#kultúra

Pócsik Andrea: Ki mondja meg, milyen cigánynak lenni? – kulturális önmeghatározást saját jogon
 

Pócsik Andrea: Ki mondja meg, milyen cigánynak lenni? – kulturális önmeghatározást saját jogon

A magyarországi romák kulturális egyenjogúságához elengedhetetlen lenne, hogy ne róluk, hanem velük együtt, az ő indítványaikra és az ő elképzeléseik mentén valósuljanak meg a témát érintő, feldolgozó kezdeményezések – állítja szerzőnk, aki két évtizede dolgozik az élő, autentikus cigány kultúra kritikai és releváns láthatóvá tételén. Vélemény.



Gárdos Péter író-rendező: „A Kádár-rendszer kedélyes borzadály volt, a mostani pedig hideglelős borzalom”
 

Gárdos Péter író-rendező: „A Kádár-rendszer kedélyes borzadály volt, a mostani pedig hideglelős borzalom”

„Olyannyira rímelnek egymással az ifjúkori élményeim és a mai benyomásaim, hogy azt éreztem, ha 1971–1972-ről írok, akkor az olvasó talán ráismer, hogy ugyanez történik most, csak jóval nagyiparibb módszerekkel vernek át minket” – mondja a 77 éves, tíz éve még sikeres filmrendező, aki azóta pályát módosított. A Hamisítók című hatodik regénye az 1970-es évek kommunikációs trükkjeit és ügynökügyeit eleveníti fel.





Trump nem csak Iránt bombázza: a múzeumok ellenállnak, sok alkotó és művészetrajongó bojkottal tiltakozik
 

Trump nem csak Iránt bombázza: a múzeumok ellenállnak, sok alkotó és művészetrajongó bojkottal tiltakozik

Donald Trump gyakran változtatja álláspontját, amíg a súlyos nemzetközi válsággócokról vagy a fél világ ellen folytatott vámháborúról van szó, a kulturális-művészeti színtér átalakítására tett lépései többnyire ugyanabba az irányba mutatnak. A témáról szóló korábbi írásunk megjelenése óta az elnök tevékenysége miatt hátrányosan érintett szervezetek egyre gyakrabban szegülnek ellen, például jogi úton.





Ha a magyarok szövegértési képessége elérné a finnországit, nagyon nagy mértékben nőne a GDP-nk
 

Ha a magyarok szövegértési képessége elérné a finnországit, nagyon nagy mértékben nőne a GDP-nk

Még nem elitkulturális tevékenység az olvasás Magyarországon, de már nem vagyunk messze ettől – állítja Gombos Péter, a Magyar Olvasástársaság alelnöke. Manapság sokszor hároméves korig eldől, hogy valakiből olvasó lesz-e vagy sem, mit tehetnek a szülők? Jó hír, hogy még a nem olvasó fiatalok is könnyen rákapathatók a könyvekre. Vajon hogyan?








Célom, hogy elgondolkodjuk, vitázzunk ügyekről, de direkt üzenetek nélkül – interjú Zanzim francia illusztrátorral
 

Célom, hogy elgondolkodjuk, vitázzunk ügyekről, de direkt üzenetek nélkül – interjú Zanzim francia illusztrátorral

„Franciaországban elképzelhetetlen, hogy szexuális tartalom miatt cenzúrázzanak könyveket. A Férfibőrben ajánlott olvasmány a 13–15 éveseknek mint a szexualitásba bevezető képregény” – mondta a Férfibőrben című képregénykönyv illusztrátora, Zanzim, akit meglepett, hogy Magyarországon fóliázzák a hasonló tartalmú könyveket.


Hídépítők a vezetésben: Így formálja egymást egy jogvédő és egy művészeti innovátor
 

Hídépítők a vezetésben: Így formálja egymást egy jogvédő és egy művészeti innovátor

Kiss Györgyi Rita szakközgazdász, marketing-, kommunikációs és PR szakember, szervezet- és vezetőfejlesztő, gestalt alapú személyiségfejlesztő, az Artistkids ügyvezetője, alapítója. Hisz benne, hogy a művészeten keresztül nemcsak a világot és a kultúrát ismerhetik meg a gyerekek, de hatékony lehetőség személyiségük kibontakoztatásához, fejlesztéséhez is. Szabó György közgazdász, tanár, a LegitiMo (korábbi DAS) Jogvédelmi Biztosító vezérigazgatója. Hisz a társadalmi felelősségvállalásban, a folyamatos önfejlesztésben, az égig érő álmokban és abban, hogy az igazság nem lehet pénz vagy szerencse kérdése. Kettejüket a Bridge Budapest Árnyékprogramja kötötte össze azzal a céllal, hogy hidat képezzenek az üzleti és civil szféra között. A program során látszólag két távoli terület vezetői kapcsolódnak és inspirálódnak egymás vezetői tudásából, dilemmáiból és tapasztalataiból.

Bridge Budapest Bridge Budapest