Skót kutatók egy emberi döntéseket szimuláló mesterséges intelligenciát fejlesztenek. A pszichológiára építő rendszertől azt várják, sokféle területen hatékony lehet.
Egy egészen egyszerű mentális gyakorlatot hozott a Penge podcast legutóbbi adásában Kenyeres András mentáltréner és Szilágyi Áron háromszoros olimpiai bajnok kardvívó. A tökéletes nap elképzelése segít visszaszerezni az elveszített motivációt.
Az érett felnőtt működés sajátossága, hogy tudunk haragudni is az édesanyánkra, miközben nagyon szeretjük. Hogyan tudjuk érett fejjel tisztázni a gyerekként megélt sérelmeinket és megbocsátani a hibáiért? Hol akadhat meg ez a folyamat, és mivel lehet továbblendíteni? Mi a jelentősége a serdülőkornak az anya-gyerek kapcsolatban, és mi múlik az apákon?
A nevetés olyan szorongásoldó eszköz, ami nem kerül pénzbe, mindenkinek a rendelkezésére áll, és egyből érezzük a felszabadító hatását. Még akkor is, ha a társadalmunkban nem mindig elfogadott csak úgy röhögcsélni. Hogyan alakult ki a nevetés, mi történik az agyunkban ilyenkor, és vicc-e a hahotajóga, vagy tényleg hasznos? A nevetés világnapján ezekről is kérdeztük Szabó Attilát, az ELTE és a SZE pszichológiaprofesszorát, aki régóta vizsgálja a humor élettani hatásait.
Az önbizalmat sohasem késő fejleszteni, és ha éppen fontos kihívás előtt áll, érdemes egy kis időt és energiát áldozni ezekre az apró feladatokra.
A születendő gyermek: öröm, ajándék, egy új élet lehetősége. A születendő gyermek: hitelképesség, lakásvásárlási lehetőség, plusz egy szoba. Magyarországon egyre többen az utóbbi összefüggésben (is) gondolnak jövendő babájukra, mivel az állami támogatások így próbálják megfordítani a kedvezőtlen demográfiai trendet. De túl szociológiai, gazdasági és politikai megfontolásokon: ez az ösztönzés milyen pszichés következményekkel járhat egy fiatal házaspár életében, kapcsolatában?
Meglepő eredményre jutott egy nemrég elvégzett egérkísérlet: a félénk állatok jobban oldották meg a problémákat, mint a bátor társaik. Az eredmény az emberre vetítve is igen hasznos lehet.
A Pride betiltása után az ELTE oktatói és kutatói szolidaritási nyilatkozatban álltak ki az egyetem azon hallgatói és munkatársai mellett, akik fenyegetve érezhetik magukat a diszkrimináció és a szabad véleménynyilvánítás korlátozása miatt. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem pszichológus oktatóiként ezzel egyetértésben szeretnénk kifejezni, hogy a keresztény értékrenddel összhangban a szeretet minden formáját támogatjuk, míg a gyűlöletnek és a kirekesztésnek minden formáját elutasítjuk. Kengyel Judith Gabriella, Szondy Máté és Zsila Ágnes pszichológus egyetemi oktatók írása.
Nemcsak többet esznek, de boldogabbak is azok, akik megosztják másokkal az étkezés örömét, akár ünnepi alkalmakkor, akár egy munkaebéd során ülnek közösen asztalhoz – állítja egy friss kutatás. De miért használható az érzelmi jóllét mérőszámaként a közösen elköltött vacsora? Mit (ne) tegyünk, hogy valóban boldogító legyen az együttlét a fehér asztal mellett? És milyen lehetőségeket rejt a magányos étkezés?
Mi történik, amikor valaki egyre mélyebbre merül az összeesküvés-elméletek világában? A tévhittölcsér szinte észrevétlenül zárul össze az ember körül – de van-e belőle kiút? Szerkesztett részlet Dan Ariely Tévhit című könyvéből.
