Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A kormány várakozásai szerint 2022 végén 34,2 ezer milliárd forint lesz Magyarország államadóssága – derül ki a tervezett költségvetési főszámokat bemutató december 23-ai kormányhatározatból. A jó hír, hogy a hazai össztermék (GDP) arányában az adósság 58,9 százalékra fog csökkenni. A csökkenés nagyrészt a GDP növekedésének lesz köszönhető, de a tervek szerint a kormány (végre) az éves hiányokat is leszorítja: 2022-re mindössze 0,4 százalékos GDP-arányos deficittel számolnak, míg 2021-re 0,7 százalékossal.
Az államadósság GDP-hez mért arányát 60 százalék alá akarja mérsékelni a kormány 2022 végére, gyorsítani szeretnék az adósságcsökkentés ütemét - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az M1 aktuális csatorna december 24-ei műsorában. A kormány (ellentétben más európai kabinetekkel) mindössze alacsonyan tartja a hiányt, és mivel a gazdaság rendre nagyobbat nő a deficitnél, a GDP lassan-lassan kinövi az államadósságot. Az Európai Unió sok tagállama az elmúlt években - kihasználva a kedvező világgazdasági folyamatokat – pluszos vagy nullszaldó körüli államháztartást visz, ami komoly adósságcsökkentést jelent.
Ami a költségvetési fejezeteket illeti, az elkövetkező évek nagy nyertese egyértelműen az Innovációs és Technológiai Minisztérium lesz. Kiadási főösszege 2021-ben bő 2 ezer milliárd, 2022-ben hajszál híján 2 ezer milliárd forint lesz, szemben a 2020-ra tervezett 1,18 ezer milliárddal – igaz, a tárca hatásköre egyre hízik, nemrég kapta meg például a szakképzéssel kapcsolatos feladatokat.A Fidesz-kormányé az 5. legnagyobb hiány az EU-ban
Csak négy uniós országban volt nagyobb az államháztartási hiány 2018-ban, mint Magyarországon, az EU-tagok fele ráadásul pluszban zárt. Magyarország közel sem használja ki a bőséges esztendőket adósságcsökkentésre úgy, mint sok más tagállam.
Ezzel szemben az Emberi Erőforrások Minisztériuma (ahova az oktatási és egészségügyi területek is tartoznak) kiadásai 2022-re 3,1 ezer milliárdra csökkennek a 2020-as 3,65 ezer milliárdról.
A stadionépítéseken vélhetően a következő években sem lesz fék: a kabinet 2020-ban 106 milliárdot szán „kiemelt kormányzati magasépítési beruházásokra”, 2021-ben már 310 milliárdot, az összeg 2022-ben pedig eléri majd a 330 milliárdot.
A csúcs- és salátaminisztériumként funkcionáló Miniszterelnökség 2022-ben már ezer milliárd forint fölött költhet, közel 250 milliárddal többet, mint 2020-ban.
A haderőfejlesztés a jelek szerint folytatódik, a honvédelmi tárca kiadási főösszege 2022-ben már több mint 868 milliárd forint lesz.
Nem fog pénzben fürödi viszont a Belügyminisztérium (illetve az alá tartozó rendvédelmi szervek, katasztrófavédelem, tűzoltóság stb.): a 2020-as 761 milliárd után 2022-ben is csak 778 milliárdot költhet.
Az önkormányzatokat a kormány enyhén szólva nem kényezteti el (sőt az elmúlt években rengeteg funkciót és bevételt vett el tőlük), ez így marad a következő években is. Támogatásukra a központi költségvetés 2020-ban 739 milliárdot szán, a következő két évben pedig ennél is valamivel kevesebbet.
A kormány a tervek szerint befagyasztja (vagyis még az infláció mértékével sem emeli) még például az alábbi szervezetek büdzséjét:
- Köztársasági Elnökség,
- Alapvető Jogok Biztosának Hivatala,
- Bíróságok,
- Ügyészség,
- Gazdasági Versenyhivatal,
- Magyar Tudományos Akadémia és Eötvös Loránd Kutatási Hálózat.
