Ajándéklink létrehozása

Transparency: Nem alkalmas a korrupció érdemi csökkentésére a kormány Helyreállítási Terve

A Transparency International Magyarország szerint a terv nem foglalkozik azzal, hogy a közbeszerzések testre szabottan zajlanak, az ügyészségnél pedig nem az eljárások minőségével van baj, hanem azok elmaradásával.

  • hvg.hu

Nagyjából 5800 milliárd forintot kér a magyar kormány az Európai Unió járvány utáni válságkezelési alapjából, a Helyreállítási és Ellenállóképességi Alapból. A pénzért cserébe számos intézkedést ígért az Európai Bizottságnak, köztük korrupcióelleneseket is. A Transparency International Magyarország (TI) közleményben reagált a tervre, és kijelentette: a célok egy része releváns, a dokumentum viszont téves helyzetértékelésen alapul, illetve nem tartalmazza a valós problémákat.

A Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv azt a látszatot kelti, hogy az ügyészség korrupció elleni tevékenységével kapcsolatban felvetődő kritikák orvoslására az informatikai fejlesztések a legalkalmasabbak – írja a TI, amely szerint azonban nem az informatikai megoldások hiánya akadályozta az ügyészséget a korrupció üldözésében. A korábbi jelentésekre hivatkozva úgy fogalmaztak:

nem a megindított eljárások minősége, hanem a feltételezett korrupció esetén a szükséges ügyészségi és bűnüldözői intézkedések, eljárások elmaradása, a meginduló eljárások esetén a vádemelés elmaradása, valamint a legfőbb ügyész leválthatatlansága az, ami sorozatos kritikát vált ki.

Azzal szemben is szkeptikus a szervezet, hogy a bírói függetlenség gazdasági kérdés lenne. A kormányzati dokumentim – írják – célként tűzi ki a bírói függetlenséget kockáztató tényezők feltárását, ellenben hallgat arról, hogy a kormányzat az elmúlt tizenegy évben változatos eszközökkel gyakorolt nyomást az igazságszolgáltatásra, és kezdte ki annak autonómiáját.

A terv szerintük nem foglalkozik az Országos Bírósági Hivatal elnökének ellenőrizetlen túlhatalmával, a bírói álláspályázatokat érintő súlyos kritikákkal és visszaélésekkel, az Országos Bírói Tanács állásfoglalásainak a sorozatos figyelmen kívül hagyásával, a bírók korábbi kényszernyugdíjazásával, a bíróságok egyes konkrét döntéseivel kapcsolatban tervszerűen végrehajtott kormányzati lejárató kampányokkal, a Kúria új elnökének megválasztásával és az újonnan létrehozott jogorvoslati eljárásokkal sem.

Megnéztük, mire megy el az a hatezer milliárd, amit a kormány az EU-tól kért a járvány utáni helyreállításra

Nagyjából hatezer milliárd forintot kér a magyar kormány az EU Helyreállítási Alapjából, a válságkezelésre szánt pénzek nagy részét az építőiparban költenék el, de az energetikával és digitális szolgáltatásokkal foglalkozó cégek is készülhetnek a pályázatokra, sőt, egy jelentős vasúti- és HÉV-kocsi-beszerzést is ebből a keretből finanszíroznának. De az orvosok fizetésemelésére is innen jutna pénz. Már ha jók a számok.

A közbeszerzések esetében a Transparency International szerint a kormány megfelelően nevesíti, és ezúttal el is ismeri az Európai Bizottság által évek óta felvetett problémákat, és egyetért azzal, hogy fő célként a verseny fokozását tűzték ki. Hozzátették azonban: a kormány fel sem veti, hogy a közbeszerzés területén tapasztalható alacsony versenyintenzitás alapvetően annak tudható be, hogy számos eljárás „testre szabottan” zajlik. Azt is felrótták a kormánynak, hogy a tervből kimaradt, hogy nincs hatékony és független ellenőrzési és jogorvoslati mechanizmus.

A helyreállítási terv a hálapénzt nevesíti mint kiemelt vesztegetési terület. A TI szerint fontos ennek a kivezetése, a pozitív kommunikációs kampány, ugyanakkor úgy látják, hogy a mindez még a megerősített rendőri fellépéssel együtt sem biztos, hogy elegendő lesz a jelenség felszámolásához. Ráadásul mindez nem lesz gyógyír az egészségügyi korrupció egyéb, például a beszerzések terén tapasztalható formáira, amelyeknek a terv még a létezését is csak közvetetten ismeri el – írják a közleményben.

Hozzászólások