Méretben és földrajzilag is léptéket váltana az Alteo a közelmúltban bemutatott ötéves stratégiájában. A célok között az energiatermelési kapacitás bő tízszeresére, az adózás előtti eredmény közel hétszeresére növelése szerepel, valamint, mint ifjabb Chikán Attila fogalmazott a Portfolio által szervezett Alteo Befektetői Klub eseményén a nemrégiben átadott Kimpton Bem hotelben, hogy a vállalkozás,

regionális fenntarthatóságig bajnok legyen 2030-ra.

Előadásából, és az azt követő, zömében magán- és intézményi befektetők részvételével zajlott beszélgetésből több részlet is kiderült arról, hogy mindezt mire alapoznák, hogyan érnék el, és mire számíthatnak a részvényesek.

A célok valóban ambiciózusak: az Alteo jelenleg több mint 110 MW saját erőművi kapacitását (bár ennél jóval többet, 1000 MW felettit menedzsel, így a cég rendelkezik a legnagyobb naperőművi kapacitás felett Magyarországon) 2030-ra 1500-2000 MW-nyira növelnék, és összességében 300 millió euró feletti adózás előtti eredményt szeretnének felmutatni addig.

A vezérigazgató szerint a klímaváltozás, a biodiverzitás gyengülése jelentette kihívásokra adott válaszok, a fenntarthatósági trendek, a megújulók terjedése, a körforgásos gazdálkodás térnyerése teheti majd lehetővé a nagy ugrást. “Momentum van” – állapította meg. A regionális terjeszkedésre a környező országok megújulók arányának növelését célzó stratégiái adnak lehetőséget, illetve a régióban már több helyen jelen lévő többségi tulajdonos, a Mol segítséget. A regionális együttműködés jelentőségéról Tokai Magdolna, a cég társasági támogatásokért felelős vezérigazgató-helyettese is írt a HVG-n.

A cégben két éve vásárolt a Mol többségi befolyást, két magántőkealappal – amelynek egyike a Tiborcz István miniszterelnöki vő Gránit (volt Diófa) Alapkezelő Zrt.-je által kezelt Főnix Magántőkealap, a másik pedig a Jellinek Dániel Indotek-Investments Alapkezelő Zrt. Riverland Magántőkealapja – közösen 73,807 százalékra növelték a részesedésüket. A Mol később Jellinek Dánielt kivásárolta a cégből. A Mol megjelenése által kibővülő lehetőségek kiaknázásáról már akkor beszélt a vezérigazgató a HVG-nek.

Elsődleges, másodlagos célországok

A vezérigazgató szerint már kijelölték a célországokat, lesznek elsődleges és másodlagos célországok. Az elsődlegesekben proaktívan lépnek majd fel: piacfejlesztéssel, a másodlagosakban a kiaknázható lehetőségek mértékében.

A külföldi projektek önálló entitások lesznek, de – legalábbis az elsődleges országokban – értéklánc-alapú megközelítéssel dolgoznak majd. Szó lehet zöldmezős beruházásokról, akvizíciókról, megújuló és szabályozó projektekről, stratégiai együttműködésről, O&M (üzemeltetési és karbantartási), szolgáltatásokról, termelésmenedzsmentről, a lényeg, mint többször is hangsúlyozták, hogy jó megtérüléssel rendelkező projekteket találjanak. 

A regionális lehetőségek közül megemlítették, hogy Szerbiában új nap- és szélerőműves fejlesztések támogatására írtak ki pályázati támogatást, Horvátországban naperőműves lehetőségekben bíznak, Szlovákia pedig “a zöldítés előszobájában” van, és vízenergiás projektek optimális helyszíne. Ezek lennének az első körös országok. Kiderült, hogy már most is van külföldi jelenlétük: a Mol egyik regionális érdekeltsége számára nyújtanak szolgáltatást. 2030-re szeretnék, ha az Alteo regionális zöld platformként működne. 

