Ön feláldozná a munkáját, hogy ellaposítsuk a járványgörbét?

600 halott Washington államban, 600 ezer munkanélküli – ezt üzente egy amerikai tüntető, a koronavírus miatti korlátozások elleni demonstráción. Az Egyesült Államok több pontján is tüntetnek azért, hogy oldják fel a korlátozásokat, de finomabb formában Európában is egyre többen kérik, hogy lazítsanak a szigoron.

Mondhatja valaki, hogy egy világjárvány idején tüntetni felelőtlenség, de az indulatok érthetőek. A korlátozások valóban súlyos gazdasági visszaesést okoznak, és hiába mondják azt a szigor pártolói, hogy így lehet életeket megmenteni, valójában

a recesszió, a növekvő munkanélküliség és teljes iparágak leállása szintén életekbe kerülhet – nem metaforikusan, hanem a szó szoros értelmében.

Különösen igaz ez az Egyesült Államokban, ahol a szociális védőháló rendkívül gyenge.

Ahhoz, hogy jó döntéseket hozhassanak a politikusok, fontos lenne tudni, pontosan mennyibe kerülne a szükséges mértékben ellaposítani a járványgörbét, és mekkora károkat okoz, ha ezt nem teszik meg. Ilyen helyzetben aktivizálják magukat a közgazdászok, akik már korábban is foglalkoztak a járványok kezelésének gazdasági hatásaival.

Mi megmondtuk - gondolhatják közgazdászok a járvány hatásait elnézve

Extrém helyzetben lehet igazán tesztelni az elméleteket. Márpedig most extrém helyzet van. A közgazdasági elméleteket bemutató cikksorozatunk újabb részében a járványok pénzügyi hatásait, a pánikvásárlás okait és következményeit, valamint a népesedésre gyakorolt hatást vizsgáló közgazdászok munkáját mutatjuk be. Az, hogy a koronavírus hatalmasat üt a világgazdaságon, nem kérdés, a közgazdászok inkább csak abban vitatkoznak egymással, hogy pontosan mekkora lesz a kár.

Előveszik a régi számításaikat, és megpróbálják a mostani helyzetre aktualizálni a számokat. Abban sajnos mind egyetértenek, hogy a koronavírus-járvány lecsengéséről még csak modelleket lehet készíteni, pontos számok helyett valószínűségeket lehet megadni, de a semminél ez is több.