Nagy tradíció örököse és közvetítője volt a november 18-án, 88 esztendős korában elhunyt Pauk György. Magatartásával és a moráljával csak úgy példát adott és imponált, mint félreismerhetetlenül személyes, szabadon áradó hegedűhangjával.
A Sonny Boy egy olyan ember memoárja, aki nem tart már semmitől, és nem akar többé a közönség előtt titkolózni. Al Pacino mozgalmas, megpróbáltatásokkal teli, művészileg kiteljesedett életében mindig is a céltudatosság és a szeretet volt az iránytű. Az egyes szám első személyben megírt életrajzban a színész egy különleges utazáson társául fogadja az olvasót. Őszintén feltárja előtte karrierje meghatározó pillanatait, nehéz döntései okát, és a legszemélyesebb érzéseit, gondolatait – annak történetét, hogyan lett a kis bronxi Sonnyból – ahogy a barátai becézték – Hollywood ünnepelt, Oscar-díjas színészfejedelme. Az önéletrajzot a HVG Könyvek jelenteti meg, ez bemutató sorozatunk utolsó epizódja.
Megnéztük az utóbbi hét legmagasabb nézőszámait produkáló magyar filmjét, a Futni mentem című romantikus vígjátékot, amely nem is annyira a futásról, hanem a személyiségfejlődésről szól.
Kate Winslet főszereplésével film készült a modellből lett haditudósító, Lee Miller életéről, aki a frontról és a koncentrációs táborokról is tudósított, odanézett, amikor mindenki más elkapta a tekintetét.
35 éve indult a Magyar Narancs első évfolyama, és a lappal az eredetileg amerikai gonzó újságírói stílus hazai meghonosítása. A Narancs egykori főszerkesztője, Vágvölgyi B. András azóta szépíróvá képezte magát. 2023-as novelláskönyvében, az Edith Liebermann semmi kis életében akrobatikus nyelvhasználattal szikrázik a szöveg, feszes sztorikat kergetnek a filmszerű etűdök. A fikció, a tényirodalom és az újságírás aranyháromszögében megjósolhatatlanul mozog a magányos dzsungelharcos szerző. Írásai néhol megtestesítenek hagyományos irodalmi és sajtóműfajokat – másutt csak köszönőviszonyban vannak velük. Tárca, riport, karcolat, hagyományosabb novellák. Gonzó villanások a világról. A különleges mix összeáll, és Vágvölgyi egyre gazdagabb életművébe illeszkedik.
A sárm, amivel korunk politikusainak egy része él, azt sugallja, hogy „olyan vagyok, mint te, úgy gondolkodom, úgy élek, mint te”, még akkor is, ha ez nincs is így – mondja Sonnevend Júlia. Az amerikai–magyar médiaszociológust a témában írt sikerkönyvéről, Orbán Viktorról, Magyar Péterről, Kim Dzsong Unról és az egyesült államokbeli karrierjéről kérdeztük.
Kiugróan jót csinálni nem lehetőség, hanem az életben maradáshoz szükséges feltétel – mondja a barátaival független színházat, a Loupe Színházi Társulást alapító Lovas Rozi, aki ezúttal Herendi Gábor állami támogatás nélkül készült, Futni mentem című filmjében szerepel – ezért kapott gázsit.
A világ nem lett jobb hely, de nem lett sokkal rosszabb sem. Mi lenne, ha Észak-Korea atomrakétát indítana el Washington D.C. felé? Hogyan válaszolna az Egyesült Államok? És mit tenne Oroszország? Milyen volt a trendi nő a szocializmusban és mit csinált a híresen bohém cseh író macskája? Miközben egy távolabbi világban megszületett egy nagy színész, egy közelebbiben egy másik. A nagybetűk szerelmesei a HVG szubjektív könyvmustrájában beléphetnek a képzelet és a valóság világába, ahol az információ diktatúrájáról elmélkedő filozófus és a jövőt egy üvegbúrában elképzelő fantaszta ugyanazt gondolja: minden csak a képzelet műve.
