Mit kezdjünk azokkal, akik rosszat cselekednek? És azokkal, akik bűnt követnek el ellenünk? Martini Noémi e heti írása a Kokettben határhúzásról, bosszúról, megbocsátásról, jogos haragról, társadalmi elvárásokról és az azok meghaladásában rejlő igazi erőről.
Forró ez a nyár a zenészek kontra politikai reflexiók kombótól, végre. Veszélyes hülyeségektől ügyes fogásokon át szimpla értékek melletti kiállásig zajlik mindenféle. A felgyülemlő, skandálásba kiömlő elégedetlenség egy közös irányba is állíthatja az embereket: a választások felé. Nálunk elvileg tartanak valami ilyesmit jövő tavasszal.
A gázai háborúval kapcsolatban emlegetett népirtás szót 1943 óta ismerjük, előretört a szélsőjobb Japánban, Budapestnek Dohával is meg kellene vívnia a 2036-os olimpiáért, az Ozzy Osbourne-féle heavy metal útja, és a késő esti talk show-k végórája Trump korában. A heti Kilátó kínálata.
Szórakozni egész olcsón lehet Magyarországon, legalábbis Európa más részeihez képest, csak enni ne akarjon az ember. De van olyan szolgáltatás is, amelynek az árai még az élelmiszereknél is közelebb vannak az uniós átlaghoz.
Hetek óta a pénzügyi piacok legnagyobb sztorija, hogy uramisten, mi lesz, ha Trump tényleg le tudja mondatni idő előtt Jerome Powellt, a Fed elnökét? A félelem egyszerre megalapozott és gyermeteg, de rögzítsük: a mesterek mestere most épp a jegybanki függetlenség nyíltszíni kivégzésére készülődik.
A „várjuk ki” célja jó esetben nem a Petőfi Sándor által megénekelt patópáli halogatás, hanem a felkészülés. A mai bizonytalan világban a vezetőknek tudniuk kell, mikor és hogyan érdemes várni.
Feleségek hatalomban, dübörgő Tour de France, levegőből kinyert ivóvíz és Versace ikonikus munkái. Heti Kilátó.
Munkánk során sokat foglalkozunk középvezetőkkel, mind egyénileg, mind pedig csapatszinten. Nem köntörfalazunk: középvezetőnek lenni nehéz. Mire érdemes figyelni? Erről gyűjtöttünk gondolatokat és tippeket az e heti hírlevélben.
Bár az előképek nem túl biztatóak, az új politikai szereplőket ez mégsem rettenti el attól, hogy ismét megpróbálkozzanak a lehetetlennel – vagy legalábbis a lehetetlennek tűnővel. A Tisza Párt szintén felismerte az elszámoltatás étoszában rejlő politikai tőkét, azonban annak kiderítéséhez, hogy valóban új korszak kezdődik-e, jó lenne ismerni a pontos eszköztárat.
Viszonylag fiatalon megértettem, hogy szépnek lenni feladat és kötelesség. Hogy a külsőm lehet előny, de sokszor inkább hátrány. Hogy a testem mindig korlát, csatatér, sosem nyugvópont. A női lét önellentmondása, hogy az egyenlőségünk folytonos bizonygatása, a tárgyiasítás elkerülése közben az is fel-felmerül: „Akkor mi van, ha tetszeni is akarok?”. Erről le kell, hogy mondjak?
Az idei utolsók korszakhatárt jelölhetnek, de nem végesek. A Bánkitó és a Kolorádó gyökerei túl sűrűek ahhoz, hogy ne fejlődhessen ki belőlük valami új a soron következő generációkkal. Kevés jobb dolog van annál, mint fesztivált csinálni.
A heti Kilátóban megnézzük, stratégia-e, hogy Donald Trump őrültségekre képes, megmagyarázzuk, mi az a villámárvíz és miért viselnek fehéret Wimbledonban. Megmérjük, mennyivel rövidebbek a napok a Földön, ha messzebb van a Hold és elmeséljük ki volt, s hol nyugszik a Krumplikirály.
Az utazás ára nem nőtt vészesen tavalyhoz képest, de ha már elment az ember a nyaralására, akkor ott jókora drágulással szembesül. Nem csoda, hogy az összes szegénységi mutatónk közül épp a nyaralással kapcsolatosakban állunk a legrosszabbul.
Egymást érik a világvégét kiáltó hírek. Én mit teszek eközben az általam kezelt alapokban?
A konfekció ideje leáldozóban van. Legyen szó ruházatról, élelmiszerről, egészségügyi ellátásról vagy banki szolgáltatásokról, az emberek elvárják, hogy éppen azt kapják, amit ők szeretnének. A perszonalizációba fektető cégek egyértelműen gyorsabban növekednek, mint az ezen a területen lemaradók.
A heti Kilátóban összefoglaljuk mi történt Hágában, mi a helyzet Tibetben, érdemes-e gyerekeknek vegán étrendet összeállítani, mit jelentett be a Microsoft az orvosi diagnosztika területén és hogy mit érdemes tudni a júliusban újra mozikba kerülő Apokalipszis most forgatását dokumentáló filmről.
Prémium hírlevelek – A jövő vállalata // Kevés terület érzi meg annyira az AI térnyerését, mint a munkahelyek világa. A hangzatos célok mentén megindult az „AI-aranyláz”: a vállalatok egymással versengve igyekeznek bevezetni új, AI-alapú megoldásaikat. A siker? Sokszor elmarad. A friss hírlevélben olyan keretrendszert mutatunk, ami segít megérteni, mi lehet ennek az oka és hogy hogyan lehet elkerülni a buktatókat.
A nyári melegben vajpuhára olvadt Alaptörvényt kenyérre kente a valóság: hiába akarta a kormány ellehetetleníteni a Pride-ot, annyian vonultak utcára, hogy a rendőrségnek nem maradt más választása, mint biztosítani az eseményt. A hétvégén történtek azt igazolják, hogy a nép joga és egyben felelőssége, hogy kordában tartsa a hatalmat. De várhatók-e még jogi lépések a résztvevőkkel szemben?
A gyűlölet nem kreatív, a mi dühünk viszont még lehet az. Mi a különbség a személyes és politikai harag között?
Ma azért megyünk utcára, hogy bárki bárhogyan létezhessen. Mi köze ennek a kulturális programajánlathoz? Minden.
