Egy fillér se maradna stadionra, ha a kormány végigvinné az MNB javaslatait

Közzétette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 50 pontos, a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak kezelését célzó javaslatcsomagját. Olyan intézkedésekre van szükség, amelyek idén és jövőre megfelelő impulzust adnak a gazdaság alacsony fordulatszámon pörgő motorjának, ugyanakkor 2022-től képesek biztosítani az automatikus konszolidációt, a meghatározó külső és belső makrogazdasági egyensúlyok helyreállását is – írják a javaslatcsomaghoz mellékelt, Matolcsy György jegybankelnök keze nyomát magán viselő közleményben.

Miközben gyengélkedik a forint, Matolcsy inkább az évtized arculatáról beszél

Versenyképességi fordulatot sürgetett a Magyar Közgazdasági Társaság 58. vándorgyűlésén a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Pár dolgot mintha így is elfelejtett volna megemlíteni a jelen gazdasági problémáival kapcsolatban.

A családok védelme, a munkahelyek megőrzése, célzott adócsökkentések és a beruházási programok felgyorsítása az akut időszak legfontosabb feladatai –foglalják össze az 50 pont lényegét.

Az első hullám során sikerrel alkalmazott bértámogatások folytatására a második hullámban is fel kell készülni. Célzott adócsökkentésekkel és támogatásokkal kell erősíteni a családok jövedelmi helyzetét – sürgeti a jegybank. Az óvatosság miatt átmenetileg kieső magánkeresletet a kormányzati beruházások gyorsításával, a lakásépítési programok növelésével, és célzott, modern technológiák alkalmazását fókuszba helyező beruházástámogató intézkedésekkel szükséges ellensúlyozni. A vírus veszélyeinek leginkább kitett munkakörökben bérpótlék bevezetése indokolt, míg a teljes leállást elszenvedő ágazatokban a kereslet célzott pótlása jelenthet segítséget. A hitelpiac stabil működésében továbbra is kiemelt szerep jut a jegybanki programoknak, emellett azonban érdemes a garanciák intézményét is hatékonyabban használni.

Ahogy az összefoglalásból is látható, a javaslatok egy részének megvalósítása rendkívül költséges lenne az államnak, miközben a központi költségvetés hiánya a járvány és a válság miatt a Pénzügyminisztérium várakozásai szerint már így is körülbelül a GDP 8 százaléka lesz, az államadósság pedig a 4-5 évvel ezelőtti szintre ugrik vissza. Varga Mihály pénzügyminiszter nyilván tudna forrásokat találni a büdzsében, de a pénzek felszabadításához vagy más területeken kellene megszorítani, vagy még magasabb éves hiányt és még gyorsabban növekvő államadósságot kellene bevállalni.

Az intézkedések fedezetéről a javaslatcsomagban az olvasható, hogy a tartósan alacsonyabb bevételek és a gazdaság védelmét szolgáló magasabb kiadások miatt a költségvetés hiánya és az adósság szükségszerűen emelkedik 2020-ban. 2021-ben már javulnia kell az államháztartási mutatóknak, és a járvány hatásainak kifutásával fontos visszatérni a 2010-es évtizedben már egyszer sikert hozó „egyensúly és növekedés” képletéhez. Utóbbi megjegyzés teljesen egyértelműen Matolcsy György nemzetgazdasági miniszteri éveire vonatkozik (Varga Mihály ragaszkodott hozzá, hogy a tárcát Pénzügyminisztériummá nevezzék vissza, miután átvette vezetését, Matolcsy pedig jegybankelnök lett).

Varga és Matolcsy vitájában előbbi áll nyerésre, Magyarország vesztésre

A magyar gazdaság nem gumilabda, amely visszapattan - üzente a pénzügyminiszter a jegybankelnöknek. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint most a fő feladat „megmenteni ezt az évet", és ha az uniós pénzügyminiszterek jövőre is adnak mozgásteret a költségvetési lazításra, ő nem lesz ellene.

Néhány példa az 50 pontból:

• A háromgyermekes anyák szja-mentességének bevezetése. Erre Orbán Viktor már a járvány és a válság előtt azt mondta, hogy szeretné, de túl nagy lyukat ütne a büdzsén.
• A családi adókedvezmény összegének növelése. Egy értelmezhető mértékű növelésnek nagy lenne a költségvetési vonzata, vagyis sokba kerülne az államnak.
• Magasabb álláskeresési járadék a gyermeket nevelő munkanélkülieknek. Orbán Viktor kormányai deklaráltan nem segélyeznek, a családi pótlék 2008 óta nem emelkedett, a munkanélküli segélyt nemcsak álláskeresési járadékká nevezték át, de alaposan lefaragták. Orbán Viktor szerint ugyanakkor 2021-ben már emelni kell majd a közmunkásbéreken (amelyeket évek óta nem emeltek).
• Munkahelyvédelmi bértámogatás folytatása és egyszerűsítése. Ezt nemcsak a jegybank, de több szakmai szervezet és elemző sürgeti. A 3 hónapos támogatásra augusztus végéig lehetett jelentkezni, a program kifutása sok nehéz helyzetbe jutott céget hagy még nehezebb helyzetben. Európában a hasonló (jellemzően bőkezűbb) támogatások még futnak, hazai kivezetésének egy racionális magyarázata van: a spórolás.
• Otthoni munkavégzés támogatása. Szijjártó Péter külügyminiszter a hírek szerint kirúgással fenyegette azokat a munkavállalókat a tárcájánál, akik forszírozzák a home office-t. Persze papíron a kormány támogatja az otthoni munkavégzést, még kisokost is készítettek a vállalkozásoknak.
• Államilag támogatott koronavírus-tesztelések bővítése. Az állami tesztelések rendszere így is alig bírja a tempót.
• Egészségügyben és oktatásban dolgozók béremelése. A kormány ugyan büszkén hangoztatja, milyen sokat emelte az egészségügyi és oktatási dolgozók bérét, ez jórészt nem igaz. Jelen állás szerint az egészségügyi dolgozók kapnak alkalmanként egyszeri pluszpénzeket. Egy átfogó emelésre nagy szükség lenne, de sokba kerülne. Persze a békeévekben könnyebb lett volna ilyesmire forrást találni.
• Általános 5 százalékos lakásáfa visszaállítása, 4 százalékos szektorális különadóval. Sőt: magáncélú ingatlanok építése után áfavisszatérítés az összes településen. Továbbá: bérlakás program fiataloknak és állami alkalmazottaknak. Mind jó javaslatok, de jelentős adóbevétel-kieséssel járnának.
• Gázárak több lépcsőben való csökkentése. Vagyis további rezsicsökkentés. Nehéz megmondani, lenne-e tere, ugyanis nem tudni, Magyarország mennyiért veszi a gázt az orosz Gazpromtól. Valószínűleg jelentős csökkentésre nincs tér.

A válságkezelés egyben változásmenedzsment is – zárja az összefoglalót a jegybank. Egyetlen gazdaság sem fog a válság előtti szerkezetben helyreállni. A versenyképesség erősítésével kell a válság utáni felzárkózást megalapozni. A válságkezelő és helyreállító intézkedések során biztosítani kell a tőke és a munkaerő természetes áramlását a magasabb hatékonyságú, a jövő elvárásainak jobban megfelelő területekre. A foglalkoztatás gyors helyreállását a munkahely-védelmi akcióterv adókedvezmények kiterjesztése segítheti, miközben az infrastrukturális fejlesztésekben a 21. századot meghatározó megatrendekre (pl. digitalizáció, zöld gazdaság) érdemes a hangsúlyt helyezni – állítják.