Karácsony Gergely a valaha volt legnagyobb Pride-on: Ezen a napon Budapest Európa fővárosává vált – élő közvetítés a büszkeség napjáról
Kudarcba fullad a kormány hónapok óta tartó küzdelme, hogy betiltsa a Pride felvonulást. A HVG élő közvetítése.
A megújuló energiaforrásokban látják a jövő energiaellátásának zálogát a magyarok, és a többségük akár – némileg – magasabb árat is hajlandó lenne fizetni a tiszta energiáért – derül ki egy reprezentatív kutatásból, amelyet a Mol Nyrt. megbízásából készített az Iránytű Intézet.
A teljes népesség 70 százaléka érzi úgy, hogy a klímaváltozás hatással van (jelentősen vagy valamilyen mértékben) a mindennapi életére. Annál inkább, minél magasabb az iskolai végzettsége és minél nagyobb településen él.
Négyből három magyarnak nincs baja a szélerőművekkel
Tíz magyarból négy (39 százalék) érez rendszeresen vagy időnként aggodalmat, szorongást a klímaváltozás miatt.
A nagy többség, 92 százalék szerint az államnak a megújuló energiaforrások fejlesztését kellene támogatnia. A magyar olajcég rákérdezett a fenntartható üzemanyagokra is, ezek elterjedésének állami ösztönzését és támogató szabályozását 64 százalék ítélte szükségesnek.
Minden tizedik ember szerint fontos, hogy növekedjen a megújuló forrásból származó energiatermelés, közel háromnegyedük (74 százalék) támogatná, hogy szélerőmű létesüljön a településén, a napelempark telepítését pedig 84 százalék tartja elfogadhatónak.
Mol Nyrt.
A megújuló forrásból származó áramért a megkérdezettek közel 40 százaléka lenne hajlandó magasabb árat fizetni,
de ezek többsége legfeljebb 10 százalékos ártöbbletet vállalna be. Hasonló arányok mutatkoztak, amikor a megújuló forrásból származó üzemanyagokkal kapcsolatban kérdezték meg ugyanezt: minden harmadik ember lenne hajlandó lenne többet fizetni ezekért – legfeljebb 10 százalékkal.
Ismeretlen hidrogén, jól ismert geotermikus energia
A zöld hidrogénnel kapcsolatban csupán a lakosság 6 százaléka érzi magát tájékozottnak, és további 21 százalék „hallott róla”. A biometánt viszont jóval többen 17 százalék ismeri jobban, 44 százalék pedig valamilyen mértékben, viszont csak 38 százalék tekint rá fontos jövőbeni megújuló energiaforrásként.
A geotermikus energia, illetve e téren Magyarország kedvező adottságainak az ismertsége kétharmados, és közel 90 százalék látná szívesen a jövő energiaellátásának egyik kulcsszereplőjeként. Közel ugyanennyien (85 százalék) új geotermikus erőművek építését is támogatnák. 84 százaléknyi megkérdezett a lakóhelyén is igénybe venné, ha lenne rá mód – igaz, a többségük csak akkor, ha olcsóbb lenne a jelenlegi fűtési módnál.
A Mol nem véletlenül végeztetett ilyen felmérést: június 5-én van a környezetvédelmi világnap, és az olajcég hosszú távú stratégiájában is számol az egyre nagyobb szerepet játszó megújulókkal. Mint a felmérésről szóló közleményükben írták, az évtized végéig több mint négymilliárd dollárt költenek majd fenntarthatósági beruházásokra.
Példaként hozták
- a százhalombattai kőolajfinomítót, ahol évek óta növényi és állati eredetű hulladék olajokkal, illetve zsírokkal és olajokkal együtt dolgozzák fel a kőolajat, és
- itt van a térség legnagyobb zöldhidrogén-üzeme is;
- az összesen 111 MW kapacitású 7 magyarországi és 2 horvátországi napelemparkjukat,
- a Tiszaújvárosban épülő új, 48 MW teljesítményű naperőművet, és
- a mellé szánt 40 MWh tárolókapacitású villamosenergia-tároló rendszert,
- hogy 2026-ra 200 MW-ra bővítik napelemes kapacitásaikat,
- a résztulajdonukban álló Rossi Biofuel Zrt.-t valamint a vállalat szarvasi biogázüzemét,
- hogy vezető szerepre készülnek a régiós biometán-előállításban,
- és geotermikus kutatásaikat és
- kísérleti lítiumtermelési projektjeiket is.
