"Mennyit segít, ha megszűnik egy hegedűművész állása, de nyílik egy parkfenntartói pozíció?"

HVG: A Tárki április végén-május elején készült felmérése szerint a megkérdezettek egy öt pontos skálán hármas fölé értékelték a kormány válságkezelését. Ahhoz képest, hogy milyen szűkmarkúan viselkedett, szerintem ez eredménynek számít, ön mit olvas ki belőle?

Tóth István György: Azért a gazdasági intézkedésekre kevesebb pontot adtak, mint az egészségügyire, és az önkormányzatok kicsit jobb értékeléseket kaptak, mint a kormány. Azt látjuk, hogy akiket valamiért negatívan érintett a válság vagy annak kezelése, azok rosszabbra értékelik a kormány teljesítményét. Miközben ez a vírus elsősorban az időseket érinti szerencsére kis számban, a járványt fékező intézkedések viszont inkább a fiatalabbakat, nagy számban; ez az életkori törésvonal látszik az értékelésekben is, az idősek sokkal pozitívabbnak látják a kormány működést.

A viszonylag jó eredmények részben annak a fellélegzésnek is köszönhetőek

hogy pár héttel a vizsgálat előtt még senki nem gondolta, hogy ilyen enyhe lefolyású lesz a járvány.

HVG: Keveset tudunk arról, hogy a válság mennyire érintette a társadalmat, a felmérésük ad némi fogódzót ebben a tekintetben is, a megkérdezettek 18 százaléka számolt be jelentős jövedelemcsökkenésről és 7 százalék veszítette el a munkáját. Ha úgy nézzük, az ország 4/5-e megrázkódtatás nélkül vészelte át a válságot, talán nem is volt szükség nagyobb mentőcsomagra?

T. I. Gy.: Ha utánaszámolunk, ez azt jelenti, hogy mintegy 2.3 -2.5 millió ember él olyan háztartásban, amelyben csökkent a jövedelem. Szerintem ez nem kis szám, és reálisnak is tűnik, bár mindenkinek mást jelent a „jelentős” jövedelemcsökkenés. A hét százalékos munkahelyvesztés nem feltétlenül jelent ennyivel növekvő munkanélküliséget, hiszen sokan vesztettek el alkalmi munkákat vagy második munkahelyeket, illetve hagyták abba az önfoglalkoztatást vagy függesztették föl a katás vállalkozásukat stb. Így például a szórakoztatóiparban, vagy a médiában sokan dolgoznak nem szokványos alkalmazotti formában és nem biztos, hogy azonnal fel fognak tűnni a munkanélküliségi statisztikákban.

A KSH volt elnöke ad pár szempontot, miért kezeljük óvatosan a hivatalos statisztikát

A foglalkoztatási, kereseti és inflációs adatokat övező - a járvány kezdete óta megnőtt - bizalmatlansághoz a módszertan változtatása és a költségvetés átláthatatlansága is hozzájárul - figyelmeztet a HVG-nek írt elemzésében Katona Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnöke. A koronavírus megjelenése óta a társadalom, néhány bizonytalan adattól eltekintve, nem kap tájékoztatást a valós helyzetről.

Valószínű, hogy Magyarországon kisebb lesz a gazdasági visszaesés, mint Európában, de mivel nálunk a válságkezelés inkább a cégek és nem a háztartások működőképességére fókuszál, a szegénységcsökkenés évek óta tapasztalható trendje megfordulhat. A Kopint-Tárki előrejelzése idénre 5,5 százalékos GDP eséssel számol, míg az EU az egész tömbre 7.5 százalékos eséssel kalkulál.