Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
„Hetedik-nyolcadik éve beszélünk arról, hogy nekünk itt a helyünk” – nyilatkozta Kubatov Gábor elérzékenyülve, miután a Ferencváros bejutott az Európa Ligába. Egész pontosan a nyolcadik éve beszélnek ilyesmiről: a 2011 legvégén tartott évértékelő beszédében mondta Kubatov azt, hogy az anyagiak miatt nem lesz könnyű a Ferencvárosból BL-főtáblás csapatot csinálni. Nem is lett könnyű, azóta egyszer sem sikerült, ahogy a Debrecen 2009-es bejutása után egyetlen más csapatnak sem.
Persze 2011 már régen volt. Akkor még a célok is mások voltak: az MLSZ akkor elfogadott távlati stratégiája szerint 2015-től minden évben két magyar csapatnak kellett volna túljutnia a BL vagy az EL selejtezőin, egynek pedig még a csoportkörből is továbbjutnia. Ami pedig konkrétan a Ferencvárost illeti, Orbán azt mondta róluk 2011-ben: „hiszek abban, hogy másfél-két éven belül a Fradi ismét nemzetközileg jegyzett, komoly, nagy klub lehet majd”.
MTI / Koszticsák Szilárd
Pénzből soha nem is volt hiány azóta. A Ferencváros az egyik legnagyobb költségvetésből gazdálkodó magyar csapat – a Mol Fehérvárnak és a Felcsútnak van nagyságrendileg ugyanennyi pénze. 2011-et a labdarúgóklub 726 millió forint bevétellel zárta, ehhez képest 2017-ben már 5,3 milliárd forintból gazdálkodhatott, 2018-ban pedig 4,3 milliárd forint volt a bevétel.
Bajba akkor kerülünk, ha meg akarjuk tudni, pontosan miből is jött össze ez a pénz. A beszámolókban ugyanis 2013 és 2017 között minden évben 1,9-2,6 milliárd forint közötti volt az összeg, amiről annyit írnak, hogy „egyéb bevétel”. Tavaly ez lecsökkent, de még így is 1,4 milliárd forint szerepelt ezen a soron. A beszámolókhoz leadott papírokból pedig az összeg legnagyobb részéről nem derül ki, hogy honnan érkezett.
| Az FTC nemzetközi eredményei a Kubatov-érában |
2011: az azeri Ulisz legyőzésével az Európa Liga 2. selejtezőköréig jutottak, ott hosszabbításban kaptak ki a norvég Aalesundstól 2012: csak 11. helyen végeztek az NB I-ben, nem jutottak ki a nemzetközi meccsekre 2013: 5. hely az NB I-ben, ezúttal sem jutottak ki 2014: a máltai Sliema Wandererst legyőzték az EL első selejtezőjében, a második körben a horvát Rijeka ellen kiestek 2015: a holland bajnokságból kiesett, az EL-ben fair play-díjasként induló Go Ahead Eagles legyőzése után újra a második EL-selejtezőkör, a bosnyák Zseljeznicsar ellen volt a végállomás 2016: a beugróként induló albán bajnoki második, a Partizani Tirana ellen estek ki az első BL-selejtezőn 2017: újra az EL második selejtezőjéig jutottak, a lett Jelgava legyőzése után a dán Midtjylland ellen estek ki 2018: ezúttal már az első EL-selejtezőben kiestek, a Maccabi Tel-Aviv ellen 2019: a BL-selejtezőben a bolgár Ludogorecen és a máltai Valletta FC-n túljutottak, a Dinamo Zagreben nem, de ez is EL-playoffot ért, ahol a litván Suduvát legyőzték, és csoportkörbe jutottak |
Első ránézésre meglepő, de a tao-gyűjtésnek nem bajnoka az FTC. A tao-támogatásokat elvileg az utánpótlás fejlesztésére lehet felhasználni (aztán a klubok egészen kreatív módszerekkel ki tudják trükközni, hogy másra is lehessen), és látszik is, hogy ebben nem túl erősek a Ferencvárosnál: legutóbb 2017-ben történt meg, hogy bármelyik utánpótlás-korosztályban egyáltalán dobogóra kerültek. Néhány, százmillió forint feletti tétel beesik hozzájuk is – mint a Provident 150 vagy a Telekom 128 milliója tavaly, de izgalmas tétel volt az a 66 millió forint is, amit 2017-ben adott a rivális Videoton tulajdonosának, Garancsi Istvánnak a Market Zrt.-je. Azonban az FTC-nek taózás helyett inkább közvetlenül adják az állami cégek és maga a kormány a közpénzt.
Ennek egy része a közpénzekből működő cégektől érkező szponzoráció. Ott van a támogatók között például az MVM, a Főgáz és a Fővárosi Csatornázási Művek is. Fizet néhány tízmillió forintot a fővárosi, a IX. és a X. kerületi önkormányzat is, de ez csak aprópénz ott. Még fontosabb az, hogy a focin kívüli szakosztályokért felelős FTC-t közvetlenül támogatja a kormány.
