Ma 37 millió forintba kerül egy átlagos budapesti, 50 négyzetméteres téglalakás. A vásárláshoz 20 éves futamidőre lakáshitelt veszünk fel (ennek maximuma a vételár 80 százaléka, kicsit óvatosabb megközelítésben a Bankmonitor 75 százalékkal számolt): 27,75 millió forintot.

Ha a leggyakrabban választott 10 éves kamatperiódusú (10 évig fix kamat) lakáshitelt választjuk, akkor 3,4 százalékos kamattal számolhatunk.

A 20 éves futamidő alatt összesen 10,6 millió forinttal fogunk többet visszafizetni a banknak, mint amennyit felvettünk.

Azaz, ha a lakás ára 20 év alatt 37 millió forintról 47,6 millió forintra emelkedik, akkor a hitel költségét kitermelte számunkra az áremelkedés.

Ehhez az árhoz (2039-ben) 1,27 százalékos éves átlagos áremelkedés szükséges.

Azért elegendő mindössze ekkora áremelkedés, mert a vételárnak nem az egészét fizettük ki hitelből, csak a 75 százalékát, a hiteltartozás a pedig 20 év alatt folyamatosan csökken. (A hitelfelvevőnek mindig az aktuális tartozás értékére kell megfizetni a kamatot és nem az eredetileg felvett összegre)

A fő kérdés: reális még 1,27 százalékos éves emelkedés hosszú időn keresztül?

A jövőt senki nem látja pontosan, de az alábbi tényezők sok segítséget nyújtanak a kérdés megítéléséhez:

• Magyarországon az infláció 3 százalék körül van, és a Magyar Nemzeti Bank céljai szerint elvileg e szint környékén alakul a jövőben is.
• Egyelőre meglehetősen magas az éves béremelkedés az országban.
• 2001 óta állnak rendelkezésre azonos minőségen lakásáradatok. Az elmúlt 18 évben az éves átlagos áremelkedés 7,6 százalék volt (és ez az időszak tartalmaz egy brutális pénzügyi válságot is).

A Bankmonitor szakértői ugyanakkor a fentiek ellenére sem gondolják azt, hogy ne tudna bekövetkezni árcsökkenés a lakáspiacon: 2007 és 2013 között még inflációtól tisztítva is egyharmaddal csökkentek az árak a pénzügyi válság hatására.