Magyarország 2022-es költségvetésének tervezete a Fidesz választási programjainak („Folytatjuk!”) szellemében készült, amennyiben a 2020-as és a 2021-es módosított költségvetések filozófiáját viszi tovább.

• A hiány magas lesz, vagyis a kormány a bevételeknél jóval többet fog költeni.
• Számos egyedi, korábban nevesített tétel immár nem szerepel külön, így nem tudni, mennyi pénzt szánnak ezekre.
• Ha egy kiadásra rá lehet mondani, hogy a járvánnyal vagy a gazdaság védelmével újraindításával kapcsolatos, akkor rámondják.

Elengedik a hiányt

A tervezet szerint a központi alrendszer (ebben nincsenek benne az önkormányzatok) hiánya 3,2 ezer milliárd forint lesz, mivel a kormány 28,5 ezer milliárd forint kiadással, ugyanakkor csak 25,4 ezer milliárd forint bevétellel számol.

A hiány a 2022-es GDP arányában kifejezve 5,9 százalékra várható, ami nagyon magas, sőt ilyen magas hiányt az unió nem is tolerál – legalábbis békeidőben, a 3 százalékos limitet azonban a járvány hatásai miatt 2022-ben sem kell tartani. A magas hiány miatt aggodalmának adott hangot a büdzsét véleményező Költségvetési Tanács, illetve külön a jegybank. Varga Mihály pénzügyminiszter válasza szerint a kiadások felpörgetésére a gazdaság újraindítása miatt van szükség.

MTI / Balogh Zoltán

A kormány várakozásai szerint a gazdaság újra fog indulni, 2022-re már 5,2 százalékos növekedést várnak a 2021-es 4,3 százalék után. Egyéb makrogazdasági előfeltevések:

• Infláció: 3 százalék,
• Foglalkoztatottak számának növekedése: 1,1 százalék,
• Átlagkereset növekedése: 7,7 százalék,
• Euróárfolyam: 360,9 forint,
• Dollárárfolyam: 298,7.

A GDP 5 százalék fölötti növekedésének köszönhetően a GDP-hez viszonyított államadósság valamelyest csökkenni fog 2022 során (79,3 százalékra), de számszerűen persze tovább hízik majd.

Reviczky Zsolt

Ami gazdaság, az újraindítódik

Ha hihetnénk a kormánynak, akkor azt gondolhatnánk, 2022-ben hihetetlen összegek mennek majd a gazdaság újraindítására. Valójában a 2022-es büdzsében folytatódik az a 2020-ban elkezdett gyakorlat, hogy szinte minden, gazdasággal kapcsolatos kiadás, beruházás, illetve a juttatások jelentős része megkapja a „gazdaság-újraindítási” címkét (anno a címke „gazdaságvédelmi” volt).

Valójában a kormány a Gazdaság-újraindítási Alapban olyan tételeket söpör össze ismét, mint a 13. havi nyugdíj visszaépítése vagy a paksi atomerőmű-építés. Az alapba sorolt tételek nagy részének egyrészt csak a legnagyobb jóindulattal van bármi köze a gazdaság újraindításához (amennyiben az aszfaltra hajított, és valaki által megtalált pénz is pörgeti a gazdaságot), másrészt régen, a járványtól teljesen függetlenül eldöntött projektek (mint Paks II).

Költségvetési törvény

Apropó Paks II., az legalább nevesítve van az alapon belül, így legalább tudható, hogy 2022-ben 270 milliárd forintba kerülhet a Paks II. Zrt. tőkeemelése formájában. Hogy a „Beruházási Alap” 550 milliárdja tételes bontásban milyen célokat szolgálhat, az rejtély. Ahogy az is, mire mehet az „Egyedi magasépítési beruházások” 144 milliárdja, esetleg a „Beruházási tartalék” 40 milliárdja. Rejtély továbbá, mennyi pénzt szán a kormány 2022-ben például a Budapest–Belgrád vasútra, ami jó eséllyel a „Vasúti fejlesztések” 179 milliárdja mögött lopakodik.

Költségvetési törvény

A kormány az uniós programok 3 ezer milliárd forintos keretét is a gazdaság-újraindítás részének tekinti, sőt még az évekkel ezelőtti menetrendet követő adócsökkentést is. Mindent összeadva a végösszeg 7,3 ezer milliárd forint, avagy a GDP 13 százaléka. Ezt a kormány külön táblázatba foglalta, bár azt ott sem fejti ki, mennyiben gazdaság-újraindítási akció az egyházak támogatása.

