Aki 2018-ban azt hitte, hogy ennél korruptabb nem lehet már Magyarország, az tévedett. A Transparency International most mutatta be a 2019-es Korrupcióérzékelési Indexét, és nem lehetünk büszkék az eredményre. Az ország korrupcióval szembeni ellenálló képessége tovább esett,

az EU-ban Romániával holtversenyben a második legveszélyeztetettebb ország vagyunk, nálunk csak Bulgáriában rosszabb a korrupció helyzete.

Globálisan a 180 megvizsgált országból a 70. helyen állunk, ami egy év alatt hat helyezés romlást jelent. A 100-as listán (ahol a 100 a tökéletesen korrupciómentes ország értéke) 44 pontot értünk el, míg 2018-ban 46 ponton álltunk. Romániával, Suriname-mal és a Dél-Afrikai Köztársasággal értünk el azonos pontszámot 2019-ben. Még rosszabb a helyzet, ha nem az egy évvel korábbihoz viszonyítunk: 2012 óta globálisan 24 helyet estünk vissza.

Transparency International

Az elemzés arra jutott:

A korrupció a rendszer része lett, és nem mellékhatása.

A jelentést bemutató Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója arról beszélt: Magyarországon az elmúlt évtizedben a korrupció véglegesen központosítottá vált. Bizonyos csoportoktól az állam törvényi eszközzel elveszi vagy megvásárolja a vagyont, amit más csoportoknak ad oda, ez pedig sokszor törvényesülten történik. „A közpénzszivattyúk révén a jogállami normák megsértésével az adófizetők pénze magánvagyonná lényegül át” – áll a jelentésben.

Simonka György a bíróságon

Reviczky Zsolt

„A 2010 óta hatalmon lévő elit immár évtizedes uralmának eredményeként Magyarországon a kormányt ellenőrizni hivatott állami intézmények többsége tetszhalott állapotban van” – olvasható a szövegben. Ami pedig az igazságszolgáltatást illeti, pozitívumként említi a jelentés azt, hogy a bíróságok még mindig őrzik az autonómiájukat, és ma már legalább azt nem állíthatjuk, hogy az ügyészség mindig futni hagyja a kormány számára kényes ügyek elkövetőit. Ezen a ponton meg is nevezi a Mengyi- és a Simonka-ügyet, és a Boldog István kollégái elleni eljárást. Csakhogy hiába teszi a vádhatóság egyes esetekben a dolgát,

tétlenségével büntetlenséget biztosít a hatalom számára legérzékenyebb botrányok érintettjeinek.

Ezen a ponton három ügyet említenek:

• az Elios-ügy felelősei megúszták a vizsgálatot,
• a letelepedési államkötvényeken nagyjából 60 milliárd forintot nyerő offshore cégeket sem vizsgálták,
• és az MNB is büntetőjogi következmények nélkül juttathatott 267 milliárd forintot az állam vagyonából magánalapítványoknak.

Az EU-pénzekből tartják fent a korrupt rendszert

A jelentés arra jutott: az EU-pénzek magyarországi felhasználása számos rendszerszintű korrupciós kockázatot hordoz magában. Az állami intézmények pedig ezeket a kockázatokat nemhogy nem szűrik ki, gyakran maguk teremtenek lehetőséget a visszaélésre. Márpedig nagy pénzekről van szó: az állam a korábbi években átlagosan a GDP 6,5 százalékát költötte el közbeszerzéseken, ezek átlagosan felét részben vagy egészben EU-pénzből finanszírozzák.

Stiller Ákos

Ezen a ponton nem lehet nem leírni Mészáros Lőrinc nevét. A jelentés úgy számol: míg 2011 és 2016 között az akkori felcsúti polgármester cégei az összes közbeszerzési pénz kevesebb mint 1 százalékát nyerték el, 2017-re ez az arány felugrott 5,4 százalékra, és 2018-ra is csak 3,7 százalékra esett vissza (módszertani okokból a közbeszerzésekről 2019-es adatok még nincsenek).

Ha viszont csak azokat a közbeszerzéseket nézzük, ahol van EU-pénz is, ott a kiosztott pénz nagyjából 20 százalékát, 426 milliárd forintot nyertek Mészáros vállalatai. Az EU-finanszírozású projekteknél Mészáros cégeinek 46 nyertes közbeszerzésre jutott 1 vesztes 2017-2018-ban.

Ráadásul míg országos átlagban a végső szerződéses ár az előzetesen becsült értéknél átlagosan 6 százalékkal alacsonyabb, a Mészáros-cégeknél 8,6 százalékkal drágul az összeg az első becsléshez képest.

Az is problémát jelent, hogy rendkívül sok közbeszerzésen csak egy ajánlat van: a pályáztatások 42 százalékánál egyáltalán nincs verseny. Ez természetesen nem jelent automatikusan korrupciót, de mindenképp nagy kockázatot hordoz magában.

Akadnak azért pozitívumok is. A bíróságok még autonómok, a gazdaságot sikeresen fehéríti a kormány és a NAV, és a rendőrségi vesztegetések is ritkábban fordulnak elő, mint korábban.

De lehetnek-e következmények?

A jelentés megemlíti a jogállamiság helyzetével kapcsolatos, 7. cikkely szerinti EU-s eljárást. De nem lehetnek itt nagy illúziók: a TI is megállapítja, hogy gyakorlatilag nulla annak a valószínűsége, hogy tényleges büntetést kapjon Magyarország, illetve a kormány. Azonban az eljárás mégsem jelentéktelen: nyilvánosságra hoz sok olyan tényt a korrupcióról és a jogállamiságról, amely így kerül be a közbeszédbe.

A választók pedig véleményt mondanak: az ország egyharmada már ellenzéki vezetésű településen él 2019 októbere óta. De hogy ez csökkentheti-e a korrupciót, arról a TI úgy vélekedik: annyira meggyengítette a kormány az önkormányzatokat, hogy „az ellenzéki vezetésű településeknek nem lesz egyszerű dolga, ha ki akarnak törni a központi hatalom gyámkodása alól”. De ahhoz, hogy a városvezetések átláthatóan és tisztességesen működjenek, nem kell új hatásköröket szerezni, elég jó szabályokat kidolgozni, és azokat következetesen betartani – írták.