Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Érdekes adatokat közöl a tao-támogatással foglalkozó új cikkében az Mfor. Azt írják: a rendszer indulása óta több mint 232 ezerrel nőtt az igazolt sportolók száma, a taón keresztül pedig már 658,5 milliárd forint jutott a hat támogatott sportágba.
Számításuk szerint a kormány egyetlen új sportolóra 2,8 millió forintot költött,
ám sportágak szerint bontásban nézve a jégkorong felduzzasztása került a legtöbbe: ott sportolónként 13,9 millió forintos támogatáshoz jutottak. Ezt a vízilabda követi 13,1 milliós fajlagos támogatással, míg a rangsor végén a röplabda áll. Ott 968 ezer forint elég volt egy új sportolóra.
A társadalom által is legkedveltebb sportágak toborzása 2-3 millió forint közötti támogatással valósult meg:
- a kézilabdában egy sportolóra 2,6 millió,
- a fociban 2,5 millió,
- a kosárlabdában pedig 2,1 millió forintnyi tao-pénz jutott.
A cikkben arról is írnak, hogy míg 2011-ben a 6 látvány-csapatsportágban 220 ezer igazolt sportoló volt, addig 2018-ra ez a szám 452 ezer fölé emelkedett. Ez pedig javarészt a labdarúgásnak tekinthető, a növekedés majdnem fele köszönhető a sportágnak.
A tao-rendszer lényege, hogy minél minél nagyobb a létszám, annál több pénz. Így minél több gyereket ír be egy egyesület a sportfejlesztési programjába, minél több csapatot indít, annál több tárgyi eszközre, felszerelése van szükség, annál több szakember fizetését lehet állami forrásból, vagyis taóból finanszírozni – írta a lap.
Az Orbán-kormány 2010 óta őrült összeget irányított a sportba, a legutolsó becslések szerint csak a miniszterelnök kedvenc sportjába, a labdarúgásba 791 milliárd forint ment.
