Megelevenedik a Horthyval és Hitlerrel is szembeszálló tudós rabbi és Jászai Mari találkozása

Tizenhat évig írta Kárpáti Péter a Térkép a túlvilágról című regényét, 2023-as életműkötete címadó darabját. Ennek egyik fejezetéből készítette el és állította színre azonos című opusát, amelyben a családját hátrahagyó, New Yorkba szökött dédnagyapja, Bergl Móricz/Bíró Mór történetét ötvözi személyes élete töredékeivel, továbbá Lőw Immánuel szegedi főrabbi és Kálmány Lajos katolikus „parasztpap”, néprajzkutató barátságával, Jászai Mari és a zsidó tudós pap találkozásával, akit a színésznő Széchenyi István mellett a legnagyobb magyarnak tartott.

Kárpáti a Somogyi-könyvtárban bukkant rá egy megbarnult kartonlapra, az alábbi szöveggel: „Dr. Löw Immanuel prémsapkái, molymentesen becsomagolva. Hálás köszönettel küldöm vissza Szegedre. A maga szerető és tisztelő Jászaija.”

Lőw Immánuel 24 évesen, 1878-ban lépett az akkor már három éve halott apja, Lőw Lipót korábbi szegedi főrabbi örökébe. Felkínálták neki a bécsi és a londoni főrabbiszéket is, de az 1944-es deportáláskor bekövetkezett mártírhaláláig hű maradt szülőhelye hitközségéhez. A XIX. század legjelentősebb zsidó hittudósa a berlini rabbiképzőben végzett. A magyar, a német és a héber mellett elsajátította az arámi, a szír, a török, az arab, a perzsa, a görög, a latin, a román és a szláv nyelveket, ismerte az asszír és a föníciai írást is. Lipcsében megvédett doktori disszertációja, az 1881-es Aramäische Pflanzennamen (Arámi növénynevek) kora egyik legjelentősebb orientalista munkája.