Az érzelmek gyakorlása, a társas kötődés erősödése, a hétköznapi gondoktól való menekülés – sorolják a pszichológusok, mire lehet jó, ha történelmi filmeket nézünk. Mikor lehet hasznos a nosztalgiázás? Miért élünk át gyászt, ha meghal a kedvenc szereplőnk? És miben hat ránk másként a Hunyadi, mint A Bridgerton család?
Azért akarunk állatot, hogy elfogadjon, feltétlenül szeressen minket. Miben különleges a cicákkal zajló terápia, miben tud a macska támogatni minket, amiben más állat nem? Mi a szabadságához ragaszkodó négylábú nevelésének trükkje? És milyen tükröt tart nekünk ez az egykor önmagát háziasító, titokzatos lény? Ezekről is kérdeztük a minap megjelent, egyedülálló macskás terápiás könyv szerzőjét, Bánszky Noémi állatasszisztált terapeutát.
Gyakran elfelejtjük, hogy a gyógyulás nem csupán a betegségtől való megszabadulást jelenti, hanem az egész ember helyreállítását is. Szerkesztett részlet Ellen J. Langer világhírű pszichológus Tudatos test című könyvéből.
Az első lépés, hogy kiválassza, melyik időgazdálkodási módszer a legmegfelelőbb önnek.
Ahány ember, annyi látásmód, mégis, vannak olyan általános szempontok, amelyeket követve a színeken keresztül vidámságot hozhatunk a családi fészekbe. És akadnak olyan színek is, amelyeket érdemes elkerülni, ha éppen az otthonunk kifestésére készülünk.
Bár a kivándorlás problémáit mindenki máshogy éli meg, tudatosan érdemes készülni azokra a mentális kihívásokra, amelyekkel óhatatlanul szembesül az, aki idegen országban kezd új életet. Milyen kultúrsokk és többletstressz éri a kivándorlókat? Miért kell energiát fektetni a mikrokapcsolatokba? És az új helyen milyen pszichés előnyök kompenzálhatják a magány és a szorongás nyomasztó érzéseit?
Bárhová megy, a bemutatásánál a nevéhez hozzáragasztják: olimpiai bajnok. Pedig alig volt már hátra egy hónap a párizsi játékok megnyitójáig, amikor eldőlt, hogy a szövetség őt nevezi. Gulyás Michelle meghálálta a bizalmat, a hosszú évek alatt elsajátított mentális technikákat is bevetve, flow állapotban versenyezve győzött az utolsó olyan öttusaversenyen, amelyben még szerepelt a lovaglás. A sportoló a Penge podcastban mindezekről, továbbá a kéretlen kritikák kezeléséről, a nemet mondás nehézségéről és a feladatok sokaságával zsonglőrködésről is mesélt Szilágyi Áronnak és Kenyeres Andrásnak.
Kimerítő lehet számunkra, ha valaki úgy érzi, hogy élete minden kisebb-nagyobb negatívumát ránk kell zúdítania. Hogyan jelöljük ki a határokat, hogy mégse tűnjön úgy, hogy nem érdekel bennünket, mi van a másikkal?
Nem a tudatlan ember a legkártékonyabb, hanem az, aki tévedésből hiszi azt magáról, hogy okos. Márpedig az autósok nagy része jobb sofőrnek hiszi magát a többieknél, a cégvezetők pedig sokkal nagyobb eséllyel állítják földbe a vállalatukat, ha úgy érzik, hogy mindenhez értenek. Rémes eredményekhez vezethet, ha az ember rosszul méri fel, mekkora a tudása, de azért tenni is lehet ez ellen.
Nincs különbség egyéni vagy csoportos kirekesztés között, minden közösségből való kizárás a társadalmi normákról is árulkodik. Milyen érzelmeket élnek át a kirekesztettek, és hogyan lehet ezekkel megküzdeni? Miért van (e téren is) nagyobb felelőssége a politikusoknak? És hogyan működik a társadalmi lelkiismeret?
