A Múzeumok Éjszakáján három olyan múzeum is megnyílt, amit az Orbán-kormány zárt be. Köztük az Iparművészeti, amelyről a HVG birtokába került dokumnetumokból is kiderült néhány érdekesség. Annak is utánajártunk, miért folyik négy közgyűjteményben vizsgálat.
Hacsak az érdeklődő nem jár el heti rendszeresen galériákba, nem ismerheti meg a magyar festőművészek munkáit. Ezért jött létre hajdan a Műcsarnok, de hiába került a kiállítótér az MMA fennhatósága alá – mondja Váli Dezső festőművész, aki alkotótársaival a Tavaszi Tárlatok „intézményének” visszaállításáért küzd. Szerinte amióta a politika betette a lábát a területre, szégyen lett bizonyos kiállításokon szerepelni, de bízik benne, hogy e téren is változás következhet.
Valahogy fel kell nőni és le kell élni az életet. David Szalay, a legrangosabb angol irodalmi elismerés, a Booker-díj tavalyi kitüntetettjének az ünnepi könyvhéten bemutatott regénye a szerző szerint valahol magyar könyv.
Új sztorijában Guy Ritchie incselkedik az interszexualitással, ami ahhoz képest, hogy a filmet egy szaúd-arábiai befektetési társaság is támogatta, akár merésznek is nevezhető. A rendszer teljes összeomlását, „a lélek és az erkölcsök korrupcióját” ismerhetjük meg a macedón Rumena Buzsarovszka novelláiból. Ez a HVG kulturális ajánlója.
Az önzetlen segítség hozta létre, és az is tartja életben Esterházy Péter januárban irodalmi alkotóházként megnyílt római fürdői egykori otthonát, a Villa Esterházyt, ahol a második vendégíró alkot.
Neve hosszú ideje része a magyar vizuális emlékezetnek. Victor Vasarely jóval több volt képzőművésznél: az építészet, a korszak technológiai változásai éppúgy foglalkoztatták. Születésének 120. évfordulóját országos programsorozat kíséri.
A Care Matters című tárlat a házimunka, az anyaság és az idősgondozás kérdéseit vizsgálja a feminista művészet eszközeivel. Az öt évtizedet átívelő tárlat érzékelteti, hogy a reproduktív, például háztartásbeli munka – bár egyre több szó esik róla – ma is a társadalom egyik legkevésbé látható, mégis nélkülözhetetlen pillére.
„Minden szava igaz” – olvasható a brit popzene egyik meglelt szent grálja, az Oasis káprázatos karrierjét bemutató, nemrég megjelent könyv borítóján. A rajongók és a még hezitálók akkor is jól járnak, ha csak a fele az.
Cselovszki Zoltánnak, aki a napokban nagy sajtónyilvánosságot kapott performanszban állt ki az Iparművészeti Múzeum megnyitásáért, a kollégái most levélben tették fel a kérdést, hogy az elmúlt 12 évben mit tett a múzeumért. Kínos dolgok kerültek elő.
A nemzetközi tornák visszatérő eleme lett a meccs után szemeteszsákot ragadó japán szurkoló.
Hiába igyekezett kiszolgálni a politika kimondott vagy ki nem mondott igényeit a Közlekedési Múzeumba ejtőernyőzött fideszes politikusból lett főigazgató, a közgyűjtemény mára krízishelyzetbe került.
A 140 alkotást bemutató kiállításra kiemelkedő, eddig idehaza még nem látott művek is érkeztek az aix-en-provence-i Fondation Vasarelyből, de a magyar múzeumok anyaga mellett magángyűjteményekből kölcsönzött műtárgyak is gazdagítják az évfordulós tárlatot.
A rendezvényhelyszín szerint nem történt baj, de sok néző megijedhetett, ezért lefújták a műsort.
Az idő olyan folyton úton lévő szerelvény, ami sohasem érkezik meg a végállomásra. Az idővonat egyik kupéjában évtizedek óta bujkáló amerikai író, Thomas Pynchon végre magyarul is olvasható regénykolosszusában feltárul a negyedik dimenzióba vezető átjáró.
A miniszter állítása szerint Szabó Csaba az intézmény fenntartóját megkerülve akart megtenni egy fontos lépést.
Az államtitkár beszámolója szerint teljes az egyetértés abban, hogy átlátható, szakmai alapú, független intézményrendszer létrehozására van szükség.
Azonnali kármentésre és korszerűbb, átláthatóbb intézményrendszerre van szükség a tudomány, az oktatás és a kultúra területén.
„A Covid óta érzem a változást” – tette hozzá a színésznő.
Szerinte a fideszes politikusok úgy használták a közvagyont, mintha az a sajátjuk lenne.
