Nem félünk eléggé
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
Miután kiderült, hogy Rogán Antal új feleségének családja egy olyan céget vásárolt meg, amely korábban 2,2 millárd forintot nyert egy uniós pályázaton, megkerestük a tendert kezelő minisztériumot – amely az Agrárminisztérium volt – hogy megtudjunk részleteket a tenderről.
Egészen pontosan azt szerettük volna megtudni, hogy hányan és kik pályáztak, és a szereplők eddig mennyi pénzt kaptak meg. Elkértük ezen felül a beadott pályázatokat és az elkészült szerződéseket is, illetve megkérdeztük, hogy
- kik bírálták el a pályázatokat,
- kik végzik az ellenőrzést,
- és milyen ellenőrzések történtek eddig.
Bár ezek nem tűnnek szupertitkos adatoknak, a minisztérium mégis megtagadta az adatszolgáltatást. Magyarázatként ráadásul az Európai Uniót hozták fel, mint írták, "az uniós normák egyértelműen fogalmazzák meg az EU elvárását a támogatási adatokkal kapcsolatban, a tagállamoknak nincs mérlegelési jogköre a nyilvánosságra hozandó adatok körét illetően", ezek a normák pedig a minisztérium szerint arról szólnak, hogy az általunk kért adatokat csak a nyertesek, valamint az arra jogosult hatóságok kaphatják meg.
A minisztérium egy ágazati törvényre is hivatkozik, amelyben szerintük a fenti, uniós elvárásoknak megfelelően szabályozza, hogy mit lehet nyilvánosságra hozni és mit nem, márpedig az általunk kikért adatok nincsenek benne abban a körben, amit az agrártárcának ki kellene adnia. Ligeti Miklós, a Transpareny International Magyarország jogi igazgatója szerint viszont ez az érvelés téves, ráadásul valótlan is.
"Ez a védekezés a jelen állás szerint a bírósági gyakorlatban elvérzik. Az Agrárminisztérium által hivatkozott ágazati törvényben lefektetett szabályokat nagyon leegyszerűsítve úgy kell értelmezni, hogy azok a nyilvánosság minimumát szabják meg, tehát, hogy mi az, amit mindenképp nyilvánosságra kell hozni. Ebből viszont nem következik az, hogy ami ezen felül is közérdekű adat, ne lenne kötelességük kiadni" – közölte.
Magát a pályázatot 2019 végén a Ductus Szaktanácsadó és Oktató Kft. nyerte meg, a megítélt összeg 2,2 milliárd forint volt, ennél több pénzt eddig egyetlen szereplő sem kapott a kérdéses pályázaton. A támogatást a nyertesek arra kapták, hogy mezőgazdasági szaktanácsadást nyújtsanak. Rogán Antal apósa azután vásárolta be magát a cégbe, hogy az megnyerte a pályázatot.
A társaság, ahogy az Átlátszó korábban megírta, a tenderhez szükséges önerőt nem tudta előteremteni, az legalábbis nem látszik, hogy miből lett volna rá pénz. Ami viszont igen, hogy a cég a Budapest Banktól kapott hitelt, a pénzintézet kölcsönét viszont csak azután kapta meg, hogy Rogán Antal apósa megjelent tulajdonosként. A banknál vezérigazgató-helyettesi pozícióban dolgozik Rogán Antal régi bizalmasa, Puskás András.
A jelenlegi információk szerint ezt a pályázatot nem vonták vissza, nem úgy azokat a földügyleteket, amelyet Rogán Antal felesége és családja kötött volna, szintén a Budapest Bank segítségével. A család másokkal közösen több mint egymilliárd forintért vett volna földeket, ám a kormányhivatal nem járult hozzá az adásvételhez.