Költségvetési törvény

Ami egészség, az járványvédekeződik

A Gazdaság-újraindítási Alapnál csak az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap nagyobb szemfényvesztés. Ez ugyanis alig valamivel több, mint a 3,6 ezer milliárd forintos egészségbiztosítási alap. Egész pontosan 166,8 milliárd forinttal több, ennyi bevételt vár ugyanis a külön járvány elleni védekezési alap. Méghozzá a kiskereskedelmi különadóból és a gépjárműadóból – aminek 40 százalékát ezek szerint a kormány nem kívánja visszaadni az önkormányzati szektornak, ahonnan 2020-ban elvonta. A járványalapnak betervezett kiadása nincs (átcsoportosításokat persze majd lehet belőle végrehajtani), leszámítva a 20 milliárd forintban rögzített védekezési tartalékot.

Költségvetési törvény

Természetesen a járvány (mármint minden járvány) egészségüggyel kapcsolatos dolog, vagyis egészségbiztosítási kérdés, így voltaképpen az egészségbiztosítás tulajdonképpen járvány elleni védekezés. De azért a járvány elleni védekezés összegyúrása a fenti formában igényel némi erőlködést.

Ha elhisszük a kormánynak, hogy a gazdaság-újraindítási akcióterv értéke 7,3 ezer milliárd forint, a(z egészségbiztosítási és) járványvédekezési alap pedig 3,6 ezer milliárd forint, akkor 10 ezer milliárd forintot visz el a járványválság elleni harc. Vagy pedig 10 ezer milliárdos szómágia látható a költségvetésben.

Sokkal több pénz jut egészségügyre

Ami a költségvetés kiadási oldalát illeti, az állami funkciók szerinti megoszlás tortájában tagadhatatlanul nagyot nő az egészségügy szelete: a teljes államháztartást (vagyis az önkormányzatokkal együtt) 2,88 milliárd forintra. A források megnövelését nem csak – sőt: leginkább nem – a járvány indokolja, a magyar egészségügyi rendszer lényegében évtizedek óta alulfinanszírozott. Olyan régen, hogy ebben nem csak a több mint tíz éve regnáló Fidesznek van felelőssége.

MTI / Balogh Zoltán

Az oktatás szelete közben valamelyest vékonyodik. Számszerűen is, nem csak az összkiadás százalékában. Ez nyilván nem független attól, hogy a kormány a felsőoktatás jelentős részét vaskos állami vagyonelemekkel kistafírozott, Fidesz-közeli emberekkel feltöltött kuratóriumok vezette alapítványokba szervezte ki.

Vannak persze dolgok, amik nem változnak, sportra (ami a szórakozás és a kultúra főcsoportjában található) például több mint 400 milliárd kiadást terveznek a teljes államháztartást nézve, közel 100 milliárddal többet a 2021-es tervnél.

A kormányon belül a minisztériumok pedig az alábbi kiadási főösszegekkel vágnak majd neki 2022-nek:

• Igazságügyi Minisztérium: 19,79 milliárd forint,
• Miniszterelnökség: 451,83 milliárd forint,
• Agrárminisztérium: 132,64 milliárd forint,
• Honvédelmi Minisztérium: 1 003,05 milliárd forint,
• Belügyminisztérium: 876,04 milliárd forint,
• Pénzügyminisztérium: 458,09 milliárd forint,
• Innovációs és Technológiai Minisztérium: 1 158,82 milliárd forint,
• Külgazdasági és Külügyminisztérium: 241,91 milliárd forint,
• Emberi Erőforrások Minisztériuma: 3 507,77 milliárd forint,
• Miniszterelnöki Kabinetiroda: 44,42 milliárd forint,
• Miniszterelnöki Kormányiroda: 311,70 milliárd forint.

Az állam rengeteg adóbevételről mond le

A bevételi oldalon nincsenek váratlan újdonságok, az adóbevételek szerkezete mára már kialakult, a Fidesz részéről pedig szó sincs változtatási szándékról.

A bevételek oroszlánrészét (7,2 ezer milliárd forintot) a fogyasztáshoz kapcsolt adókból várja a kormány, azokon belül áfából 5,4 ezer milliárdot, jövedéki adóból 1,3 ezer milliárdot.

A lakosságtól 3,2 ezer milliárdot vár a költségvetés, elsősorban személyi jövedelemadó (szja) formájában: 2,9 ezer milliárdot. A vállalkozásoktól az összes, ezeket érintő adónemen keresztül 2 ezer milliárd forint folyhat be, a legnagyobb bevételi forrás a társasági adó (tao) a maga 588 milliárdjával.

Az adóbevételekhez hozzátartozik, hogy a költségvetés 2022-ben is jelentős összegekről fog lemondani adókedvezmények formájában: összesen 1500–1660 milliárd forintról. A legnagyobb kiesést a családi adókedvezmény okozza, ezzel az államháztartás több mint 310 milliárd forintot veszít szja-ban. De 2022-ben a 25 év alattiak kedvezménye is elvisz már körülbelül 140 milliárdot. Taóban 250 milliárd forint körüli kiesésre számít a büdzsé – 100–110 milliárdot a sportcélú kedvezmények visznek el.