Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
2020 első tizenegy hónapjában az államháztartás központi alrendszere (ebben az önkormányzatok nincsenek benne) 3298,1 milliárd forintos hiánnyal zárt – írja közleményében a Pénzügyminisztérium (PM). Ezen belül a központi költségvetés (ez tartozik a kormány alá) 2778,4 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 53,0 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 572,7 milliárd forintos hiányt értek el. Az előző év azonos időszakában a központi alrendszer hiánya 766,3 milliárd forintot tett ki.
Csak novemberben, egy hónap alatt a központi alrendszer 693,9 milliárd forintos hiánnyal zárt, szemben az egy évvel korábbi 190,9 milliárd forintos deficittel.
A központi alrendszer idei évre tervezett pénzforgalmi hiánya a GDP-arányában 8-9 százalékon várható – írja a Pénzügyminisztérium. Eredetileg, a járvány és a válság előtt a kormány 1 százalékos hiánnyal kalkulált.
2021-ben is magas lesz a hiány
A járvány elleni védekezést és a gazdaság újraindítását szolgáló intézkedések eredményeképpen
a kormány 2021-re új, a GDP 6,5 százalékának megfelelő hiánycélt tűzött ki
– olvasható a közleményben. A 2021-es költségvetést az országgyűlés még a nyári szünet előtt elfogadta, azt 2,9 százalékos hiánnyal tervezték. Azóta persze nyilvánvalóvá vált, hogy a gazdasági visszapattanás nem lesz V alakú, 2021-ben se a gazdaság, se az állami adóbevételek nem fognak akkorát nőni, mint a költségvetés tervezésekor várták.
Mivel a Pénzügyminisztérium saját bevallása szerint a központi költségvetésről szóló törvényben szereplő hiánycél nem tartható, a költségvetési törvényt (elvileg) az országgyűlésnek módosítania kellene. Varga Mihály Pénzügyminiszter azonban az országgyűlés gazdasági bizottsága előtt azt mondta, ez egyelőre nincs terítéken, ugyanis „minél közelebb járunk 2021-hez” [ez három héttel év vége előtt hangzott el – a szerk.], annál pontosabban látszik majd, mi várható ténylegesen.
Itt érdemes megjegyezni, hogy a kormány a 2020-as költségvetés módosított változatát sem vitte be az országgyűlés elé, holott a PM saját beszámolóiból pontosan látszott, hogy az eredeti büdzsé a fő számok tekintetében sincs köszönő viszonyban sem a tényleges alakulással.
600 milliárd ment egészségügyi eszközökre
A novemberi jelentésre visszatérve, 2020 novemberében 22,1 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe, így a 2020. évi tizenegy havi uniós bevétel összesen 1019,4 milliárd forintot tett ki. Ugyanakkor a 2020. évi november végi uniós kiadások meghaladták az 1804,5 milliárd forintot.
Idén november végéig 599,4 milliárd forintot tettek ki a koronavírus-járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzések. Emellett a hazai kiadások közül 2020. november végéig kiemelhetők a Turisztikai fejlesztési célelőirányzatból (202,0 milliárd forint), a kiemelt közúti projektekre (200,2 milliárd forint) és a koronavírus-járvány következtében szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatásra (179,6 milliárd forint) fordított források. Fontos kiadásként jelentkezik a közúthálózat fenntartására és működtetésére (84,7 milliárd forint), a Falusi Útalapból (82,0 milliárd forint) kifizetett források. Jelentősek továbbá a Magyar Falu Program alprogramjainak támogatására (61,8 milliárd forint), a Beruházás ösztönzési célelőirányzatból (58,3 milliárd forint), kifizetett összegek. November 1-jétől sor került továbbá – 2020. január 1-jei visszamenőleges hatállyal – a nyugellátások és egyes más, nyugdíjszerű ellátások 1,2%-os kiegészítő emelésére, melyre közel 47 milliárd forint állt rendelkezésre.
