„Minden önkormányzatnak joga van az élethez, sorsáról csak lakói dönthetnek: a központi állam semelyik faluról, városról nem mondhatja meg, hogy sorvadásra, vagy halálra van ítélve. Minden önkormányzatnak joga van az ellenállásra a törvényes keretek között, ha a központi állam a létét, a törvényességet vagy az alkotmányosságot fenyegeti.”

Az idézet akár Göd momentumos polgármesterétől is származhatna a múlt hétről, de tippelhetnénk Márki-Zay Péterre vagy bármelyik ellenzéki városvezetőre a közelmúltból. A fenti mondatokat azonban Kósa Lajos mondta 2009-ben, akkor még debreceni polgármesterként. Kósa az MSZP-kormány ellen szervezett tüntetést a Kossuth térre, miután a Bajnai Gordon vezette kabinet az önkormányzati szektor kiadáscsökkentését tervezte.

A Fidesz kétharmaddal bármit megtehet

Ebből is látható, hogy az önkormányzatiság átszabása nem a Fidesz–KDNP fejéből pattant ki, ám csak az Orbán-kormányoknak volt és van meg a kellő politikai felhatalmazása ehhez. Korábban azért vetődhetett fel az önkormányzatok további jelentéktelenítése, mert az azonos színezetű kormány mellett csak egy felesleges pont voltak a központi akarat végrehajtása során, ma azonban a politikai harc legfőbb terepe az, hogyan tudja kicsontozni Orbán az ellenzéki vezetésű Budapestet, a kerületeket és a nagyvárosok jelentős részét.

Természetesen nem ez az egyetlen harc zajlik a döntési hatáskörökkel kapcsolatban. Döntetlenközeli lehet az állás például ha azt vizsgáljuk, mi vetődött fel többször a kormányzati szándékot sejteni vélők körében: az, hogy félprezidenciális rendszer jön Magyarországon, vagy az, hogy megszüntetik az önkormányzatokat. Mindenesetre ez utóbbira több konkrét utalást láttunk.

Az akkor még létező Zoom 2018-ban felidézett egy kettő évvel korábbi, kiszivárgott dokumentumot, amely egy állítólagos kormányzati tervezet volt, és a „Hatékony helyi közigazgatás” címet viselte. Ebben több javaslat is szerepelt arra, hogyan tud a központi kormányzat nagyobb kontrollt gyakorolni az önkormányzatok fölött. Például szerepelt benne a „feleslegessé váló helyi hivatalok megszüntetése”. Erről a tanulmányról akkor a Belügyminisztérium azt mondta, nem is tudtak róla, csak a híradásokból értesültek a dokumentum létezéséről. Ez volt az az időszak, amikor Tarlós István – akkor még budapesti főpolgármester – egy interjúban arról beszélt, nem tartja kizártnak azt a variációt sem, hogy megszűnnének az önkormányzatok, szerepüket elöljáróságok vennék át.

Orbán: Marhaság, butaság, szamárság, álhír

A 2018-as országgyűlési választások előtt, az év februárjában a Szabad Pécs írt arról, hogy a Fidesz gyökeresen át akarná alakítani az eddigi önkormányzati rendszert. Akkor a meg nem erősített hírek arról szóltak, hogy a kétezer főnél kisebb településeken teljesen megszűnnének az önálló önkormányzatok, de arról is lehetett olvasni, hogy 1500 főnél húznák meg az alsó határt, de az is lehet, hogy ötezernél.

A lap akkor úgy fogalmazott, járási önkormányzatok jönnének létre: ebbe a járás települései küldenének egy-egy képviselőt – ezt választhatnák meg a lakók –, valamint ide ülnének be a járási székhely lakói által megválasztott képviselők, akik a fideszes számtan szerint többségben lennének a települési önkormányzatban. Ez a testület választaná meg tagjai közül járási polgármestert. Az Index által akkoriban megkérdezett fideszes polgármesterek, alpolgármesterek a lapnak azt mondták, szerintük ilyen terve nincs a kormánypártnak.

Az ellenzék már akkor falurombolást látott, Karácsony Gergely (azokban az időkben az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, most budapesti főpolgármester) azt mondta, a 2018-as választások egyik nagy tétje az, hogy a magyar polgárok továbbra is saját maguk dönthessék el, ki vezeti a településeket, vagy visszatér a tanácsrendszer, és a pártbürokrácia dönt majd erről. A hír(esztelés) akkor annyira felkorbácsolta a közbeszédet, hogy Orbán Viktor is megszólalt, a Megyei Jogú Városok Szövetsége közgyűlésén mondott beszédében úgy fogalmazott, a kistelepülések önkormányzati csonkítása „marhaság, szamárság, butaság, álhír minden erről szóló híresztelés. Fake news.”

