy az Afrikában megölt újságírók a helyi hatóságok engedélye nélkül, turistaként léptek az országba” – válaszolta az államfő, és egy szót sem ejtett az orosz sajtóban „a Kreml szakácsaként” emlegetett Prigozsinról.

Putyin szerint a nyugati szankciók ellenére is nagyjából rendben mennek a dolgok az országban: a GDP 1,7, az ipari termelés három százalékkal növekedett, míg az infláció négy százalék körül van, a munkanélküliséget pedig 5 százalék alá vitték. Az államfő megvédte a nyugdíjkorhatár megemeléséről hozott döntést, is, melynek következtében népszerűsége 88 százalékról 63-ra esett vissza néhány hónap alatt. „Eleinte elleneztem az emelést, ám a reform a valós folyamatokat tükrözi. Egyre kevesebb ember dolgozik, szükség van a több munkaerőre” – magyarázta, majd emlékeztette a hallgatóságot, hogy 1991-ben a Szovjetunió is gazdasági gondok miatt omlott össze.

Az idei konferencia négyórás volt, a leghosszabb év végi konferencia 4 óra negyven percig tartott, míg a tavalyi 3 óra 50 perces volt. Az orosz államfők közül csak Putyin tart éves nagy sajtótájékoztatókat, amikor 2008-2012 között Dmitrij Medvegyev volt az elnök, elmaradtak a Kreml-beli „maratonok”. Putyin ez úttal újított is, általában ő választotta ki a kérdezőket, s nem bízta ezt a feladatot szóvivőjére, Dmitrij Peszkovra. A legnagyobb eséllyel azok kérdezhettek, akik kezében valamilyen érdekes üzenetet hordozó tábla, vagy plakát volt.