#rezsi






Hol a „rezsicsökkentés”, ha 18 százalékkal drágul a gáz?

Bár a rezsidíjak változatlanok, a kettős díjrendszer miatt a statisztikai hivatal hónapról hónapra árváltozást mutat ki a fogyasztás függvényében. A jelek szerint júniusban is sokkal nagyobb volt a fogyasztás, mint egy évvel korábban – pedig abban a hónapban már nem volt különösebben hideg. Lehet, hogy a lakosság már nem spórol annyira a fűtésen.


Magyarország hathatós segítségével Moszkvának az egész régiót sikerült visszaszoktatnia az orosz gázra

Ukrajnán keresztül már nem küldenek gázt, cserébe a hozzánk Szerbia felől belépő Török Áramlat csővezetéket csúcsra járatják. A régió gázelosztó központja Magyarország lett, a teljes délkelet-európai/balkáni régió függése az orosz gáztól a 2021-es szinthez képest csaknem megduplázódott. Egy friss tanulmány szerint a Gazprom ennél is többet akar, és van is még mozgástere.


„Rezsicsökkentés”: mutatjuk, mivel is tartozunk Orbán Viktornak

A Fidesz megint a „rezsicsökkentéssel” kampányol: a miniszterelnök új üzenetet írna a számlákon található rezsiboxokba, a párt ideológusa visszafizettetné a kormányváltást kívánókkal a „megtakarításokat”. Valójában a „megtakarítás” és a „visszafizetés” is értelmezhetetlenek. De tény, hogy a magyar lakosság közvetlenül keveset – mára már túl keveset – fizet az energiáért. Az államkasszán keresztül persze maga állja a cechet.










Van autója? Fizet lakbért? Keveset keres? Óriásit változtathat ez azon, mekkorának érzi az inflációt

A brutális áremelkedésről szólt az elmúlt négy év, de ahogy eltérnek az emberek vásárlási szokásai, úgy érezhettük eltérőnek az inflációt is. Kiszámoltuk, mekkora a különbség egy gyakran és egy soha nem autózó ember, egy távhővel és egy gázzal fűtő család, vagy épp egy gyerektelen és egy szülő inflációérzékelése között.




Sötétszélcsend – mi a valódi oka, hogy Magyarországon volt Európa-szerte a legmagasabb a tőzsdei áramár?

Novemberben újra nagyot szólt az úgynevezett sötétszélcsend. Európa jelentős részén hirtelen kilőttek a másnapi tőzsdei áramárak, ilyenkor Magyarországon különösen nagy a drágulás. Az árrobbanás fő oka, hogy ilyenkor – napfény és szél híján – leáll Németország óriási megújulóerőmű-parkja. A szakértő szerint ilyenkor itthon szeretnek Németországra és a zöldpolitikára mutogatni, miközben igazából nálunk van a probléma, a mi régiónkban nincs elég kapacitás. A rossz hír az, hogy időről időre újra beáll a sötétszélcsend, és lesz miatta tőzsdei árrodeó, miközben a jelenség annál bonyolultabb, hogy el lehessen intézni egy sima németezéssel.