Interaktív kiállítás nyílt a zeneszerző otthonában. A Bartók Emlékház új tárlata nem csupán Bartók Béla életét és művészetét mutatja be, hanem bepillantást enged abba a lelki és kulturális térbe, amelyben élt és alkotott.
Októberben töltötte be a nyolcvanat Udo Kier, az elmúlt fél évszázad megbízható filmes gonosza, az élő kapocs Bódy Gábor és Lars von Trier, Gus Van Sant és Michael Bay, Madonna és Schwarzenegger, Drakula és a Holdon lakó nácik között. A Palm Springs-i sivatagban élő legendával telefonon beszélgettünk.
Önmagával versenyezve kényszerült álnevek használatára a múlt héten elhunyt Nemere István, aki utóbb már szabadult volna közel félszáz alteregójától. A legfőbb írói erénynek az akaraterőt tartó szerző hiába döntött mennyiségi és eladási rekordokat, a szakma sosem fogadta be.
Bálsój szerelem málenkij robot idején címmel felolvasószínházi előadás lesz a Radnóti Színházban november 25-én, a Szovjetunióba elhurcolt magyarok emléknapján. Írója, Hárs Anna mondja: „Hajt a vágy, hogy beszéljünk arról is, ami rossz, hátha jobb lesz utána.”
Megjelent a negyedik kötet Cserhalmi Dániel ÁVH-regényciklusából. A könyvek műfajukat tekintve jól illeszkednek a 2000-es évek végén indult krimidömping darabjai közé, bizonyos szempontból azonban mégis elütnek. Cserhalmi ugyanis nemcsak a holttest-nyomozás-újabb holttest-még több nyomozás-csavar-végkifejlet sémában gondolkodik, hanem egyúttal megpróbálja bevezetni az olvasóit az ’50-es évek Magyarországának félelemmel és paranoiával teli mindennapjaiba is.
A Sonny Boy egy olyan ember memoárja, aki nem tart már semmitől, és nem akar többé a közönség előtt titkolózni. Al Pacino mozgalmas, megpróbáltatásokkal teli, művészileg kiteljesedett életében mindig is a céltudatosság és a szeretet volt az iránytű. Az egyes szám első személyben megírt életrajzban a színész egy különleges utazáson társául fogadja az olvasót. Őszintén feltárja előtte karrierje meghatározó pillanatait, nehéz döntései okát, és a legszemélyesebb érzéseit, gondolatait – annak történetét, hogyan lett a kis bronxi Sonnyból – ahogy a barátai becézték – Hollywood ünnepelt, Oscar-díjas színészfejedelme. Az életrajzból, melyet a HVG Könyvek jelentet meg, néhány részt közreadunk az elkövetkezőkben.
Fiatal filmesek több mint egy évtizeden át követték a nehéz sorsú budapesti Sanyi felnövését. A megrázó, KIX című dokumentumfilmet Európában szinte mindenhol vetítik.
Nincs meglepő fordulat: előre tudni, hogy a történet a főhős halálával ér véget, és kiderül, Vlagyimir Putyin reménytelen helyzetbe taszította Oroszországot és Ukrajnát.
A kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb alkotója, Kemény István költő-író Lovag Dulcinea címmel jelentetett meg új kötetet. Az új versekről, és többek közt közéleti szélmalmokról, a modern társadalom demenciájáról, kritikátlanul hangoztatott közhelyekről, a különutasság lehetőségéről, valamint állam és alkotó kapcsolatáról beszélgettünk.
Nem lepte meg az amerikai elnökválasztás eredménye a világhírű írót. Jonathan Franzen elmondta, mi vezetett Donald Trump győzelméhez, és szóba került az amerikai elit, amelynek szerinte ő maga is tagja. Az interjú a választás másnapján készült.