Kubatov Gábor
MTI / Szigetváry Zsolt
Hogy értsük ezt a helyzetet, 2011-ig kell visszamennünk az időben. Addig két különálló szervezet működött: az FTC nevű egyesület felelt a focin kívüli szakosztályokért, az FTC Labdarúgó Zrt. pedig a futballért. Akkor azonban az egyesületnél egy rendkívüli ülésen elnöknek választották Kubatovot, az új elnökség döntése alapján pedig az egyesület egy euróért megvásárolta a Zrt.-t. A nagyobb állami támogatást az egyesület kapja, nem a Zrt. – az Mfor összesítése szerint csak a minisztériumok 17,6 milliárd forint közpénzt adtak, és megérkezett szponzornak az állami MVM is évi 6 millió euróval, azaz nagyjából 2 milliárd forinttal. Az FTC pénzeiből pedig jut az FTC Labdarúgó Zrt.-nek is.
A csapat új stadiont is kapott 2014-ben. A Groupama Aréna 14,7 milliárd forintból épült meg, az állam pedig ingyen átengedte a használati jogát. Ez a debreceni mellett a második magyar stadion, amit nyereségesen tudnak üzemeltetni, de ehhez azért hozzátartozik az is, hogy az MLSZ fizet azért, hogy ott játszhassák a válogatott meccseket, amíg nem épül meg az új Puskás Stadion. A stadiont a Lagardere nevű cég üzemelteti, ez a vállalat kapja meg a jegyárbevételeket is, de ezért cserébe minden évben egy fix díjat fizet a futballklubnak. Hogy mennyit, az nem derült ki.
MTI / MTVA / Jászai Csaba
2018/19: a világ legértékesebb klubja, legalábbis papíron
A mostani év a bajnoki cím és az Európa Liga-csoportkör miatt különleges az FTC számára, de idén tavasszal nemcsak a focisták, hanem a könyvelők is megizzadhattak. 2018 nyarán ugyanis nagybevásárlást tartottak a csapatnál, a játékoskeret értéke 5 millió euróval nőtt egy év alatt, de az első selejtezőfordulóban kiestek az Európa Ligából, így aztán nem jött elég pénz az UEFA-tól, és csúnyán megborult a költségvetés. Egész pontosan azzal a helyzettel szembesültek:
úgy kellett leadni idén tavasszal a beszámolót, hogy abban nemcsak 1,3 milliárd forintos mínusz szerepelt, hanem az is, hogy a saját tőke negatívba fordult. Márpedig ez a kizárás előszobájába vitte volna őket az MLSZ-nél és az UEFA-nál is.
Egész pontosan az MLSZ azt a klubot nem engedi elindulni az NB I-ben, amelynek két egymás utáni évben negatív a saját tőkéje, és az UEFA-nál is megindul egy hosszú, bonyolult, de végső soron kizáráshoz vezető eljárás, ha mínuszba megy le egy klub. A segítség az anyaegyesülettől érkezett. Az FTC tíz darab, 1000 forint névértékű részvényt vásárolt a futballklubtól, másfél milliárd forintért, vagyis a névérték 150 000-szeresén, így máris pozitív lett a saját tőke. A G7 úgy számolt: ha ez a részvényvásárlás a valós piaci árat mutatta volna, akkor a Ferencváros értékesebb lenne, mint a Manchester United, a Real Madrid és a Barcelona együtt, és a paksi hitelt ki lehetne fizetni abból, ha az összes Fradi-részvényt eladnák az oroszoknak.
MTI / Koszticsák Szilárd
Érkezik a pénzeső
De most jön a nemzetközi kupa, és érkezik a nagy pénz is az UEFA-tól. Idén épp azért borult meg a klub költségvetése, mert 2018-ban az első selejtezőkörös kiesés keresztbe tett a pénzügyi terveknek – eközben azon az őszön a Mol Vidi 3,4 milliárd forintot keresett azzal, hogy az EL-be jutott és ott 7 pontot szerzett a csoportjában. A Ferencváros már azzal 1,35 milliárd forintot keresett, hogy túljutott két BL-selejtezőkörön, kiesett a harmadikon, és aztán bejutott az Európa Ligába. Ez után a csoportkörben minden döntetlen 62, minden győzelem 188 millió forintot ér, ha pedig továbbjutnának, akkor a csoport második helye 165, a csoportgyőzelem 330 millió forintot jelentene a pontokért járó pénzen felül.
Vagyis az már most szinte teljesen biztos, hogy 2019 anyagilag nagyon jó év lesz a klubnál. Szükség is lesz rá, mert Kubatov Gábor azt mondta:
kell ezen a csapaton még sokat erősíteni, hogy ez egy komoly erőt képviselhessen Európában.
