Rendszerváltók30 – Bokros Lajos: A társadalmi vagyon 20%-át az állampolgároknak lehetne juttatni

Lindner András, Horváth Zoltán

6 perc

2020.05.11. 15:30

2020.05.11. 15:33

Bokros Lajos annak idején ugyanarra volt a legbüszkébb, mint Surányi György: a piacról és a pénzről írt közös könyvükre. A HVG 1990 júniusában, tőzsdeelnöki kinevezése után készített vele portréinterjút, ezt közöljük most újra, változtatás nélkül. /// Sorozatunk a modern Magyarország meghatározó évének meghatározó szereplőiről szól.

Rendszerváltók30

Sorozatunk a modern Magyarország meghatározó évének meghatározó szereplőiről szól. A HVG is történelmet írt 30 évvel ezelőtt, a hetilap akkori legfontosabb portréinterjúit most itt, a hvg360-on olvashatják. Eddig ezek jelentek meg:

Rendszerváltók30 – Antall József: Saját személyemet nem szeretném előtérbe tolni

Rendszerváltók30 – Orbán Viktor: A Fidesz semmiképp sem lesz párt

Rendszerváltók30 – Horn Gyula: Életem legnehezebb elhatározása volt a határnyitás

Rendszerváltók30 – Kis János: Leginkább a Fideszt érzem közel magamhoz

Rendszerváltók30 – Kónya Imre: Nem hiszem, hogy van ilyen, hogy magyar sajtó

Rendszerváltók30 – Matolcsy György: Nem vagyok félős típus

Rendszerváltók30 – Surányi György: A legbüszkébb a Bokros Lajossal írt könyvemre vagyok

Rendszerváltók30 – Dicső Gábor: Van egy Lenin-szobrom. Befektetésnek sem rossz

Rendszerváltók30 – Klapka György: A politika a legpiszkosabb üzlet a világon

Rendszerváltók30 - Demszky Gábor: Feleségemmel csak írásban beszélgettünk

Rendszerváltók30 – Ómolnár Miklós: Az egész olyan, mint egy kábítószer

Rendszerváltók30 - Jeszenszky Géza: Nem nekem való a szónoklás

Rendszerváltók30 – Hankiss Elemér: Ha nem lennék tévéelnök, ott szomorkodhatnék Kaliforniában

HVG: Néhány hete még úgy tűnt, hogy önnél esélyesebb jelöltek is vannak a Tőzsdetanács elnöki posztjára. Azután hamarosan csak ketten maradtak. Mivel tudott felülkerekedni?

Bokros Lajos: Igaz, sok embert megkérdeztek, de senki sem vállalta. Faluvégi Lajos, a korábbi elnök sem. A fennmaradt jelöltek közül egyedül én voltam korábban is tagja a Tőzsdetanácsnak.

HVG: Ez most amolyan „másodállás”?

B. L.: Idézőjelben értve. Olyan, mint egy igazgatótanácsi tagság. Főállásban változatlanul a Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója vagyok.

HVG: De hát éppen erre akartunk rákérdezni: hogyan lesz ideje arra, hogy mindkét helyen lelkiismeretesen dolgozhasson?

B. L.: Felteszem, hogy az elnöki beosztás sem ad sokkal több munkát, mint amit a Tőzsdetanács tagjaként eddig is végeztem. Igaz, nagyobb a felelősség, már csak azért is, mert a tőzsde most már jogilag is létezik. A kettő együtt bizonyára több időt igényel majd napi nyolc óránál.

HVG: Egy korábbi interjúban azt mondta: szocialista attitűdje összeegyeztethető a tőzsdeelnökséggel. Csakhogy ön hosszabb időn át fizette a tagdíjat az MSZMP-nek, amely csak a nevében volt szocialista, mert valójában egyértelműen kommunista pártnak vallotta magát. Mi történt közben önnel?