Iparkamara: Nem elfogadható érv a fővárostól a forráshiány
A BKIK és tizenegy nagy országos szakmai érdekképviselet nem támogatja a fővárosi válságadó ötletét.
A BKIK és tizenegy nagy országos szakmai érdekképviselet nem támogatja a fővárosi válságadó ötletét.
A koronavírus-járvány második hulláma felülírta a kormányoknak azon törekvését, hogy megpróbálják elkerülni a gazdaságot bénító korlátozásokat. A kérdés az, ez hogyan befolyásolhatja a második negyedévi durva zuhanás utáni helyreállást.
Az MNB egy hosszú, javaslatcsomagnak álcázott kormánykritikát tett közzé – direkt utalással azokra az évekre, amikor Matolcsy György még miniszterként “sikeresen” kezelte az előző válságot.
Ahogy romlanak a járványmutatók, előbb beutazási korlátozásokat léptetett életbe a kormány, majd lazított, miközben az iskolaév elindult; részletesen is megtudhattuk, miért zuhant akkorát a gazdaság a második negyedévben; a túlélésért küzd a turizmus. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Felmérés készült az I. kerületben a koronavírus-válság kezelésére bevezetett intézkedés népszerűségéről.
Ahogy 2015 óta mindig, ezúttal is úgy mennek a képviselők nyári szünetre, hogy kész van a következő évi költségvetés. Az év legfontosabb feladata a járvány miatti válság kezelése lesz, de a több ezer milliárd forintos válságkezelő alapok jelentős része csak már meglévő kiadások átcsoportosítása. Az igazán nagy kérdés az, mennyire lehet most előre tervezni 2021-re.
A válságkezelés Magyarországon nem a háztartások működőképességére fókuszált, így megtörhet a szegénység csökkenésének trendje – mondja Tóth István György, a Tárki vezérigazgatója.
Orbán Viktor válságkezelő intézkedései már a következő választásról is szólnak, miközben az ellenzék mozgástere egyre szűkül a rendeleti kormányzás alatt - véli Lakner Zoltán politikai elemző és Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója, akik a HVG-nek elmondták azt is, szerintük veszélyben van-e a kormányfő hatalma.
A rendeleti kormányzás és a parlament nélküli parlamenti demokrácia lehetőségének megteremtése után a Fidesz az ellenzék írmagját is eltakarítaná az útból, készülve immár a következő választásra. Szimbolikusan már kitagadták a nemzetből, akik nem a kormány hívei, de a java még hátravan.
Ha nyitást akarsz, készülj a háborúra – ez az elv vezette az Orbán-kormányt az elmúlt két hónapban, amikor a vírus elleni védekezést az újranyitás feltételei megteremtésének rendelte alá. Vakrepülésbe kezdett az ország, felelősnek pedig bespájzolták a fővárost – írja e heti számában a HVG.
Azonnali kérdésekre válaszolt Orbán Viktor miniszterelnök, a Jobbikkal kemény csörte volt, Mesterházy Attila szocialista politikus viszont meglepte a felszólalásával.
Életévekben mérhető kára lehet annak is, ha a járvány miatti korlátozás túl szigorú, de annak is, ha túl laza a szabályozás. Nincs könnyű dolguk, de közgazdászok tömegei számolják ezekben a hetekben, mi lehet a jó középút, hogy az országok gazdaságai kibírják az egészségügyi válságkezelést.
Az új koronavírus olyan súlyos világjárványt okoz, amilyet emberöltők óta nem látott a világ. De a nyomában járó gazdasági összeomlás és társadalmi válság is legalább annyi szenvedést hoz, mint a járvány maga. Vélemény. (Az írásra reagáló ellenvéleményt is talál a cikkben.)
Hibás diagnózisból hibás terápia következik. Úgy tűnik, a kormány nem érti a jelenlegi válság természetét. (Mellesleg az ellenzék sem igazán.) Ezért a kormány hibásan cselekszik, az ellenzék részben hibásan beszél (hibás javaslatokat tesz).
Szerintük kormány láthatóan nem érti vagy nem vallja be a válság súlyosságát, ezért a gazdaság megmentéséhez szükséges többletforrásokat sem biztosítja.
Akár már szeptemberben beüthet egy kisebb válság – mondta Gulyás Gergely még márciusban, közelebbről meg nem nevezett „megbízható szakértői véleményekre” alapozva. Válság egyelőre még nincs, de azt bátran kijelenthetjük, hogy valami furcsa történik a gazdasággal. Mi zajlik, és lehet-e nagyobb baj?
A világ vezetőinek egy része azon agyal, hogy lehetne megúszni egy újabb válságot, másik része pedig – élén Donald Trumppal – azon ügyködik, hogy kirobbantsa. Ha ez bekövetkezik, a magyar gazdaság aligha marad sértetlen.
„Egy kicsit úgy éreztem magam, mint a vérzékeny ember a borotvagyárban” – jellemezte saját politikai szereplését Bajnai Gordon, aki 410 napon át töltötte be a kormányfői tisztséget. A tíz évvel ezelőtti válságkezelésről emlékeztek meg egy minap megjelent kötetben a 168 Óra munkatársai, (Lakner Zoltán, Pungor András, Szabó Brigitta és Faragó József), és erre az időszakra tekint vissza Farkas Zoltán is, a Mozgó Világ legutóbbi számában. Ebből közlünk most részleteket.
Az újfajta adónemből befolyó összeggel a veszélyeztetett munkahelyeket lehetne megsegíteni.
Ma már optimista Franciaország pénzügyminisztere, aki a Der Spiegelnek úgy nyilatkozott, hogy áprilisban még egészen más volt a helyzet. A francia–német páros azonban olyan javaslatokkal állt elő, melyek biztosíthatják a válságkezelést. "Az idő sürget" – hangsúlyozza Bruno LeMaire. Pénteken tanácskoznak az uniós vezetők a 750 milliárd eurós alapról.