Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Miután kiderült, hogy Rogán Antal új feleségének családja egy olyan céget vásárolt meg, amely korábban 2,2 millárd forintot nyert egy uniós pályázaton, megkerestük a tendert kezelő minisztériumot – amely az Agrárminisztérium volt – hogy megtudjunk részleteket a tenderről.
Egészen pontosan azt szerettük volna megtudni, hogy hányan és kik pályáztak, és a szereplők eddig mennyi pénzt kaptak meg. Elkértük ezen felül a beadott pályázatokat és az elkészült szerződéseket is, illetve megkérdeztük, hogy
- kik bírálták el a pályázatokat,
- kik végzik az ellenőrzést,
- és milyen ellenőrzések történtek eddig.
Bár ezek nem tűnnek szupertitkos adatoknak, a minisztérium mégis megtagadta az adatszolgáltatást. Magyarázatként ráadásul az Európai Uniót hozták fel, mint írták, "az uniós normák egyértelműen fogalmazzák meg az EU elvárását a támogatási adatokkal kapcsolatban, a tagállamoknak nincs mérlegelési jogköre a nyilvánosságra hozandó adatok körét illetően", ezek a normák pedig a minisztérium szerint arról szólnak, hogy az általunk kért adatokat csak a nyertesek, valamint az arra jogosult hatóságok kaphatják meg.
A minisztérium egy ágazati törvényre is hivatkozik, amelyben szerintük a fenti, uniós elvárásoknak megfelelően szabályozza, hogy mit lehet nyilvánosságra hozni és mit nem, márpedig az általunk kikért adatok nincsenek benne abban a körben, amit az agrártárcának ki kellene adnia. Ligeti Miklós, a Transpareny International Magyarország jogi igazgatója szerint viszont ez az érvelés téves, ráadásul valótlan is.
"Ez a védekezés a jelen állás szerint a bírósági gyakorlatban elvérzik. Az Agrárminisztérium által hivatkozott ágazati törvényben lefektetett szabályokat nagyon leegyszerűsítve úgy kell értelmezni, hogy azok a nyilvánosság minimumát szabják meg, tehát, hogy mi az, amit mindenképp nyilvánosságra kell hozni. Ebből viszont nem következik az, hogy ami ezen felül is közérdekű adat, ne lenne kötelességük kiadni" – közölte.
Magát a pályázatot 2019 végén a Ductus Szaktanácsadó és Oktató Kft. nyerte meg, a megítélt összeg 2,2 milliárd forint volt, ennél több pénzt eddig egyetlen szereplő sem kapott a kérdéses pályázaton. A támogatást a nyertesek arra kapták, hogy mezőgazdasági szaktanácsadást nyújtsanak. Rogán Antal apósa azután vásárolta be magát a cégbe, hogy az megnyerte a pályázatot.
A társaság, ahogy az Átlátszó korábban megírta, a tenderhez szükséges önerőt nem tudta előteremteni, az legalábbis nem látszik, hogy miből lett volna rá pénz. Ami viszont igen, hogy a cég a Budapest Banktól kapott hitelt, a pénzintézet kölcsönét viszont csak azután kapta meg, hogy Rogán Antal apósa megjelent tulajdonosként. A banknál vezérigazgató-helyettesi pozícióban dolgozik Rogán Antal régi bizalmasa, Puskás András.
A jelenlegi információk szerint ezt a pályázatot nem vonták vissza, nem úgy azokat a földügyleteket, amelyet Rogán Antal felesége és családja kötött volna, szintén a Budapest Bank segítségével. A család másokkal közösen több mint egymilliárd forintért vett volna földeket, ám a kormányhivatal nem járult hozzá az adásvételhez.
