Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az IMF szakértői abból indulnak ki, ha netán újabb, mély válság tör ki, előfordulhat, hogy a ma nulla körüli kamatokat még 3–5 százalékkal lejjebb kell vinni. Ehhez azonban a nemzeti valutát ketté kell hasítani, hogy a betétesek ne vegyék ki a pénzt a bankokból.
Szellemes javaslatuk lényege a következő: a számlákon lévő, azok közt mozgó-forgó summa az elektronikus pénz, a másik a készpénz, és a kettő között olyan átváltási árfolyamot kell kialakítani, hogy a betét készpénzre váltásán senki ne kereshessen. Például, ha a bank egy évre 3 százalékos negatív kamatot állapít meg, akkor egy dollárból a számla tulajdonosa a lekötés lejárta után 97 centet kap vissza. Ha az e-pénzt és a készpénzt külön valutának tekintik, és a kettő közti átváltást egy évre éppen ezen az 1 készpénzdollár = 97 e-cent árfolyamon rögzítik, akkor a készpénz pontosan a kamat mértékében értékelődik le. És ha egy év múlva a válság csillapodik, meg lehet szüntetni a negatív kamatot, és helyreáll a paritás az e-pénz és a készpénz között. A kettős valutarendszer automatikusan megszűnik.
Ez elméletileg működik. És a gyakorlatban? Vagy volna más megoldás is? A Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnöke, Bodnár Zoltán szerint egyszerűbb, ha megdrágítják a készpénz felvételét. Surányi szerint a kettős devizarendszernél hasznosabb, ha a kevésbé tehetős polgárok között az állam extra támogatást szór szét (ez az úgynevezett helikopterpénz). A kutatóprofesszor Inotai András pedig arra figyelmeztet: ma is veszít értékéből a bankban elhelyezett pénz, mégis inkább kártyával fizet, nem ezresekkel. Ám ennek azért van határa…
További részletek a héten megjelenő HVG-ben.
