Továbbra is meghaladja a 20 százalékot a lakásárak éves növekedési üteme a fővárosban és a vidéki városok többségében, ez derül ki az MNB lakásárindex legfrissebb értékeiből.

Budapesten az előző negyedévek dinamikájához képest valamelyest lassabb, 22,5 százalékos éves lakásár-emelkedés volt megfigyelhető 2018 és 2019 második negyedéve között, míg a vidéki városokban a fővárosi áremelkedéstől csak kismértékben elmaradó, 21,6 százalékos drágulás volt mérhető éves alapon, ami hasonló az első negyedévben megfigyelt éves árváltozáshoz.

A jegybank indexe szerint a községekben az országos átlagtól több mint 14 százalékponttal elmaradó, mindössze 2,9 százalékos átlagos éves lakásár-növekedés volt tapasztalható.

Országos átlagban, a második negyedévben 4 százalékkal emelkedtek a lakásárak, míg az éves növekedési ütem 17,1 százalékot ért el, kissé meghaladva az előző negyedévben megfigyelt 16,8 százalékos értéket. Reálértelemben a lakásárak éves növekedési üteme országos átlagban 12,8 százalék volt a vizsgált időszakban.

Budapesten 2019 második negyedévében átlagosan 4,1 százalékkal drágultak a lakások, ami 2,4 százalékpontos csökkenést jelent az előző negyedév dinamikájához képest. Az éves növekedési ütem szintén csökkent az első negyedévben megfigyelt értékhez képest Budapesten, azonban a fővárosi 22,5 százalékos emelkedés még így is több mint 5 százalékponttal múlja felül az országos index növekedési ütemét.

A vidéki városokban a második negyedévben 3,7 százalékkal drágultak a lakások az előző negyedévhez képest, míg éves alapon 21,6 százalék volt a lakásár-emelkedés, amely valamelyest lassabb az előző időszak éves dinamikájánál.

A községekben 2018 végén még lakásár-csökkenést mértek negyedéves alapon, azonban 2019 második negyedévében már 4,4 százalékos lakásár-növekedés volt megfigyelhető. Az éves növekedési ütem mértéke 2,9 százalék volt a kisebb településeken, ami továbbra is jócskán elmarad az országos átlagtól, így tovább nyílt az árolló a községek és a városok között. A legintenzívebb éves árdinamikát a dél-dunántúli, az észak-alföldi és a közép-dunántúli városok mutatták, ezekben a régiókban 24-25,4 százalékos mértékben drágultak a lakások 2018 második negyedévéhez képest.

Összességében a növekedési ütem a legtöbb régió városaiban meghaladta az átlagos éves országos lakásár-drágulás mértékét.

Az unió statisztikai hivatalának (Eurostat) október 7-én kiadott jelentése szerint az Európai Unió egészében és az euróövezetben egyaránt 4,2 százalékkal nőttek a lakóingatlanárak éves összehasonlításban az április-júniusi időszakban,

a 28 tagország közül éves összevetésben Magyarországon ugrottak meg legnagyobb mértékben, 14,0 százalékkal a lakóingatlanárak.

A KSH szintén szerdán tette közzé a lakásépítések számának alakulását, igaz, az első háromnegyedévre viszonyítva. Eszerint 2019 első három negyedévében 10 302 új lakás épült, 0,8 százalékkal több, mint egy évvel korábban, a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 27 388 volt, 2,7 százalékkal nagyobb a 2018-as azonos időszakinál. Bővebben a KSH statisztikáiról korábbi cikkünkben olvashat.