7,6 százalékkal nőtt az előző évihez képest az ún. központi alrendszer bevétele 2019-ben: ez az önkormányzatok nélkül számolt államháztartás bevételeit jelenti, amelyek a tavalyi évben így 21 21 440,1 milliárd forintot tettek ki. A kiadások 6 százalékkal növekedtek az előző évhez képest, így 22 659,1 milliárdra rúgtak. A hiány 1219 milliárd forintot tett ki, ami 22,1 százalékkal haladja meg a 998,4 milliárd forintos éves előirányzatot, de 232,6 milliárd forinttal alacsonyabb az előző évinél – derül ki a Pénzügyminisztérium (PM) szerdán kiadott részletes jelentéséből. A központi költségvetés a tervezett 985,7 milliárd forint helyett 1023,8 milliárd forint hiánnyal zárt, a társadalombiztosítási alapok 234 milliárd forint deficittel zártak a tervezett kiegyensúlyozott egyenleg helyett.

A jelentés szerint az 5 százalék körüli gazdasági növekedésnek köszönhetően általános forgalmi adóból 603,7 milliárd forinttal, személyi jövedelemadóból 247,2 milliárd forinttal, nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékokból mintegy 466 milliárd forinttal, jövedéki adóból pedig 64,5 milliárd forinttal több folyt be az államkasszába, mint 2018-ban. Míg uniós bevételből 1468,6 milliárd forintot könyvelhetett el a büdzsé, a projektek összkiadásai viszont meghaladták azt, és elérték a 1556,8 milliárd forintot.

Nőttek a szja-ból, jövedéki adóból, üzemanyagokra rakódó jövedéki adóból, és a dohánytermékek jövedéki adójából származó és a pénzügyi tranzakciós illetékből származó bevételek is.

Meghaladták a tervezett kiadásokat a nyugdíjellátásokra fordított kiadások, az egészségbiztosítási alapköltése, valamint a gyógyító-megelőző ellátásokra fordított összeg, amit alapvetően a 78 ezer egészségügyi szakdolgozót és 4 ezer védőnőt érintő béremeléssel magyaráz a jelentés. Ezzel szemben a családi támogatásokra fordított kiadások és a lakásépítése támogatásokra fordított kiadások csökkentek 2019-ben.

A központi költségvetés adóssága 2019-ben 993,8 milliárd forinttal növekedett, és 29 682 milliárd forinton állt december végén. A költségvetés éves hiányát és részben a lejáró devizaadósságot finanszírozó nettó forintkibocsátás 1561,1 milliárd forint volt. A devizaadósság nettó törlesztése 750,0 milliárd forinttal csökkentette a költségvetés adósságát. A forint árfolyamának gyengülése az adósság devizában fennálló részének forintban számított nyilvántartási értékét 146,5 milliárd forinttal növelte.