Bárcsak több időnk lenne! – gondoljuk sokszor, közben pedig be is valljuk magunknak, hogy mennyi felesleges dologgal – többek között parttalan közösségimédia-használattal, ráérős cseteléssel, telefonálgatással – töltjük ki. Pedig az időt sokkal jobban is beoszthatnánk, és akkor valóban megduplázódhatna az órák száma, másrészt nyugodtabbak, kipihentebbek lennénk.
Nem beszélve arról, hogy hatékonyabban teljesítenénk a munkában/sportban, azokban a tevékenységekben, ahol célokat tűztünk ki magunknak. A megfelelő időgazdálkodás egyik nagy előnye ugyanis, hogy fókuszáltak leszünk, ami figyelemzavaros korunkban az egyik legnehezebben kivitelezhető tulajdonság.
https://hvg.hu/elet/20250307_koncentracio-figyelem-novelese
Többféle időgazdálkodási módszer létezik, nem mindegy azonban, hogy melyiket választjuk. Fontos, hogy személyiségünknek, ízlésünknek megfelelő mellett tegyük le a voksunkat. Ha az első nem igazán működik, érdemes többféle technikát is kipróbálni, akár az elsőre furcsának is esélyt adni. Vagy akár bátran összeolvasztani őket. Ami biztosan közös az összes metódusban: mindig a prioritással, a legfontosabb feladattal kell kezdenünk.
Többek között az időgazdálkodás volt a témája a Penge podcast második részének, amelyben Szilágyi Áron olimpiai bajnok kardvívó és Kenyeres András mentáltréner Gulyás Michelle olimpiai bajnok öttusázóval beszélgetett.
https://www.youtube.com/watch?v=otaWapXJ5-Y&t=1688s
Nézzünk néhány időgazdálkodási módszert!
1. Az Eisenhower-mátrix
Az 1969-ben elhunyt amerikai elnök, Dwight D. Eisenhower nevéhez kötődő technika segít rangsorolni a tennivalókat a „sürgős” és „fontos” csoportokba rendezéssel. Lényege, hogy megkülönböztesse az azonnali intézkedést igénylő sürgős és fontos feladatokat a hosszú távon lényeges, de kevésbé sürgető elfoglaltságoktól.
Az Eisenhower-mátrix négy részből áll:
- Sürgős és fontos (Do First – „Először ezeket csináld meg”)
Ezek az olyan sürgős és fontos elintéznivalók, amelyek nem halaszthatók: határidős projektek, tűzoltás.
- Fontos, de nem sürgős (Schedule – „Ütemezd be”)
Ezekhez a projektekhez határidőt állítunk be, és tervezetten dolgozunk rajtuk. Megvan a határidejük, de nem sürgetőek, vagy hosszú távú fejlődést eredményező teendők.
- Sürgős, de nem fontos (Delegate – „Delegáld”)
Ezek azonnali figyelmet igényelnek, de nem feltétlenül fontosak, és nem segítik elő a hosszú távú célokat. Ezeket a feladatokat jobb átadni másoknak, ha van rá lehetőség, ami időt takarít meg és energiát szabadít fel az igazán fontos dolgok számára.
- Nem sürgős és nem fontos (Delete – „Töröld”)
Ezek olyan tevékenységek, amelyek nem sürgősek és nem járulnak hozzá a céljaidhoz. Szortírozzunk bátran!
https://www.youtube.com/watch?v=dnt2lTdcn8gFrancesco Cirillo bemutatja saját módszerét
2. A Pomodoro-technika
Francesco Cirillo olasz feltaláló és tanácsadó fejlesztette ki ezt a ciklikus metódust az 1980-as években. Nevét a paradicsom (olaszul: pomodoro) formájú konyhai időzítőről kapta. Az eljárás lényege, hogy váltogatjuk a munka- és pihenőidőket. Így hatékonyabban tudunk koncentrálni, és kevésbé érezzük magunkat kimerültnek.
A módszer főbb lépései:
- Célkitűzés. Válasszunk ki egy konkrét feladatot, amit be szeretnénk fejezni.
- Beállítás. Állítsuk be az időzítőt 25 percre (ez egy pomodoro-időszak).
- Munka. Koncentráljunk, és dolgozzunk a feladaton, amíg el nem telik a 25 perc. Ne engedjük, hogy közben bármi elvonja a figyelmünket.
- Szünet. Amikor letelik a 25 perc, jutalmazzuk meg magunkat egy kis szünettel (általában öt perc). Álljunk fel, mozgassuk meg magunkat, lazítsunk.
- Pomodoro-ciklus. Ismételjük meg a 25 perces munka- és ötperces szünetidőszakot háromszor egymás után.
- Hosszabb szünet. Miután négy pomodoro-ciklus véget ér, tartsunk egy hosszabb szünetet (általában 15-30 perc). Pihenjünk, szellőztessük ki az elménket. Ez a szünet segít a frissesség megőrzésében.
Mivel rövid időszakokban történik a munka, ez az eljárás megelőzheti a dekoncentráltságot és a kimerülést, ami veszélyes lehet az intenzív és kiemelten felelősségteljes projektek során. A szünetekben agyunk pihen, így frissen tudunk újra a feladatra összpontosítani.
https://www.youtube.com/watch?v=N9ULWQ_tnM8David Allen saját rendszerét használja
3. A GTD rendszer
A 2000-es évek elején rukkolt elő David Allen amerikai vezetési tanácsadó a GTD-vel (Getting Things Done), amelyet azóta már gyerekek is használnak tanulásra.
Az alapelvek a következők:
- Begyűjtés. Gyűjtsünk össze minden olyan tennivalót – akár megválaszolatlan emaileket –, amivel foglalkoznunk kell.
- Feldolgozás. Vegyük sorra ezeket. Döntsünk el, hogy elvégezzük vagy pedig kidobjuk őket.
- Szervezés. Soroljuk kategóriákba a feladatokat. Ez lehet például iroda/házimunka, illetve határidők szerint is rendezzük el őket.
- Végrehajtás. Az adott pillanatban csak az adott kontextusban releváns projektre koncentráljunk. A többit tegyük félre.
- Felülvizsgálat. Időről időre tekintsük át az összes teendőt, győződjünk meg róla, hogy semmi sem maradt le.
A tavaly Magyarországon járt David Allen szerint az embereknek stresszes állapotot okoz, hogy állandóan attól szoronganak, hogy valamit elfelejtenek. A GTD segítségével egy megbízható rendszerbe szervezhetjük ki ezeket a mentális emlékeztetőket, így felszabadítjuk az agyunkban keletkező terhelést, és jobban tudunk koncentrálni az adott feladatokra. Ne csak elektronikus eszközökre gondoljunk, nyugodtan vessünk be számunkra kényelmes, akár ódivatú megoldásokat a jegyzettömbtől kezdve a mappáig.
https://hvg.hu/elet/20250407_gondolatterkep-mind-map-mentalis-technika-penge-podcast-szilagyi-aron
