szerző:
Sztojcsev Iván
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Mekkora károkat okoz, hogy az EU második legkorruptabb országa vagyunk, és hogy az EU-s pénzek körül is sok a korrupciógyanú? Mit tehetnek a civil szervezetek, az uniós hatóságok, és mi az állam feladata? Ez volt a fő témája a Transparency International konferenciájának, ahol az OLAF főigazgatója is felszólalt, de a kormány is odaküldött egy helyettes államtitkárt.

Soros – a kormány gyakran ennyit reagál a korrupciós jelentésekre, legutóbb is ez volt a válasz, amikor a Transparency International közzétette, hogy az EU második legkorruptabb országa lettünk. Ezért is volt pozitív fejlemény, hogy most, amikor a TI konferenciát szervezett az EU-pénzek elköltésének vizsgálatáról, nemcsak az OLAF főigazgatóját tudták elhívni, hanem elfogadta a meghívást egy minisztérium is.

Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója arról beszélt a rendezvény elején, hogy Magyarország gyakran rosszul költi el az európai adófizetők pénzét, hosszú a szabálytalanságok listája. 2018-ig húsz olyan ügy volt, amelyet az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF feltárt, a magyar ügyészség viszont nem hozott döntést – most már javul a helyzet e tekintetben. A közbeszerzésekkel is baj van, az EU-pénzből megvalósuló projektek 90 százalékában 25 százalékos az átlagos túlárazás.

Az OLAF egyik legfontosabb feladata, hogy lépést tartson azzal, ahogyan a bűnszövetkezetek és a korrupt szervezetek egyre inkább nemzetköziek lesznek és kihasználják a technikai fejlődést – mondta Ville Itala, az OLAF főigazgatója. Aki arra számított, hogy konkrét magyar esetekről fog beszélni, annak csalódnia kellett, egy óvatos beszédet tartott, azt azonban megemlítette: sok országban problémát jelent, hogy a helyi hatóságok máshogy állnak hozzá a vizsgálatokhoz, mint az OLAF. Ezért jobb szabályozásra lenne szükség, hogy egyértelművé tegyék, miként kell az államoknak és a helyi hatóságoknak együttműködniük az OLAF-fal.

Nem légüres térben folytatjuk a vizsgálatainkat, kölcsönös bizalomra van szükség – üzent az államnak és a civil szervezeteknek. Az után, hogy az OLAF befejezett egy vizsgálatot, nem tehet mást, mint hogy bízik a helyi hatóságokban.

De a polgároknak joguk van ahhoz, hogy megtudják, ha az országon belül nem folytatják azt a vizsgálatot, amit az OLAF elkezdett, és azt is, hogy mi ennek az oka.

Zubkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője azzal kezdett: azt is kiolvashatjuk a globális korrupcióérzékelési jelentésről, hogy az EU világszerte a legjobb a korrupcióellenes harcban. Csakhogy ennek „van egy kis szórása”, mi az utolsó előttiek vagyunk a 100-as listán 44 ponttal (ahol a 100 a tökéletesen korrupciómentes).

ha mi is a dán, 87 pontos értéket érnénk el, a Transparency a leépítéseket fontolgatná a magyar irodáiban.

De európai szinten is vannak bajok, az üzleti életben megkérdezettek alig harmada gondolja például úgy, hogy aki korrupt, azt megfelelően büntetik.

Máshol már tömegközlekedési korrupciót is lebuktattak

Nagy Gabriella, a TI közpénzügyi programvezetője gyakorlati példán mutatta be, hogyan működik egy integritási megállapodás, amikor a független elemzők nem utólag értékelnek, hanem a pályázókkal és a tender kiírójával együttműködve figyelnek egy közbeszerzést elejétől a végéig. A TI ilyet először 2010-ben csinált, kisebb pályázatoknál, például játszótérépítésnél. Még az ilyen kisebb eljárásoknál is 20 százalékkal csökkentek az árak, amikor megjelent több pályázó, mert észrevették, hogy a TI ott van a folyamatban – mondta el.

2015-ben azonban szintet léptek: az Európai Bizottság elindított egy kísérleti projektet, 11 országban 18 beruházást vizsgálnak helyi korrupcióellenes szervezetek segítségével, a magyar partnernek a TI-t választották. Itt már egymilliárd eurót ér el a beruházások összértéke. Magyarországon az M6-os autópálya befejező szakaszának, valamint a Tisza–Túr-víztározó építését figyelik. A TI úgy számol, hogy 200 millió forintot sikerült megspórolni, és egy kartellgyanút felderíteni. Európai szinten az egyik leglátványosabb eredmény a lettországi projekt: a rigai villamoshálózat-fejlesztést le kellett fújni, akkora korrupciós botrányba keveredett a tömegközlekedési cég, és már büntetőeljárás is folyik okirathamisítás miatt.

