Az elmúlt másfél évtizedben nagyjából annyian hagyták el Magyarországot, mint Debrecen és Szeged lakossága együttvéve: kicsit több mint 365 ezren. Legalábbis a KSH számítása szerint – könnyen lehet, hogy a valós szám ennél is magasabb.

Az Orbán-kormányok alatti kivándorlás az első csúcsot 2015-ben érte el, majd némi – nem utolsósorban a Covidnak is köszönhető – visszaesés után ismét minden évben egyre többen választanak lakóhelyet a határokon túl. 2024-ben várhatóan minden eddigi csúcs megdőlt, hiszen az előzetes adatok alapján több mint 40 ezren kezdtek tavaly új életet más országban, elsősorban Ausztriában.

A költözködés és a munkavállalás nemcsak azért lehet nehéz, mert különféle adminisztratív, anyagi és fizikai terheket ró a kivándorlókra, hanem azért is, mert nem kevés pszichés kihívást is tartogat számukra, amikkel korántsem mindenki számol indulás előtt. Pedig fontos lenne ezekre időben gondolni és készülni, hiszen a sikeres beilleszkedés – és/vagy a családi boldogság – is múlhat azon, hogy mennyire képes valaki megküzdeni a mentális terheléssel.

Extra stressz, extra erőfeszítés

Egy ilyen, meglehetősen komplex élethelyzetben mindenekelőtt számítani kell egy jelentősen megemelkedett stressz-szintre, már „alapjáraton”, a hétköznapokban is, hiszen rengeteg plusz teher hárul az új életet kezdőkre, különösen eleinte – hívja fel a figyelmet Hajdu Judit pszichológus, családterapeuta, aki hat éve él Skóciában, és a világ különféle tájaira „szakadt” magyarok a kliensei.

A rengeteg adminisztráción és papírmunkán túl fel kell készülni arra a sok odafigyeléssel, fáradtsággal, olykor bosszankodással járó körülményre, hogy semmi sem úgy működik, mint odahaza.

Olvassa tovább a cikket a HVG Pszichológia 360-on! Az első hónapban az előfizetés csak 5 Ft. Bővebben a lapról itt. Böngésszen egyedülálló pszichológiai Tudástárunkban!