Magyarország annak ellenére ragadt az egy főre jutó jövedelem tekintetében az EU alsóházában, hogy óriási EU-támogatások érkeztek – mondta Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója a szervezet jelentésének bemutatóján. A 2020-as korrupcióérzékelési index alapján Magyarország az EU legkorruptabb országa lett, Bulgáriával és Romániával hármas holtversenyben.

Az EU tagállamai között soha nem volt még ekkora, 83 százalékos a kapcsolat a korrupciómentesség és a nemzeti jövedelem között

– tette hozzá.

Az első ránézésre is látszik, hogy a lista elején rendkívül gazdag országok állnak, Szingapúrt kivéve mind demokrácia. A szingapúri modell egyedülálló: a világon sehol máshol nincs olyan hármas együttállás, hogy egy országban egyszerre legyen autokrácia, nagy gazdasági növekedés és korrupciómentesség.

Lantos Gabriella egészségügyi menedzser arról beszélt: meglepő, hogy az egészségügyi korrupció ellen fellépne a magyar kormány, de több környező ország példája mutatja, hogy ha politikai akarat van, akkor ez működhet.

Pogátsa Zoltán, a Soproni Egyetem docense ehhez azt tette hozzá: ha vannak olyan intézkedései a kormánynak, amelyek javítják a kis korrupciót – mint a hálapénz elleni küzdelem vagy a online kasszák bekötése a NAV-hoz –, viszont eközben a nagy korrupció ellen nem tesznek semmit, az óriási károkat okoz a gazdaságban. Nem elég baj, hogy korrupció van, ezt tetézi, ha a vállalkozók úgy érzik, hogy velük szemben szigorú az állam, míg az elittel kivételeznek.

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi vezetője is azt mondta, az állam valóban tud hatékony lenni még a korrupció elleni harcban is, de maga dönti el, hogy mikor szeretne az lenni. A vezetőszáron elvezetett orvosbáró lehet, hogy jól fog mutatni a híradóban, de néhány látványos odavágás nem fogja megoldani a rendszerszintű problémákat – mondta. Arról is beszélt: Simicska Lajos bukásának példája mutatja, szó sincs arról, hogy a NER magyar üzletembereket szeretne megerősíteni, valódi vállalkozóként és tulajdonosként nem viselkednek a kiválasztott üzletemberek.

A politikusok gyakran érzik úgy, hogy amikor akut válsághelyzet van, azt kell mutatniuk, hogy kemények és cselekszenek, ez történt most az egészségügyben is – mondta Arató Krisztina, az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézetének vezetője, a Magyar Politikatudományi Társaság elnöke.

Abban egyetértettek a beszélgetés résztvevői, hogy a kormány feladata most költeni a válságkezelésre, a probléma az, hogy a válságkezelésre szánt pénzeket nem egyenlő versenyfeltételek mellett osztják szét, a hosszú távú fejlődés helyett rövid távú célokat szem előtt tartva.

A Transparency International idei korrupcióérzékelési indexéről ebben a cikkünkben olvashat bővebben:

Egy évtized munkája beérett: az EU legkorruptabb országa lettünk

Eddig legalább Bulgária korruptabb volt nálunk, most azonban velük és Romániával hármas holtversenyben az EU legkorruptabb országa lettünk a Transparency International korrupcióérzékelési indexe szerint. A most kiadott, 2020-ról szóló elemzés arra jut: a kormány arra használja fel a járványt, hogy tovább erősítse a hatalmát és hogy még több közpénzt alakítson magánpénzzé.