Az író nem látja, hogy a színházvezetőknek milyen ideológiát kellene elsajátítaniuk. Úgy véli, vannak nevek, akikben a hatalom bízik, és vannak nevek, akikben nem, de akik ezeket a listákat készítik, életükben nem olvastak.
A MOL Fehérvár FC közel négyszer annyi támogatást igényelt, mint amennyit tavaly kapott.
A magyarországi komolyzenészek és szimfonikus zenekarok is erősítik annyira a nemzeti öntudatot, mint a sport és a futballisták - állítja a HVG-nek írt véleménycikkében Bojár Gábor üzletember, aki szerint észre kellene már venni, hogy a magyar foci talán éppen az állami dotáció miatt egyre rosszabb.
De még csak nem is a focisták viszik el a legtöbb pénzt, a hokisok többet érnek.
„Népzenének nem autentikus, világzenének nem elég színvonalas, komolyzenének komolytalan”, de akkor miért ömlik a hegedűshöz a közpénz – teszik fel a kérdést. Demeter Szilárd szerint nincs itt semmi látnivaló.
Ennek csak a töredékét fordították utánpótlásnevelésre.
A második helyezett csapat alaposan le van maradva mögöttük, csak a harmadát ítélték meg neki.
Kocsis Máté és Bánki Erik nyújtott be módosító javalatot.
Aránytalanul drágák a belépőjegyek, és kevés a szolgáltatás, amit igénybe lehet venni.
Fischer Iván szerint változtatni kell azon a felfogáson, hogy operáknál a rendező újít, a karmester értékeket őriz. A HVG-nek adott interjúban arról is beszél, hogy a tao-támogatások pótlása nem politikai, hanem kulturális kérdés.
Van, aki a pénzénél maradt, és van, aki egy fillért sem kapott a színházi tao-pénzek megszüntetése után. A minisztériumban meghozott döntések alapján a politika játékszerévé vált a támogatási rendszer: vannak nagy nyertesek, és emelt fővel távozni készülő vesztesek.
Tao nélkül indult meg a színházi évad, az új helyzetben van, aki a pénzénél maradt, és van, aki egy fillért sem kapott.
A Fesztiválzenekarra világszerte Magyarország kulturális nagyköveteként tekintenek. A tao megszűnésével több száz millió forint esett ki a zenekar költségvetéséből. Fischer Iván viszont bizakodó.
Az állam már eddig is szórta a pénzt az FTC-re, most pedig az Európa Liga-indulással az UEFA-tól is milliárdokat kaphat a klub. Már ahhoz is furcsa pénzügyi műveletre volt szükség, hogy ne kerüljön veszélybe az indulás, de most hátradőlhetnek.
Muszbek Mihály, ahogyan tíz éve mindig, az idei nyáron is elkészítette a magyar futball gazdasági hátterét feltérképező tanulmányát. Az ennek apropóján készült interjúnkban börtönbe távozó vezetőkről, a piaci bevételek hiányáról, kiváltságos csapatokról, bélszínről és főtt kolbászról egyaránt szó esett. És legfőképpen a bevételeihez képest ötszörös luxusban élő hazai klubfutballról.
„Legalább eredmények lennének!” – hallom gyakran sóhajtozni azokat (is), akik amúgy kritikusan viszonyulnak a magyar sport jelenlegi állapotához, különösen annak közösségi erőforrásokkal való ellátásához. Miért – kérdezem –, ha lennének eredmények, akkor rendben lenne a magyar sportfinanszírozás és működési rendszere?
Több változás is lesz a kulturális tao eltörlése után.
Az MLSZ a kamatokkal együtt összesen több mint 18 millió forintot kér vissza a HSE-től.
És búcsúztatnak egy már repertoáron lévő előadást is.