A megyék megerősítése

A legutóbbi országgyűlési választást nagy fölénnyel és kétharmaddal nyerte a Fidesz, a másfél évvel későbbi önkormányzati választáson azonban jelentős pozíciókat szerzett az ellenzék, ami a kormánypártok számára vereséggel ért fel. De az önkormányzati rendszerhez eddig nem nyúltak. Orbán Viktor a koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzetet és a felhatalmazási törvényt felhasználva úgy dönthetett, a leghatásosabb módon vérezteti ki az önkormányzatokat: elveszi a pénzüket. Helyzetbe pedig a most szinte csak és kizárólag reprezentatív feladatokat ellátó megyei önkormányzatokat hozzák. Nem véletlenül, itt teljes a Fidesz uralma.

Már az országgyűlés előtt van az a törvényjavaslat, amely lehetővé tenné a kormány számára, hogy rendeletileg (vagyis tetszése szerint) úgynevezett Kiemelt Gazdasági Övezeteket jelöljön ki olyan területeken, ahol 5 milliárd forintnál nagyobb értékű beruházások valósulnak meg. Ezeket a területeket a települési önkormányzatok közigazgatási, tulajdoni és jórészt adózási szempontból elveszítenék – az iparűzési adó ezekből a megyékhez folyna be.

Az iparűzési adó jelenleg a települési önkormányzatok legnagyobb és legfontosabb saját bevételi forrása. A Miniszterelnökség magyarázata szerint az önkormányzatok nem veszítenének bevételt, de ez persze csúsztatás, hiszen persze, a bevétel az önkormányzati szektorban maradna, de egy konkrét települési önkormányzatot aligha vigasztal, hogy az elvesztett bevételét a megye kapja meg. Aztán annyit oszt vissza belőle, amennyit akar. A kormány indoklása szerint a forráselvonás épp ezért lenne igazságos, mert így a bevételből nem csak azok a konkrét települések profitálnának, ahol egyik vagy másik nagy cég működik, hanem a tágabb környezetük.

A hvg.hu hallott olyan pletykákat is, miszerint tavaly októberben, az önkormányzati választások előtt néhány regnáló polgármester azért nem vállalt polgármesteri újrázást, és választotta inkább a megyei közgyűlést leendő munkahelyéül, mert a kormány asztalán már akkor ott hevert egy B terv arra nézve, ha a nagyvárosokban teret veszítene a Fidesz.

Sok önkormányzatnak csak hónapjai vannak

A kiemelt övezetek kijelölése a kormány állandó jogköre lenne a járványtól és a bevezetett veszélyhelyzettől függetlenül. Közben a kormány a járvány ürügyén számos ideiglenes intézkedéssel nyirbálta meg az önkormányzatok bevételeit:

• A teraszos vendéglátó egységeknek szeptemberig nem kell közterület-használati díjat fizetniük (ez az esetek jelentős részében az önkormányzatokat érinti).
• Az ingyenes parkolás bevezetése miatt az önkormányzatok parkolási díjbevételektől estek és esnek el.
• A kormány még a járvány elején az önkormányzatok gépjárműadó-bevételeinek egy részét a járvány elleni védekezés központi alapjába csatornázta át.

Apropó közterület-használat: az országgyűlés úgy módosítaná az önkormányzatok jogköreit alapból erősen csorbító javaslatcsomagot, hogy az augusztus 20-i ünnep alkalmából az állam mellett a fővárosnak, illetve az érintett kerületi önkormányzatoknak is ingyenesen kell átengedniük augusztus 15. és 25. között a javaslatban meghatározott közterületeket az állami ünnep szervezője számára.

Hitelt is csak kormányzati engedéllyel

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) felmérést készített arról, mennyiben viseli meg az önkormányzatokat a gépjárműadó elvonása. A TÖOSZ által kiküldött kérdésekre összesen 550 polgármester válaszolt. Ebből pedig az derül ki, hogy a válaszolók 63,7 százaléka szerint likviditási problémát okoz az elvonás; a 2000 fő alatti településeknél a gépjárműadó pedig a költségvetés mintegy 5 százalékát teszi ki, tehát ez az összeg az 500-2000 lakosú falvaknak fog a leginkább hiányozni.

Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke azt mondta erről lapunknak: még egy-két hónapig húzhatják az önkormányzatok, de ezután vélhetően rengetegen fognak a Belügyminisztériumhoz rendkívüli támogatásért fordulni.

