Addig minden rendben lenne, hogy az MNB-t csak az infláció mozgatja, nincs árfolyamcélja. Az azonban már voluntarizmus, ha kijelenti, hogy nem is érdekli, milyen mértékben gyengül a forint – írta Surányi György egyetemi magántanár, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke az e heti HVG-ben megjelent cikkében. Egy nyitott, kis gazdaság számára ugyanis kulcsfontosságú az árfolyam szintje.

Surányi úgy számol: ha a forint tartósan leértékelődne, az árfolyam befészkelné magát az eurónkénti 330–340-es sávba, az emelné az inflációt és az inflációs várakozásokat. Az export versenyképessége 310–320 forintos euróárfolyamnál is megfelelő, e fölött már rontja a fizetési mérleget. A túl gyenge árfolyam elkényelmesít, fékezi a versenyképesség, illetve a termelékenység javulását. A gyenge forint pedig leértékeli a magyar munkát, minden importot megdrágít, az ország bántóan olcsó lesz a külföldiek számára.

Az MNB egykori elnöke attól tart, a magyar monetáris politika provokatív lazasága egy előre pontosan nem látható határon túl olyan támadásnak teheti ki a pénzügyi rendszert, olyan bizalomvesztést okozhat, ami jelentős tőkekivonáshoz, forintgyengüléshez és végső soron az infláció senki által nem kívánt felgyorsulásához vezethet.

Részletek az e heti HVG Gazdaság rovatában.