Oroszi Babett
Oroszi Babett
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Akár 90 napig is elhúzhatják a minisztériumok, állami cégek a közérdekű adatigénylésekre való válaszadást, ha az igénylés teljesítése szerintük a vészhelyzettel összefüggő közfeladataik ellátását veszélyeztetik. Bár elsőre úgy tűnhet, ez a kitétel nagyban leszűkíti azoknak a körét, akik 90 napig várathatják a kérdezőt, valójában egy gumiszabályról van szó: bárki bemondhatja, hogy emiatt hosszabbít, vélhetően senki sem fogja ellenőrizni a magyarázat valóságtartalmát.

Milyen a Kínából érkezett tesztek és maszkok minősége? Mennyi ezek közül a használhatatlan? Az Országos Mentőszolgálat pontosan mely gyorsteszteket használja a koronavírusos betegek kiszűrésére?

©
Azokat, amelyek a különböző tanulmányok szerint totálisan megbízhatatlanok? Hány kórházi ágyat szabadított fel az adott intézmény, pontosan hány beteget kellett hazaküldeni? Hány koronavírusos embert találtak az idősotthonban/hajléktalanszállón?

Ezek olyan kérdések, melyeket érdemi válaszok híján legfeljebb közérdekű adatigénylésekkel lehetne kideríteni. Csakhogy, a veszélyhelyzetre hivatkozva a közérdekű adatigénylések megválaszolásának határidejét kétszer 45 napra tolta ki az Orbán Viktor miniszterelnök aláírásával megjelent hétfő esti kormányrendelet.

©
A rendelet szerint akkor lehet a törvényi kétszer 15 napos határidőtől eltérni, ha az adatszolgáltatás

a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladat ellátását veszélyeztetné.

A rendelet alapján az összes lényeges és ebben az időszakban fontos – például a cikk elején felsorolt – kérdésekre legkorábban három hónap múlva kaphatnánk valamilyen választ, de az eddigi tapasztalataink szerint nem biztos, hogy érdemit, ami után újabb levelezés és többhetes várakozás, vagy végső esetben évekig tartó pereskedés kezdődhet.

Eddig is nagyon keskeny volt az üveg nyaka, de most még a parafadugót is beleverik, annyi rés marad, amit a dugóhúzó átüt

– mondta a hvg.hu-nak Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója, aki szerint a 90 napos határidővel elveszítheti relevanciáját az adat. Arról már nem is beszélve, hogy egy gumiszabályt hozott be a kormány, amelyre hivatkozva más, nem a frontvonalban küzdő minisztérium, intézmény vagy cég is hivatkozhat, még akkor is, ha kérdésünknek épp semmi köze a veszélyhelyzethez, csak a közpénz útját akarjuk követni. "Jogértelmezésünk szerint húzhatja az időt az MVM vagy akár a Szerencsejáték Zrt. is, hiszen áramot szolgáltatni a veszélyhelyzet idején is kell, ahogy adott esetben kidolgozás alatt lehet a járványkárosultakat segítő program is. Utóbbi természetesen csak egy tipp, de keretesünkből kiderül, nem véletlenül említettük ezt a két szervezetet" – mondta Ligeti.

A futás fontos, főleg Rogán Cecíliával

Három darab logó. Ennyi információ állt rendelkezésre, amikor a hvg.hu úgy döntött, utánajár annak, mennyi közpénzt markoltak fel a Rogán Cecília-féle sportesemények. Hogy ezt megtudjuk, közérdekű adatigénylést nyújtottunk be a logó tulajdonosainak – az állami MVM-nek, a szintén állami Szerencsejáték Zrt.-nek, és az ugyancsak állami Antenna Hungária Zrt.-nek –, amelyben arról érdeklődtünk, hogy az elmúlt években mennyi pénzzel támogatták a Fitbalance-eseményeket, valamint a Nemzeti Futóversenyt. Az állami cégek pedig, mivel törvény kötelezi őket arra, hogy a közérdekű adatigénylésekre válaszoljanak, kénytelenek voltak elárulni az adatokat, így derült ki, hogy a Rogán Cecília-éra alatt a félmilliárd forintot közelítette a szponzorpénz, míg korábban ugyanez az összeg csupán néhány millió forint volt.

Szintén közérdekű adatigénylés útján tudtuk meg azt is, hogy Bata-Jakab Zsófia, Orbán Ráhel barátnője csaknem havi 2 millió forintot kap a Magyar Divat és Design Ügynökség vezetéséért – többet, mint Guller Zoltán a jóval nagyobb Magyar Turisztikai Ügynökség vezéreként. Ugyancsak közérdekű adatigénylésünknek köszönhetően derült ki, hogy az ügynökség havi 3 millió forintért bérel székhelyként egy budai villát.

A rendelet egyébként a most folyamatban lévő ügyeket is érinti, márpedig ilyenből is sok van: Csárdi Antal, az LMP képviselője például a Rogán Antal vezette minisztériumnak adott be közérdekű adatigénylést, arról érdeklődve, mennyit költenek a legújabb plakátkampányra. Ki tudja, mikor kap rá választ.

©

Nem ez az első eset, hogy a kormány vagy a parlament szűkíti az adatigénylésekre vonatkozó szabályokat. Ilyen változtatás volt az is, hogy egy ember egy éven belül csak egy igénylést adhat be ugyanabban a témakörben, a többire nem kötelesek válaszolni. Az eredeti törvényben az sem volt benne, hogy a fénymásolás költségén túl a munkaerő-költséget is ki kell fizetnie az adatigénylőnek, ha az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás “aránytalan mértékű” igénybevételével jár. Emlékezetes módosítási kísérlet volt az is, amikor a tao-adatokat szerették volna adótitoknak minősíteni, hogy ne kelljen kiadni az adatokat.

Miután korábban több miniszter is elmondta, hogy a veszélyhelyzet alatt hozott rendeletek egy része később törvény formájában él majd tovább, megkérdeztük a Miniszterelnökséget, a 90 napos szabályt a veszélyhelyzet elmúltával benyújtják-e törvényjavaslatként a parlament elé. Az ITM válaszolt, ez a rendelet kizárólag a veszélyhelyzet idejére szól, az ebben az időszakban meghozott kormányrendeletek a veszélyhelyzet elmúltával hatályukat vesztik.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!