„Nyilván célpontként vagyok itt” – ezzel nyitott Szalóki Flórián, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára.

A közbeszerzés szubjektív műfaj

– mondta, mert azt engedi az irányelv, hogy szűkítsék a versenyt, de azt nem határozzák meg, hogy mennyire. Erre példának az M6-os autópálya utolsó szakaszának építését hozta fel: ha úgy találnák az auditon, hogy túlságosan leszűkítették a pályázati feltételeket, akkor a pénz negyedét bukhatná az ország. De arra is kitért: fontos a sajtó szerepe, az OLAF gyakran azokra az ügyekre figyel fel, amelyek a médiában jelentek meg először.

A korrupciógyanús ügyekben a veszteség nemcsak a konkrét pénz, hanem az is, hogy rossz viselkedésre ösztönzi a gazdasági szereplőket – magyarázta Czibik Ágnes, az Átlátható Kormányzás Kutatóintézet ügyvezető igazgatója. Egyre inkább azt látni ilyenkor, hogy a pályázatoknál nem a teljesítmény a fontos, hanem a pályázatírás és a kapcsolatrendszer.

Anton Schrag, az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságának magyar ügyekkel foglalkozó osztályvezető-helyettese ennél szigorúbban fogalmazott: ő azt mondta, a korrupció egyszerűen lopás.

A magyar esetben sem szabad azt gondolni, hogy csak az uniós közpénzből lopnak, ugyanígy elveszik ezt a pénzt azoktól a magyaroktól is, akik ebből az összegből valami hasznosat is kaphatnának

– tette hozzá. Ami az ellenőrzést illeti, szerinte Magyarországon az egyik legnagyobb probléma az átláthatóság hiánya: nagyon sok információt nehéz beszerezni. Ha egyáltalán lehetséges, akkor is gyakran eldugva, nehezen kereshető módon teszik közzé az adatokat. Abban a konferencián felszólaló kutatók egyetértettek, hogy ők még valahogy át tudják látni az információkat, de ahhoz, hogy egy átlagpolgár vagy egy újságíró több mindent megtudhasson, sokkal nagyobb átláthatóságra volna szükség.

Hadházy: Így lehet Brüsszelt etetni
A konferencián a hallgatóság soraiban ült Hadházy Ákos független parlamenti képviselő. Ő azt mondta a rendezvény végén: jó példáját láttuk annak, hogy kellő diplomáciai érzékkel hogyan lehet Brüsszelt etetni. Azt is hozzátette, hogy az OLAF-vizsgálatok eredményét annyira gyakran hallgatja el a kormány, hogy még képviselőként sem gyakran lehet megszerezni elég adatot. Meg is kérdezte Anton Schragot, tesznek-e valamit, hogy egy magyar parlamenti képviselő megtudhassa, adott ügyekben tett-e az OLAF ajánlatot arra, hogy valamennyi pénzt visszafizettessenek, de a válasz annyi volt: folyamatban lévő ügyeket nem lehet kommentálni.

Kállay László, a Kisvállalkozás-fejlesztési Központ igazgatója egy érdekes mellékhatást osztott meg:

minél korruptabb módon használja fel egy ország az EU-pénzeket, rövid távon a GDP-jére ez annál jobb hatással van. Hosszú távon már egyértelműek a károk.

Dencső Balázs, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF) főigazgatója mindehhez azt tette hozzá, az állampolgárok sokszor nem tudják, hogy az uniós támogatások valójában mekkora hatással vannak az ő életükre. A saját állásinterjúikon gyakran nem tudnak a jelentkezők a környezetükből három EU-projektet felsorolni – mesélte el.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Még több katonaiskolát akar a kormány

Még több katonaiskolát akar a kormány

Ausztriában kínálnak eladásra egy alig használt legendás Ferrari F40-et

Ausztriában kínálnak eladásra egy alig használt legendás Ferrari F40-et

Sorra fosztják ki az Apple üzleteit, de nagyon meglepődnek a tolvajok, amikor bekapcsolják a lopott iPhone-t

Sorra fosztják ki az Apple üzleteit, de nagyon meglepődnek a tolvajok, amikor bekapcsolják a lopott iPhone-t