Egy biztos, egyelőre az energiatermelési, -tárolói és -menedzsmenti ágazatokkal lépnének külföldi piacokra, a körforgásos gazdasági, hulladékkezelési, -feldolgozási részleggel nem, mégpedig az Éltex felvásárlása miatt:

Az óriáskígyónak is meg kell emésztenie a zsákmányt, mielőtt tovább siklik.

A cég fő piaca továbbra is Magyarország lenne, elsősorban megújuló projekteket fejlesztenének akvirálnának, és bővíteni szándékoznak az energiatároló kapacitásokat, “kihasználva a tulajdonosi szinergiákat”. 

Emellett sem engedik el azonban a fosszilis energiát, nevezetesen a gázerőműveket. Ifjabb Chikán Attila szerint ugyanis ezek fontos szerepet játszanak az időjárásfüggő megújuló energiatermelésből fakadó termelési egyensúlytalanságok elsimításában, és még nem tartott ott az energiaátmenet, hogy ne érje meg beléjük fektetni, elsősorban szabályozói termelési kapacitás kiépítése céljából.

Pénz kell hozzá

A célok eléréséhez összességében 2,5 milliárd eurónyi befektetésre és több százmilliós tőkeemelésre lesz szükség, ennek előteremtésének módja is kérdés volt. Szóba került hazai magán és intézményi, valamint nemzetközi befektetők bevonása, de ennek formáiról még nem közöltek konkrétumokat, csupán a felmerülő lehetőségeket mérlegelték. Középtávon szóba jöhet kibocsátás a jelenlegi körben, második körös kibocsátás pedig akár nemzetközi piacokon is. 

A vezetők elismerték, távlati cél, hogy az Alteo legyen a Budapesti Értéktőzsdén az “ötödik blue chip” (a Richter, a Telekom, az OTP és a Mol mellett, bár korábban az Opus-szal kapcsolatban is szóba került már ez a titulus). 

Megjegyezték azonban, hogy előbb hozni kell az eredményeket, és majd csak “utána álmodozni a blue chipségről”. Mindenesetre nem zárták ki, hogy még idén is lehet tőkebevonás, ha találnak megfelelő projekt(ek)et. 

Osztalékot fizetnek?

Nem learatni akarják az elmúlt évek munkáját az igazgató szerint, amivel arra is utalt, hogy a cég továbbra is óvatos osztalékpolitikát követ.

Minden attól függ, miként alakulnak a projektek, ha gyorsan jönnek, akkor alacsonyabb lehet az osztalék – akkor fizetnek, ha ez nem veszélyezteti az akvizíciókat –, de jelezték, hogy erről majd az aktuális részvényesi közgyűlés dönt, a legközelebbi idén áprilisban. Kovács Domonkos M&A és tőkepiacok vezérigazgató-helyettes is arról beszélt, hogy az előtérben inkább a növekedési célok finanszírozása áll.

A kormány bevitt egy gyomrost a kátosoknak, de őket nem rengeti meg 

Örülök neki, hogy diverzifikált vállalat vagyunk, és a megújuló erőművek nagy része már nem kátos – kommentálta ifjabb Chikán Attila a HVG kérdésére a kormány döntését, amikor egy péntek éjjel megjelent és még akkor életbe lépő rendelettel megszüntették a Kötelező Átvételi Tarifa (KÁT) inflációkövetését, mint utóbb kiderült, az inflációs „extraprofit” miatt.

A naperőműves beruházások felfuttatása érdekében bevezetett rendszer lényege, hogy az ide tartozó naperőművektől fix áron veszi át az állami Mavir az elektromos áramot. A magas infláció miatt azonban ez túlságosan megugrott.

Az Alteo vezérigazgatója szerint a lépés valóban nem támogatja az erőművek cash flowját, de – legalábbis az ő esetükben – nem eget rengető dolog. Bár van hatása a cég működésére, de “az eredménynek csak a töredékszázalékát érinti”.