Az önkormányzatok azonban kormányzati megszorítások nélkül is komoly bevételkieséseket lettek volna kénytelenek elkönyvelni a járvány, a korlátozó intézkedések és a gazdasági válság miatt. Feladataik eközben nem csökkentek (sőt), ráadásul több önkormányzat pluszintézkedésekkel és támogatásokkal igyekszik segíteni lakosait a járványhelyzetben. Ehhez pluszforrást nem kapnak, a TÖOSZ erre vonatkozó kérésére nemrég azt a választ kapta, hogy a rendelkezésükre álló forrásokat átcsoportosíthatják erre.

Persze önkormányzata válogatja, meddig lehetnek képesek felborult költségvetéssel működni, különösen annak fényében, hogy egy elhúzódó válság esetén további adókieséssel is számolniuk kell például az iparűzési adó vagy az idegenforgalmi adó esetében. (Ez utóbbit jelenleg a vállalkozásoknak nem kell befizetniük, ám bevallásuk alapján az állam folyósítja a települések számára – más kérdés, hogy a turizmus durva visszaesése miatt itt is mindenképpen számolni kell bevételcsökkenéssel.)

Az pedig egyelőre a jövő zenéje, a kormány a jövőben mennyire fogja egyedi támogatásokkal kompenzálni a kieső bevételeket, és hogy ezek az egyedi támogatások mennyire függnek a település vezetőjének politikai irányultságától. De a saját bevételek elapadása, szándékos kormányzati elapasztása még inkább kiszolgáltatottá tette az önkormányzatokat.

Amelyek ráadásul kisebb hiteleket tudnak csak felvenni a működésükhöz szükséges likviditás biztosításához, nagyobb adósságokba csak külön kormányzati engedéllyel verhetik magukat. Az szintén a jövő zenéje, hány és mely önkormányzatok fognak engedélyt kérni hitelfelvételhez, ahogy az is, melyeknek és menyi engedélyt ad majd a kormány. Szintén érdekes kérdés, mi lesz majd 2021 elején, amikor az önkormányzati zárszámadások elkészülte után kiderül, pontosan mennyire is borultak fel az önkormányzatok költségvetései. Az önkormányzatok ugyanis nem tervezhetnek mínuszos költségvetést – nem is terveztek 2020-ra, de a járvány és a kormányzati elvonások után sokan biztosan jelentős veszteségben lesznek – feltéve, hogy lesz annyi likviditásuk napi működésre, amivel egyáltalán el tudnak evickélni az év végéig.

A rövid pórázra jön a fojtó nyakörv

A gazdálkodásokkal kapcsolatos korlátozások a második Orbán-kormány óta vannak meg: a kabinet 2012–2014 között több körben 1300 milliárd forint adóságot vett át az önkormányzatoktól, ezzel párhuzamosan korlátozta önálló gazdálkodásukat, illetve sok funkciójukat (kórházak, iskolák üzemeltetése) és bevételi forrásukat központosította. A legnagyobb érvágást a személyi jövedelemadó (szja) helyben maradó részének elvétele jelentette, ebből a forrásból 2010-ben 681 milliárd folyt be az önkormányzatokhoz. 2010-ben az önkormányzatoknak összesen 1780 milliárd forint saját (és átengedett, mint az szja) bevételük volt, az inflációt figyelembe véve ez 2198 milliárd 2018-as forintnak felel meg. 2018-ban ehhez képest csak 1299 milliárd saját bevételük volt – derült ki a 2018-as központi költségvetés zárszámadásából.

A saját (és szabad felhasználásra átengedett) bevételek híján az önkormányzatok fokozottan függnek a kormányzati támogatásoktól. Ilyenekből összesen 747 milliárdot kaptak 2018-ban. Ráadásul az összeg jelentős részét kiegészítő támogatásként kapták (vagyis ezek nem előre betervezett pénzek voltak), illetve „év közben létrehozott új jogcímeken” (szintén nem előre betervezett pénzek). Az önkormányzatok számára elérhető fejlesztési, beruházási források fölött is az állam (a kormány) diszponál, legyen szó akár hazai keretekről (például: Modern Városok Program, Magyar Falu Program), akár pályázható uniós támogatásokról (például terület-, infrastruktúra-, közlekedésfejlesztési operatív programok). Ez a jóindulat a kormány részéről többé-kevésbé megvolt az önkormányzatok felé, még ha rövid pórázon is tartották őket. Legalábbis 2019-ig, amíg nagyítóval kellett keresni az ellenzéki vezetésű helyhatóságokat. A kialakult helyzet nyilván Budapesten a leglátványosabb, az ország fővárosa évről évre vért izzad, hogy egyáltalán üzemeltetni tudja a közösségi közlekedését, és létfontosságú felújítások (például 3-as metró, Lánchíd) elvégzéséhez is kormányzati jóindulatra van szüksége – és ez már akkor is így volt, amikor a főpolgármestert még Tarlós Istvánnak hívták.